53 / 100 könyv. 53% kész!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Az Arab. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Az Arab. Összes bejegyzés megjelenítése

péntek, január 12, 2018

Borsa Brown: Az Arab fia


Hűha... Nagy elvárásokkal kezdtem bele a regénybe. (Bár nem teljesen tudom, hogy miért, mert már okozott csalódást a sorozat, de valószínűleg az lehetett ennek az oka, hogy az előző kötet annyira magával ragadott és annak az emléke élt az emlékezetemben.)

Muszáj őszintének lennem, mindig az vagyok, most is az leszek, természetesen ez egy szubjektív vélemény és senki nem sajnálja nálam jobban, hogy ez így van, de Az Arab fia nekem egy csalódás. Ismét.

Mivel a sorozat végéhez érkeztem, muszáj egy kis említést tennem az előző kötetekről, hogy teljes rálátást kaphassak/adhassak a sorozattal kapcsolatos véleményemről. Valamint, többnyire a sorozat egyes részeinek cselekményeire is ki fogok térni, vagyis, ha még nem olvastad a regényt, de majd szeretnéd, akkor nem ajánlom az értékelésem végigolvasását!

Az Arab számomra egy újfajta világ volt, mikor belekezdtem a nagy kíváncsiság miatt, és mert sokan ajánlották,  akkoriban még nem olvastam sok romantikus/erotikus regényt, sem akkor sem most nem volt nagy műfajom, ezért nyitottan fordultam felé, hátha megszeretem.

Azt hiszem, az első részben sok pozitívumot tudtam felsorolni, tetszett a benne megbújó humor, a szerelmi szál egyedisége, ám sok dolog nem tetszett, ami nem is a cselekményvezetésre vagy írásmódra vezethető vissza (azokkal nem is volt probléma), sokkal inkább maga a téma botránkoztatott meg, enyhén feminista énem ellenkezett ellene, azt hiszem, ezért nem nyert meg magának. Na, meg Gamalba sem szerettem bele.

Az Arab szeretője - ami igazából maga Az Arab, csak a szerelem női szemszögével megyünk végig ugyanazon a cselekményen - azonban nagyon kellemes csalódás volt, egyszerűen imádtam. Akkoriban nem voltam biztos benne, hogy a női szemszög miatt lehet-e ez, hiszen Gamalt teljesen máshogy ismerhettem meg Csilla, a szerelmes nő szemén keresztül, és ez a kép egy sokkal tiszteletreméltóbb férfit és édesapát mutatott, mint a "Gamal regény".

Ezután jött a mélyrepülés, a szinte imádott kötet után érkezett Az Arab lánya, amit végtelenül vártam, mire kiderült, hogy két kötetbe lett osztva, ami enyhén meg is zavart, hisz habár nem egyszerre jelentek meg, mégis egy kötetként emlegetik. Hát a kettő ég és föld számomra. Az Arab lánya első kötete egy az egyben Az Arab, vagyis az első kötet másolata, ami egyben úgymond meg is gyalázza Csilla emlékét Emese megjelenésével.

Anna természetesen nem volt előtérben, ez egyfajta megnyugtatásként jelenhetett meg a Gamal rajongóknak, nehogy "szerelmük" boldogtalanul maradjon. Bár számomra eddigre már Yasmin sokkal tiszteletreméltóbb anya lett bárkinél a sorozatban és én személy szerint Az Arab lánya első kötete helyett sokkal szívesen olvastam volna egy Az Arab felesége kötetet, amely azt mutatja be, hogy Yasmin miként éli meg Anna örökbefogadását. Sokkal nagyobb élmény lehetett volna számomra, szerintem imádtam volna.

Aztán érkezett a szerelem, Az Arab lánya második kötete, ami végre valóban Anna történetét meséli el. Istenem, de szerettem. El is rugaszkodtunk az erotikától, nem is ez volt a lényeg, ez csupán egy szerelmes regényre sikeredett, lehet ezért imádtam. Az újabb női szemszög ismét magával ragadott, a leginkább az fogott meg benne, ahogy Borsa Brown megalkotta ezt a családi kötődést, légkört és odaadást, ami Anna és Khalid között jött létre. Gyönyörű testvéri kötelék, egyszerűen imádtam olvasni. Khalid személyével kapcsolatban ekkor állítottam fel magas elvárásokat, mert Anna szemén keresztül ismét sokkal szeretetteljesebbnek tűnt a férfi főszereplő.

Aztán Az Arab fiában egy kicsit koppantam. A lelki szemeim előtt egy Gamalhoz hasonló fiút láttam, aki szerelembe esik, amely elé tán akadályok fognak ütközni, de végül mégis beteljesül, Anna pedig mindenben támogatni fogja. Hát... nem pont ez történt. Komolyan reménykedtem benne, hogy Leila lesz a szeretett nő, bár egy részem sejtette, hogy nem. Ezzel még nem is lett volna gond, de Khalid karaktere, döntései és gondolatai teljes mértékben szétzúzták reményeimet. Már-már visszasírtam Gamalt, pedig ő sem volt a szívem csücske...

Khalid személyében egy végtelenül gyerekes, bár önmagát nem gyerekesnek mondó, hibákat felhalmozó, kétségbeesett lépéseket tevő, idiótán viselkedő, képmutató és önző embert ismerhettem meg. Mindez a nőkkel való viszonyában mutatkozik meg. Természetesen számos jó tulajdonsága is van a karakternek, elsősorban az Anna és a családja iránti végtelen szeretete.

A regény elején úgy éreztem, én ezt is imádni fogom és nagyon igyekeztem fenntartani ezt a gondolatot. Úgy látszott, visszatért az első kötet könnyed humora, bár féltem kicsit, hogy egy Gamal hasonmást kapunk, szerencsére nem így volt - gondoltam még az elején. Amint felsejlett Leila, benne reménykedtem, de amint feltűnt Mona, még akkor is reménnyel telve olvastam tovább, sejtettem, hogy egy nehezebben megkapható szerelem lesz a középpontban, még tetszett is Mona stílusa, aki letöri a kis Khalid büszkeségét a határozottságával. Tetszett a koncepció.

Az egész helyzet akkor kezdett elromlani a szememben, amikor Mona visszautasította Khalidot. Khalid pedig, mint egy besértődött óvodás, fogta magát és elvette Leilát, második feleségnek pedig Thanát... Most komolyan? Miért? Erre fogja magát és úgy dönt, saját vállalkozást indít (szinte még gyerekként), aztán pedig magasról tesz rá, de azért elutazik Mersinbe és ha a két feleség, akiket semmibe vesz még nem volna elég, ott is eljátszadozik egy alkalmazottal... Ez annyira... Jaj.

A Natasa szál még aranyos is lehetett volna, komolyan. Felsejlett előttem a lehetőség, hogy Leila mellett Natasa lett volna az, aki megtöri a jeget és Khalid beleszeret, aranyos szócsatákkal, kedves jelenetekkel tarkítva az egészet, annyira kedves lehetett volna. Persze Mona és Thana nélkül, de így...

Kaptunk egy szerelmi... ötszöget? Melyben szerepel egy végtelenül önző és gyerekes hercegecske; egy mértéktelenül szerelmes és odaadó első feleség, aki lelkileg és szellemileg belerokkan az elutasításba (tényleg Leilát sajnáltam a legjobban a történetben); egy érdektelen, de próbálkozó második feleség; egy külsős, de aranyos és átlagos szállodai alkalmazott; és egy romlott, de jószívű nőszemély, aki főhősünk nagy szerelme. Ez nekem sok.

Egyszerűen képtelen vagyok felfogni ezt a fajta felelősségvállalási hiányt Khalid részéről, aki vígan játszadozik Natasával, míg a(z egyik!!!) felesége otthon az öngyilkosságig megy a miatta kialakult depresszió okán... Ami legalább egy kicsit észhez térítette Khalidot.

Leila mellett meg ott van egy bosszúból kötött házasság, Thana, aki igazából semmiről sem tehet, mégis megissza a levét. Mona is bosszút áll, persze... Mindenki bosszút áll... Gamal csak próbálja egyben tartani a dolgokat, szegényt komolyan visszasírtam, ő legalább törődött Yasminnal, szerette és tisztelte.

A katasztrofális szerelmi szálak, az árulások, a bosszúk, a kiborulások, a veszekedések... csak nekem jut eszembe minderről, hogy olyan volt az egész, mintha egy spanyol szappanoperát olvastam volna? Emellett a cselekményszál valahogy feleslegesen el lett nyújtva, ezáltal monotonná vált. Ez az egész haddelhadd bőven elfért volna 300 oldalban is.

A regény leginkább szeretett aspektusa még mindig Anna és Khalid gyönyörű kapcsolata, azt még itt is imádtam. Nem tudtam megunni, hogy Khalid folyton Anna után érdeklődött, gyémántjának hívta, imádta és óvta. Egyébként is gyengéim a testvéri szeretetet bemutató szálak, bármilyen műről is van szó. Az az egyik legtisztább, legerősebb és legcsodálatosabb kapcsolat a világon, Anna és Khalid kapcsolata tökéletesen reprezentálja is.

Ma is érdekesnek tartom, hogy a női szemszögeket imádtam, míg a férfi szemszögekkel gondjaim voltak. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon a nők szemén keresztül ennyire más lenne a férfi? Ennyivel tisztább a lelke a nőknek (legalábbis Borsa Brown regényeiben), hogy átmossa a férfiak agymenéseit? A szerelmes nő és a szeretett testvér szemén át egészen más lenne a férfi lénye, vagy csak a szeretet másítja meg?

Ismét eljátszottam a gondolattal, hogy esetleg velem van a gond. Egyébként is hullámzó a kapcsolatom az írónő regényeivel, de ebben a sorozatban ez főképp megmutatkozik. Higgyétek el, én magam sajnálom a legjobban, hogy nem tetszett. Rengeteg jó lehetőset tartogatott. Még én sem voltam felkészülve arra, hogy ezúttal egy teljes háremet kell nyomon követnem egyetlen igaz szerelem helyett. Annyira tökéletes lehetett volna, ha Khalid bár nem szereti Leilát, de elveszi, mert testvéreként tiszteli, eközben pedig fülig beleszeret valakibe és a végsőkig harcol érte, az a nő pedig meglágyítja a beképzelt felszínt és szerelmes férfit csinál Khalidból...

Azt hiszem, ezzel most búcsút is intek a sorozatnak, mely bizonyos kötetei feldühítettek, csalódtam bennük, de kettő oly erősen kiemelkedik köztük, hogy fontos helyet foglalnak el a szívemben. Nagyon örülök, hogy megismerhettem Annát és a Khaliddal való odaadó kapcsolatát. Azt hiszem, számomra ez a legszebb az egész sorozatban.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Borsa Brown: Az Arab fia
Értékelésem: Csalódás
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Anna
Sorozat: Az Arab
1.) Az Arab
4.) Az Arab fia
#Az Arab lánya (Harmadik rész)

#A koronaherceg
Megjelent: 2017
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 598
Eredeti cím: -
Műfaj: erotikus, romantikus

szerda, június 07, 2017

Borsa Brown: Az Arab lánya (Második rész)


Magabiztosan állíthatom, hogy ez volt számomra az idei év egyik leginkább várt könyve. Az Arab és Az Arab szeretője után, amik teljes képet adtak egy kultúrák közötti szerelemről, mindennél jobban vártam az ebből a szerelemből világra jött Anna történetét. És míg Az Arab lánya első kötete teljes csalódást okozott, mivel nem azt kaptam, amit vártam, hanem csak az első kötet másolatát, addig ez a második kötet nemcsak hogy az idei év egyik kedvenc könyve lett számomra, hanem ezzel Borsa Brown beférkőzött a kedvenc íróim körébe is.

Erősen elgondolkoztam azon, hogy vajon mi szükség is volt arra, hogy az írónő Anna történetét két részbe szedje, de természetesen rájöttem a válaszra (legalábbis szerintem). Gamal története nem végződhetett úgy, ahogy végződött. Talán ez vezetett ahhoz, hogy Az Arab lánya első kötete megszületett és habár mélypontként lett többek által elkönyvelve, a második kötet minden csalódott lélekben betöltötte az űrt.

Ez a harmadik (harmadik kötet második fele?) rész pontosan azt adta nekem, amit szerettem volna kapni. A két hihetetlenül eltérő kultúra, az arab és a magyar találkozása egy épphogy nővé cseperedő arabként elfogadott, de magyar vérrel rendelkező lány szemszögéből. Akinek az egész eddigi világ alapjaiban fordul fel, mikor kiderül, hogy nem az az édesanyja, aki felnevelte, hogy a vér szerinti anyja egy teljesen más világból, más kultúrából származó nő volt, akit már sosem ismerhet meg. Anna egész létfelfogása és élete fordulópontot vesz, habár a körülötte lévők továbbra is bizonygatják, hogy ugyanolyan családtag, mint mindenki más. Mindenki ugyanúgy tekint rá ezután is, kivéve egyetlen egy valakit. Khalid attól a naptól kezdve máshogy tekint Annára, a testvérek közötti végtelen szeretet és odaadás helyét valami más veszi át.

Ez a kötet valahogy eltér azoktól, amiket eddig olvastam az írónőtől. Teljesen mást helyez a történet középpontjába, nem a szerelmet (habár az is erőteljesen jelen van), de főleg nem az erotikát, sőt az szinte nincs is ebben a kötetben, egyáltalán nem ezen van a hangsúly (aminek egyébként én külön örültem), hanem az identitáson, a hovatartozáson és mindenekelőtt a családi és főleg a testvéri összetartáson és szereteten. És pontosan ezért imádtam.

Anna és Khalid kapcsolata volt a legfőbb lényege és kulcsfontosságú momentuma ennek a kötetnek. Az a testvéri kötelék, ami gyermekkorukban oly szorossá fonódott a gyermeki ragaszkodás és szeretet oltárán. Ami a későbbiekben csak megerősödött és amely fordulóponthoz ért azon a napon, mikor kiderült, hogy Annában magyar vér is csörgedezik. Khalid onnantól kezdve eltávolodott Annától, teljesen más szemmel nézett rá, mint azelőtt. És habár csak Anna szemszögét ismerhettük meg ebben a kötetben, nagyon erősen érzékelhető volt Khalid jellemében a vívódás.

Anna személyisége is magával ragadott. Ahogy egyszerre jelen van benne a magabiztosság, törtetés és az alázat, végtelen odaadás. Khalid pedig meglehetősen erős esélyekkel fogja átvenni Gamal helyét az olvasók szívében, habár nálam már rég felülmúlta Gamalt, aki valamiért engem sosem varázsolt el. Khalid ezzel szemben, az Annához való ragaszkodása végett, teljesen levett a lábamról /könnyedén megjósolható volt, hogy saját kötetet fog kapni/. Habár egy dolgot nem értettem, hogy az írónő mégis mit akart elérni azzal a pár jelenettel, mikor (lehet, hogy csak számomra) úgy tűnt, mintha Khalid vonzódna Annához. Talán beképzeltem magamnak, de mintha lett volna egy ilyen enyhe éle egyes szituációknak. Talán csak az írónő már nagyon szívesen kieresztette volna Khalidnak azt az oldalát is, amit majd Az Arab fiában fogunk látni.

De a testvéri köteléken kívül az apa-lánya kapocs is erősen jelen van a regényben, néha kegyetlen, néha végtelenül szeretetteljes módon. /Az azért nem biztos, hogy egy Gamal-szerű apát szeretnék magamnak./ A szülői ágról sokkal figyelemre méltóbb Yasmin, aki anyatigris szerepben tündököl nemcsak Khalid, de Anna oldalán is. Már Az Arab lánya első kötetében is hatalmasat nőtt a szememben, sokkal nagyobbat, mint Csilla valaha, de most még inkább bebizonyította, hogy meddig is képes menni egy anya, ha a gyerekeiről van szó, még akkor is, ha nem vér szerinti. /Csak sajnálni tudom, hogy egy Gamal-féle mellett kötött ki./

Anna tehát meg akarja ismerni szülőhazáját, ki ne akarná ezek után? De a regény is ráerősít arra a tényre, hogy nem is igazán a származás az, ami otthont ad az embernek. Nem az számít, hogy honnan jöttünk, hogy milyen vér csörgedezik az ereinkben, hanem az a közeg, melyben felnőttünk és mindenekelőtt akik mellett felnőttünk.

Persze végül Annára is rátalál a szerelem, elvégre egy romantikus regényről és Borsa Brownról van szó, de van egy olyan érzésem, hogy nem Billal volt az, akit minden olvasó a szívébe zárt ebben a regényben (hisz nem is tudunk meg róla olyan sokat), hanem Khalid. És akkor most ki is jelenthetem, hogy nagyon kíváncsi leszek a befejező kötetre, amiben Khalid kapja meg a főszerepet.

Mivel ez a kötet a kedvenc könyvem eddig az írónőtől, már alig várom, hogy esetleg Khalid története megugorja a lécet. Csak azt sajnálom, de azt nagyon, hogy a molyon egy könyvként felel meg mindkét Az Arab lánya kötet, mert így az első jócskán lehúzza a másodikat, ami pedig bőven megérdemel minden csillagot.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Borsa Brown: Az Arab lánya (Második rész)
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Anna, Khalid
Sorozat: Az Arab
1.) Az Arab
3.) Az Arab lánya (Második rész)
4.) Az Arab fia
#Az Arab lánya (Harmadik rész)
#A koronaherceg
Megjelent: 2017
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 500
Eredeti cím: -
Műfaj: erotikus, romantikus

szombat, november 12, 2016

Borsa Brown: Az Arab lánya (Első rész)

Az Arab még mindig egy megosztó sorozat számomra, az első kötet elolvasására a kíváncsiság vezérelt és egyrészt nagyon érdekes bemutatót adott az arab kultúráról egy arab szemszögével, másrészt pedig nehéz volt azonosulnom Gamal személyiségével. Igen, én korántsem vagyok akkora Gamal rajongó, mint annyian, legalábbis az első kötet után nem voltam az, mert nem láttam meg benne azokat az értékeket, amiket Csilla. Aztán a második kötetben, amiben ugyanaz történt, mint az elsőben, csak Csilla szemszögéből, már megváltozott a véleményem. Valószínűleg azért, mert Csilla szemével Gamal egészen más, a nő elfogultsága és szerelme miatt. Akkor megláttam Gamalban a szerető apát, és ez elvarázsolt. Míg az első kötet a humorával és a kulturális vonatkozásával fogott meg, addig a második a mélyebb érzelmeivel és sokkoló befejezésével nyert meg magának.

Annyira nagyon vártam Az Arab lányát, hogy megtudhassam, hogy Anna, Csilla és Gamal gyermeke, hogyan boldogul a két annyira eltérő kultúra határán, hogyan vívja ki a maga akaratát, vagy éppen hogyan alkalmazkodik. Végtelenül érdekes helyzet alakul ki, amikor Anna magyar származása ötvöződik az arab nevelkedéssel. De vajon a kislány vérében marad a magyar mentalitás vagy teljesen alárendeli magát az arab kultúrának?

Na, erre voltam én módfelett kíváncsi. Ezért vártam hónapokig ezt a regényt aztán jött a pofára esés, amit nem tudok jobb szavakkal leírni, ugyanis kiderült, hogy ez a regény közel sem erről szól. Egy aprócska meglepetés (átverés?) gyanánt Az Arab lánya megjelenése napján kiderült, hogy minderre csupán a következő kötetben kapunk választ: Az Arab lánya második kötetében, amelyben immár ténylegesen Anna szemszögét kapjuk meg, Anna életével és gondolataival.

A gyönyörű borító (tényleg csodálatosan szép ez a kislány a "szüleivel" a háttérben) ugyanis ismét Gamal szemszögét kaptuk meg, amelyben a történelem igen csúnyán megismétli önmagát, ami hogy jó-e vagy sem, azt nyilván mindenki eldönti magában. Szerintem ez a mozzanata a sorozatnak nem volt feltétlenül jó ötlet, habár a Gamal rajongók biztosan végtelenül örültek.

A történet szerint Gamal még mindig igyekszik kiheverni Csilla halálát, de ez lehetetlennek látszik, miközben neveli fiát és lányát, akik olyannyira összeszoktak, minthacsak édestestvérek lennének. Yasmint továbbra is tökéletes feleség, minden tökéletes. Tökéletesnek kellene lennie, de Gamalnak nem az, hiszen élete szerelme meghalt. Amikor már azt hiszi, hogy ennél nem lehet fájdalmasabb az élete, akkor Gamalnak rá kell jönnie, hogy Csilla szerveit transzplantálták, amely az ő vallása szerint hatalmas katasztrófa. Hogyan fognak így a halál után találkozni a szerelmesek? Mindenki fejcsóválgatása ellenére Gamal úgy dönt, hogy ismét Magyarországra utazik, hogy megismerhesse (megölhesse?) azt, akibe beleültették Csilla szívét. Kiderül, hogy egy fiatal nő, Emese kapta Csilla szívét, aki szintén megjárta már élete során a poklok poklát.

Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy már a transzplantáció felemlegetésekor, vagyis az első fejezetekben, rájöjjünk, hogy mi lesz ebből az egészből. Teljesen nyilvánvaló. Gamal ismét szerelmes lesz, ami kezdetben igen különös érzés, Emese meg nem biztos benne, hogy maga miatt szereti-e, vagy azért, mert egykori szerelme szíve dobog benne. Gamal azonban nem hátrál, míg célt nem ér.

Én teljesen megértem, hogy az írónő meg akarta nyugtatni a Gamal rajongókat, hogy kedvenc karakterük nem boldogtalan. De Emese megjelenése számomra nem pozitív aspektusa a történetnek. Valahogy úgy érzem, hogy ez elmossa, semlegesíti Csilla szerepét a történetben. Egy másik Csillát kaptunk! Ismét végbement az egész első rész, csak kevesebb humorral és több drámával.

Gamal karaktere ismét visszaesett a szememben, amikor elkezdett Emese után kajtatni. Hiába csodálatos apa. Nagyon önző dolognak érzem azt, hogy mindent otthon hagy, csak azért, hogy ő boldog és ismét szerelmes lehessen. Hogy maga mögött hagyja Yasmint és Annát, hogy ő ismét érezzen. Egy igazi férfi nem tesz ilyet. Megértem, hogy kíváncsi volt, ki kapta Csilla szívét, azt is megértem, hogy vonzódni kezdett a nőhöz, ezek emberi dolgok. De ne járkáljon, udvarolgasson és hagyja ott rendszeresen a családját ismét egy nőért, csak hogy ő szerelmes lehessen ismét. Ez nem korrekt sem a családjával, sem Emesével szemben. És ő ezt mégsem látja át, mert önző. Ilyen a személyisége. Gamal szereti Yasmint, tiszta szívéből szereti a gyermekeit. Ennyi nem lett volna elég?

Yasmin karaktere sokkal jobban érdekelt, mint Emese. Yasmin élettörténete és szemszöge is megérne egy misét, szerintem. A mindig hátrahagyott végtelenül szerelmes feleség története, aki a sajátjaként szereti imádott férje és annak szeretője lányát, de egyszerűen képtelen kivívni férje szerelmét. Őt sokkal jobban tisztelem és megértem, mint Csillát vagy Emesét. Nagyon érdekes karakter, egy érdekes sorssal, ami oly gyakori az araboknál.

Anna helyzete persze már itt is érződik, hogy kicsit más, mégis beilleszkedett a családba. Gamal foggal-körömmel védi, Yasmint édesanyjának hiszi, bátyja pedig annyira szereti, hogy soha el sem engedi. A két gyermek testvéri odaadása és ragaszkodása nagyon megindított, kíváncsi vagyok, ez hogyan fog megnyilvánulni a későbbiekben, ahogyan felnőnek.

Azt hiszem, én vagyok tehát a másik pólus, akit ez a regény annyira nem fogott meg, aki inkább Anna történetét várta és várja továbbra is. Ezt a kötetet én inkább Az Arab szeretője második részének neveztem volna el, hisz itt is ez volt a fő téma, nem Anna. Ez a kötet, azt hiszem, úgy nyert volna meg magának teljesen, ha Gamal végül beletörődött volna Csilla halálába és szépen lassan a ragaszkodása enyhe szerelembe csapott volna át Yasmin iránt és mindenét a családjának szentelte volna. Akkor Gamal karakterét jobban tisztelném, mint most. Természetes, hogy mindenki megérdemli a boldogságot, de szerintem Gamal ezzel az Emese iránti ragaszkodásával nemhogy boldogságot szerzett, hanem a regény végére három embernek is boldogtalanságot okozott: magának, Emesének és Yasminnak. Érdekes, ha jobban belegondolunk, mert tényleg így van.

Mindennek ellenére Borsa Brown stílusa továbbra is megnyerő, dinamikus és könnyed. Nagyon várom az áprilisban megjelenő Anna történetét, ami rengeteg lehetőséggel kecsegtet, én bízom benne, hogy az írónő képes lesz ezeket a lehetőségeket kiaknázni. Majd meglátjuk.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!


Borsa Brown: Az Arab lánya (Első rész)
Értékelésem: Csalódás
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: -
Sorozat: Az Arab
1.) Az Arab
3.) Az Arab lánya (Első rész)
3.) Az Arab lánya (Második rész)
4.) Az Arab fia
#Az Arab lánya (Harmadik rész)
#A koronaherceg
Megjelent: 2016
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 472
Eredeti cím: -
Műfaj: erotikus, romantikus

szombat, június 04, 2016

Borsa Brown: Az Arab szeretője


Rengeteg érzelem dúl bennem és még nem sikerült teljesen összeszednem minden gondolatomat ezzel a sorozattal kapcsolatban, de most megpróbálok leírni minden egyes hatást, amit kiváltott belőlem.

Mint azt később megtudtam ez egyáltalán nem folytatása Az Arab című regénynek, hanem egy párhuzamos története. Míg Az Arab alkalmával Gamal, a milliárdos szaúdi herceg gondolataiba és életébe nyerünk bepillantást, addig Az Arab szeretője Csilla életét mutatja meg nekünk E/1 személyben. A történet ugyanaz, csak a nézőpont más. Olyan szinten ugyanaz, hogy minden egyes párbeszéd, ami közöttük lezajlott, most ismét lezajlik ebben a kötetben. Felmerül a kérdés: hogy ha a történet ugyanaz, mutathat nekünk újat?

Egy kis visszatekintés az első kötetre: Gamal egy szaúdi herceg, számukra nagyon fontos a vallás, teljesen máshogy tekintenek a nőkre, mint más vallású emberek. Mint tudjuk, Szaúd-Arábiában a nők nem mehetnek sehová kísérő nélkül, lepelben kell megjelenniük mindenhol, nem beszélhetnek idegen férfiakhoz, nem dolgozhatnak, nem vehetnek részt szinte semmiben, ami fontos. Egy egészen más kultúra, ami a felvilágosult országukban hatalmas felháborodást keltene. Hogy a nőknek nincsenek jogaik? Hogy mindenben a férfi dönt? Hogy ilyen szinten lenézik a nőket? Felfoghatatlan és felháborító is egyszerre. Egyes országokban mégis így élnek, sőt ez számukra teljesen természetes életmód.

Gamal egy üzleti útra ment Magyarországra, élete eléggé egyszerűen tengődik, hisz gazdag, nincs miért aggódnia, fizet a nőkért, várja, hogy a családja által kiszabott feleségét elvehesse, majd később egy másodikat is, minden nap ötször imádkozik, tiszteli a családját, művelt és sokat olvasott férfi, akinek az egész eddigi életét felborítja egy magyarországi üzleti út, ahol egy Csilla nevű tolmácsot fogad fel. Kezdetben csupán egy újabb fizetendő esti mókát lát a nőben, de hamar rájön, hogy ez nem az a fajta nő, aki belemenne ilyesmibe. Csilla más, vele kapcsolatban semmi sem normális, semmi sem egyszerű, mégsem képes elengedni.

Csilla élete valóban nem egyszerű. Az édesanyja rákos beteg, az orvosok nem becsülnek sok időt neki. Az apja alkoholista, már kiskora óta a megfelelni akarás vágyával fordul felé, de ezt az állapotot sosem volt képes elérni és beletelt egy kis időbe, mire rájött, hogy az apja sosem fog rá büszkén tekinteni. A testvére a családi csapások után drogozni kezdett, csúszik lefelé a lejtőn, segítséget sem fogad el. Csilla igyekszik az egyetemisták életét élni, de kénytelen dolgozni, hogy állja a számlákat, az anyja orvosi számláit és a szülei bérét, mindeközben a testvére is lop tőle. Mariann, Csilla legjobb barátnője és Tamás, Csilla élettársa igyekszenek mindenben mellette állni, de ez sem tűnik elegendőnek.

Miután elfogad egy munkát két arab "üzletember" tolmácsaként a dolgok egyre bonyolultabbá válnak, de szüksége van a pénzre, ezért Csilla kezdetben tűri a megaláztatások sorát, majd végül rájön, hogy ez az idegen, ez a Gamal, talán mégsem olyan, mint amilyenek tűnik. Egyszer beletapos, egyszer teljesen természetes, egyszer arrogáns, egyszer kedves.

Két különböző kultúra találkozása, amelyek egyáltalán nem férnek meg egymás mellett. A kérdés az, hogy a szerelem képes-e hidat emelni közöttük?

Az első kötettel igenis voltak fenntartásaim, mert az egyszerű szerelmes történetek nem kötnek le. De ebben valahogy mégis van egyfajta plusz. Nemcsak a szerelem van jelen, hanem a két kultúra "harca", két más felfogású egyén egymás iránti szeretete, két sors ötvöződése, amelyek nem is igazán passzolódnak egymáshoz a körülmények miatt.

Míg Gamal szemszögében a humor és az arab kultúra érdekességei emelkedtek ki, addig Csilla története... Nos, azt hittem, hogy nem fog tetszeni. Komolyan. Gamal szemével Csilla számomra egy ostoba, makacs és bárgyú nőként elevenedett meg, aki nem vívta ki a rokonszenvemet. Nem értettem, mit szeret rajta Gamal. Nem értettem, ő mit szeret Gamalon, hiszen ő olyan, amilyen, a gondolataiba beférkőzve én még jobban értettem, milyen is ő valójában.

Ezért nem tudtam elképzelni, mit adhatna nekem Az Arab szeretője. És végül mégis ez a kötet nyitotta fel a szemem a történet nyitjára. Hiába ugyanazt a történetet olvastam el, mégis teljesen más volt, mégis felfedeztem benne dolgokat, amelyek Gamal szemszögében nem tűntek fel. Csilla alakja teljesen megváltozott a szememben. Már nem egy ostoba nő, hanem egy összetört, mégis erősnek mutatkozó egyéniség, aki hibázik, sokat agyal és igyekszik kilábalni egy olyan helyzetből, amibe a legtöbben beleroppannának.

És ebbe toppan bele Gamal - akiről kiderült, hogy az első kötetben végig rosszul ejtettem ki magamban a nevét - akire szintén teljesen máshogy tekintek. Csilla nézőpontja teljesen megváltoztatta a közöttük lévő érzelmeket. Már nem egy beképzelt, arrogáns, de szerető férfit látok Gamalban, hanem egy gondoskodó, átlagos embert. Hogyhogy ez nem tűnt fel a másik kötetben? Annyira érdekesnek találom, hogy a másik szempont így megváltoztatta a szereplőkhöz való viszonyomat, és a legérdekesebb az az, hogy nem Gamal szempontjában szimpatizáltam jobban Gamallal (holott ott a humor rádobott egy lapáttal), hanem Csilla szemén keresztül. Gamal szemével nem is igazán értettem azt a mélyebb érzelmet, ami kettejük között van, ott főleg a testiséget szűrtem le, de Csilla fejébe bújva már látom, hogy itt nem csak erről van szó, jó volt kívülről szemlélni Gamalt.

Igazából, engem nagyon meglepett, hogy a végére ilyen hatással volt rám ez a regény. Nem igazán vártam tőle túl sokat, a romantikus regényektől nem szoktam sokat várni, lehet, hogy végül ezért hatott rám így. Megkockáztatom, hogy Az Arab szeretője nagyobb hatással volt rám, mint Az Arab. Ugyanakkor Az Arab a humora miatt jobban szórakoztatott.

Kérdéses volt, hogy volt-e értelme két részbe vágni ugyanazt a történetet, de kiderült, hogy igen. Ez így volt jó, ahogy volt. Külön-külön, egymástól szétválasztva. Teljesen más élményt adva. Már alig várom Az Arab lányát, Anna története minden bizonnyal szintén érdekes lesz, hogy hogyan fogadja el, vagy éppen küzd majd az arab kultúra ellen. Szeptemberben kiderül.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Borsa Brown: Az Arab szeretője
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Gamal
Sorozat: Az Arab
1.) Az Arab
2.) Az Arab szeretője
3.) Az Arab lánya (Második rész)
4.) Az Arab fia
#Az Arab lánya (Harmadik rész)
#A koronaherceg
Megjelent: 2016
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 464
Eredeti cím: -
Műfaj: erotikus, romantikus

szerda, május 11, 2016

Borsa Brown: Az Arab


Mindenek előtt köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak, hogy bevezetett Borsa Brown élményvilágába. Többnyire a rengeteg pozitív értékelés és vélemény miatt lettem igazán kíváncsi a műveire.

Mint azt már jól tudhatjátok, nem vagyok a romantikus regények nagy rajongója. Általában szeretem, ha romantikus szál szövődik főszereplők között, de inkább akkor, mikor izgalmas körülmények veszik körül őket egy krimi, thriller, fantasy, horror vagy más műfajon belül. De hogy egy szimplán romantikus mű elnyerje a tetszésemet? Az hihetetlenül ritka jelenség. És nem, még így sem rettentem vissza, mert kivételek olykor-olykor szembe jönnek. Ez a regény az is lett, meg nem is. Erősen ambivalens érzelmeim vannak a történettel kapcsolatban.

Az írónő stílusa nagyon olvasmányos, könnyen bele lehet feledkezni, már-már egyszerű, de egy romantikus regénynél ez egyáltalán nem baj.

Egy romantikus regény általában akkor tud elvarázsolni engem, ha mindkét felet megszeretem, úgy igazán. Na, itt kezdődnek az ambivalens érzelmek, de azt kell, hogy mondjam, ezúttal ez nem az írónő, nem is a karakterek hibája. Ez ennél sokkal összetettebb.

Borsa Brown Az Arab című regényében egy arab férfi - aki nem mellesleg herceg - fejébe költözhetünk bele. Ezen megközelítést nagyon érdekesnek találtam, mindig kész vagyok megismerni egy teljesen más kultúrát. Valahol olvastam is, hogy az írónő gondos kutatómunkát végzett az arabokkal kapcsolatban, és mivel még nem olvastam velük kapcsolatos regényt, így elvarázsolt, hogy a világ más táján mennyire máshogy is fogják fel az életet a más kultúrával rendelkező népek.

Az sem mellékes, hogy pont az érettségi előtt olvastam a regényt és csodák, csodájára éppen volt egy feladat az arabokkal kapcsolatban, így a regénynek hála hiba nélkül végeztem el a feladatot, köszönet érte Borsa Brownnak! :D

Visszatérve a regényre és a történetre. Az arab kultúra. Amelyet egyrészről hihetetlenül érdekes volt olvasni, másrészről pedig hihetetlenül fájdalmas is. Az én feminista lelkecském nagyon nehezen nyelt le egyes dolgokat, ez is az ambivalens érzelmek forrása. Fáj tudni - habár eddig is tudtam, de ilyen mélyen elém tárva sokkal valósabbá vált - hogy a világ egyes részein szinte semmibe veszik a nőket.

Akkor itt érünk el a karakterek témájához is, akikkel kapcsolatban szintén ezért szélsőségesek az érzelmeim. Szerettem és gyűlöltem is egyben Gamalt. A vérbeli arabot, aki semmibe veszi a nőket, úgy érzi, származása miatt minden az övé világon. Ugyanakkor a családja jelenti számára a mindent és a történet előrehaladtával, ahogy rájön, hogy a világ nem olyan, amilyennek hitte, személyisége is átalakul és rá kell döbbennie, hogy nem a pénz és a szórakozás a legnagyobb kincs a világon. Imádtam a stílusát, amely egyszerre volt arrogáns, szarkasztikus és határozott. Sokszor mosolyt csalt az arcomra gondolataival, amelyek egyszerűek, mégis sokszor humorosak voltak. A másik oldalról viszont sokszor pofán vágtam volna, de erről megint nem a karakter tehet, hisz egy másik kultúráról beszélünk, ahol az emberek ilyenek. Ezért nehéz is ez.

Csilla. A nő karakterét ebben a kötetben csak Gamal nézőpontjából ismerhetjük meg, ami erősen rontja az esélyeit a szememben. Ugyanis így semmi értéket nem véltem felfedezni benne. Többnyire butus, idegesítő, olykor mégis erős, magabiztos és karakán nőként ismertem meg és ez a kettősség összezavart. Nem csoda, hogy Borsa Brown megírta az ő szemszögéből is a művet, mert egyszerűen szükség van rá. Szükség van arra, hogy megtudjuk Csilla mit miért tett, milyen a múltja, a jelene és mik járnak a fejében egyes pillanatok alkalmával. Azt különösnek találom, hogy két kötetben van szedve, agyaltam azon, hogy vajon unni fogom-e a női szemszöget lévén teljesen megegyeznek a történések a férfi szemszöggel. Meglátjuk. Ezen kötet alkalmával Csilla helyzetét azonban nem tudtam megélni, nem tudtam szimpatizálni vele, ez pedig baj. Lehetséges, hogy más szemmel fogok tekinteni az egész történetre, amint elolvastam a női szemszöget is. Lehet, hogy azzal válik kerek egésszé, esetleg felhőtlen kedvenccé? Akár.

Hihetetlenül édes jelenetek váltották fel a megbotránkoztató eseményeket. Innen az ambivalens érzésem a történettel kapcsolatban. Mert egyszerre élveztem, varázsolt el egyes jelenetek különlegessége, az írónő felhőtlen humora, a másik kultúra érdekes feltárása; és egyszerre voltam dühös ezen másik világszemlélet miatt, amely tudom, valós, mégis megrázó. Valamint Csilla karaktere egyelőre egy egyszerű személyiség számomra, és ez is elvesz az élményből.

A történet vége nem egyszerű romantikus befejezés. Talán így is válik maradandóvá, ami egyes olvasók körében pozitívum, másoknál azonban negatívum lehet. Azonban az biztos, hogy ez a befejezés nagy bátorságra vall az írónő részéről.

Kíváncsiságom tovább tart, hogy vajon mennyiben fog Csilla karaktere megváltozni a szememben, ha az ő szemszögét is végigolvasom. Vajon tudja-e tartani a kíváncsiságom, ha ugyanaz a történet? Meglátjuk.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Borsa Brown: Az Arab
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Sorozat: Az Arab
1.) Az Arab
3.) Az Arab lánya (Második rész)
4.) Az Arab fia
#Az Arab lánya (Harmadik rész)
#A koronaherceg
Megjelent: 2015
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 512
Eredeti cím: -
Műfaj: erotikus, romantikus