20 / 100 könyv. 20% kész!

szombat, július 18, 2020

Bernard Cornwell: Észak urai


Nincs megállás.

Uhtred története folytatódik, ezúttal Alfréd a háttérbe szorult és egy új, tapasztalatlanabb király mellett kap Uhtred fontos szerepet, a dánok és szászok által egyaránt kedvelt Guthred segédje és seregének parancsnoka lesz belőle. Megismeri Guthred húgát, Giselát, s rögtön szerelembe esik, ám a Guthrednek tett esküje hamar rabszolgasorba veti Uhtredet, aki egyre messzebb kerül Bebbanburg visszafoglalásától.

Most valahogy gyorsabban peregtek az események a sorozathoz viszonyítva, de érdekesmód a sorozat még mindig többet ad a többi szereplő nyomon követésével. Ennek ellenére szeretem Uhtred gondolatait olvasni.

A karakterek oldaláról egy kicsit csalódtam Hild személyében. Nem azért, mert Cornwell rossz karakternek festené le, egyáltalán nem az. Csakhogy a sorozatban sokkal szerethetőbb, a kereszténység felé húzása nem idegesítő, összetett karakter, aki igazán nagyon jó barátja lett Uhtrednek, és külön örülök annak, hogy a sorozatkészítők nem boronálták össze őket, bár volt rá utalás, és akkor örültem is volna neki. De mivel a későbbiekben nem lett közös jövőjük, így örültem, hogy ez elmaradt.

A másik előkerülő kedvenc szereplőm Finan. A sorozatban az egyik kedvencem Uhtred hűséges harcosai közül, de valahogy a filmvásznon az ő karaktere is szerethetőbb, mint a könyvben. Egyelőre.

Kíváncsi vagyok, a későbbiekben hogyan fognak alakulni a dolgok a lapokon, nagyon szeretem végigkövetni Uhtredünk sorsát.

Bernard Cornwell: A fakó lovas
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Uhtred, Finan
Sorozat: Angolszász históriák
4.) Csatadal
5.) Felperzselt vidék
6.) Királyok alkonya
7.) A pogány hadúr
8.) Az üres trón
9.) Warriors of the Storm
10.) Flame Bearer
11.) War of the Wolf
12.) Sword of Kings
Megjelent: 2005
Kiadó: Alexandra Kiadó
Oldalszám: 360
Eredeti cím: The Pale Horseman
Műfaj: történelmi

kedd, július 14, 2020

Baráth Viktória: A jófiú


Baráth Viktória könyveivel olyan vagy "imádom", vagy "nagyon nem jön be" hadilábon állok. Azzal a két sorozatával is így vagyok, amiket A jófiú novella összeköt. Az Igazságért odavoltam, főleg a jogi vonatkozása miatt, A főnököt viszont nagyon nem szerettem. Azt a tényt viszont imádom, amikor egy író művei köztudottan egy világon belül helyezkednek el, s még kapcsolódnak is egymáshoz, még ha a legkisebb mértékben is.

Ezúttal nem Hannah vagy Ana kap főszerepet, hanem Hannah bátyja, a DEA ügynök, Oliver Jones. Rájöttem, hogy én szeretem ezt a karaktert. Az Igazságban nem igazán kapott sok szerepet, A főnök első kötetére nem emlékszem annyira, de biztosan feltűnt benne.

A jófiú novellája, ha jól összesítettem magamban, A főnök első kötete után és az Igazság trilógia első kötete, Az igazság nyomában közben történik. És mivel most tervezem elolvasni A főnök második kötetét, tökéletes ráhangolódás volt.

Nem is értem az írónőt. Itt van ez az ügynök, aki védeni akarja a szeretett nőt. Ezerszer jobban ráhangolódtam, mint egy Ryanre, sőt mint egy Jasonra. A legszerethetőbb férfi karaktere eddig ebben a két sorozatban, ami akár saját sorozatért is kiáltana az én részemről, de feltételezem, inkább Ana történetének részét fogja képezni a továbbiakban... Nekem az is megfelel, de azért többet érdemelne.

Baráth Viktória: A jófiú
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Sorozat: A főnök
#A főnök nagy napja
#A jófiú


Sorozat: Igazság
3.) Az igazság ára
#A jófiú
Megjelent: 2018
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 20
Eredeti cím: -
Műfaj: krimi

hétfő, július 13, 2020

Jeff Wheeler: A király árulója


Owen története folytatódik, ismét ugrottunk egyet az időben, Owen immár a húszas évei közepén jár, Severn oldalán ügyködik azon, hogy letaszítsa a trónról, miközben még mindig gyermekkori szerelme után vágyódik, aki azonban időközben férjhez ment, s gyermekeket szült. Owen egyetlen célja így Severn megsemmisítése.

Komolyan, a történet csak egyre jobb, komolyabb, mélyebb, amint Owen idősödik, ami valamilyen szempontból logikus is, hisz immár nem egy gyermek szemszögéből követjük nyomon az eseményeket, hanem egy stratégia szemszögéből.

A kisfiúból egy érett, okos, taktikus harcos lett, akinek a kalandjait egyre kíváncsibban követem végig, érdekes és szép jellemfejlődés történik a kötetek között. Még érdekesebb vonalat ad a karakterének az a csipetnyi elkeseredés, ami a személyiségébe beépült Evie "elvesztése" miatt.

A Királyforrás sorozatban ez a harmadik az eddigi legtöbb izgalmat rejti. A regény első felében bőszen megy az áskálódás, taktikázás, ármánykodás, a második felében pedig csak úgy peregnek az események. Árulások, harcok, szövetségek és ellenségek.

Külön kezdem megszeretni az író személyét is, aki az utószavakban igyekszik lefesteni előttünk, mi és miért is történt úgy, ahogyan. Hogyan kapja az ötleteit, miképp valósítja meg azokat. Owen karakterét nagyon szépre csiszolta, nem csodálom, hogy még nem akarja elengedni. Külön köszönöm neki, hogy bocsánatot kér a regény végén egy bizonyos szál alakulása miatt, ugyanis az engem is bőszen mellbe vágott.

Érzem, hogy rengeteg van még ebben a sztoriban, Owen történetében, alig várom, hogy kiderüljön, miket tartogat még Jeff Wheeler számunkra.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Jeff Wheeler: A tolvaj lánya
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Owen, Evie
Sorozat: Királyforrás
3.) A király árulója
Megjelent: 2016
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 416
Eredeti cím: The Thief’s Daughter
Műfaj: fantasy, ifjúsági

vasárnap, július 12, 2020

Kiera Cass: A koronahercegnő


Jaj, ez most nem volt jó.
Nemigen emlékszem, hogy mennyire szerettem az első három kötetet, szerintem valamennyire szerettem őket. Ennél biztosan jobban.

Szerettem Maximot és Americát. Erre emlékszem. Bár nem emlékszem, mit húztak azon a történeten három teljes köteten keresztül. A borítók azok gyönyörűek, ezt azért leszögezem.

A koronahercegnő egy jövőbeli folytatás, Maxim és America leánygyermekének, Eadlynnek a története. Miután a kasztokat eltörölték, és a lázadókat végre felszámolták, úgy tűnik béke köszönt be, bár a nép továbbra is lázadozik, ezért a palota úgy dönt, sok-sok év távlatából, hogy egy újabb Párválasztó lefoglalná és szórakoztatná a népet. Ez lesz Eadlyn Párválasztója.

Annyira nagyon idegesített ez a nő. Annyira ellenszenves karaktert sikerült csinálni belőle. Elkényeztetett, mindent magától értetődőnek vett, egy igazi hercegnőcske, aki csak nyavalyog, amiért ő nem akar Párválasztót, se uralkodni, csak tiarákat viselni, meg bálokra járni, meg azt akar csinálni, amit akar, de kötelessége hercegnőnek lenni és... Jaj már!

Nem volt itt semmi intrika, stratégia, izgalom. Semmi cselszövés, harc, bármi. Bármi, ami miatt érdemes lett volna elolvasni számomra. És még lesz ebből egy kötet? Miért?

Ez a sztori eleve annyira furcsa a számomra. A királyi család "Nagy Ő"-t tart, hogy szórakoztassa a népet? A népet, aki éhezik, nem talál munkát, nincs számára megfelelő oktatás, vagy mit tudom én, mert arról az oldalról nem sokat tud meg az olvasó. Ennek a közepén meg ott van Eadlyn, aki annyira úri elkényeztetett őnagysága, hogy rosszul voltam tőle. Nem tudom, hogy fogom kibírni azt a hatodik részt... Vagy minek.

Kiera Cass: A koronahercegnő
Értékelésem: Felejthető
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: -
Sorozat: A Párválasztó
2.) Az Elit
3.) Az Igazi
4.) A koronahercegnő
5.) A korona
#Párválasztó történetek #1
#Párválasztó történetek #2
Megjelent: 2015
Kiadó: GABO kiadó
Oldalszám: 372
Eredeti címThe Heir
Műfaj: disztópia, ifjúsági, romantikus

péntek, július 10, 2020

Bernard Cornwell: A fakó lovas


Uhtred immár házasan, s az egyháznak való hatalmas adóssággal a nyakában Alfrédhoz láncolódott. Feleségével való kapcsolata hamar kihűlt, mivelhogy Mildrith inkább az egyházhoz hű és állhatatos, Uhtred pedig továbbra is kötélhúzást játszik a szász és dán oldal között.

Miközben barátokra lel Alfréd oldalán Leofric és mások személyében, a másik oldalon fogadott testvére, Ragnar és egykori párja, Brida foglalnak helyet, s az ellenük való harc Alfréd oldalán szinte elkerülhetetlen.

A fakó lovassal elérkeztünk a sorozat első évadjának végéhez. A nagyját a dán támadás, s Alfréd uralkodásának azon időszaka teszi ki, amikor a mocsárban kellett bujdokolnia, s a Guthrum elleni csatára bujtotta fel szövetségeseit, s népét.

Végre felbukkant - bár valamivel később és máshogy - Hild, aki a sorozatban nagyon szerethető karakter, itt azonban még nem teljesedett ki. A bosszúra szomjas, mégis szelíd apáca. Valamint az árnykirálynő, Iseult.

Ez a történelmi sorozat még mindig a kedvencem, hihetetlen, hogy csak most találtam rá a sorozatra és a könyvekre. Cornwell megalkotta Uhtred karakterét, és teljesen elvarázsolt vele. Még ha a történet gyakran hajlamos részletekbe menően taglalni a történelmi eseményeket, és nem fordít olyan sok időt az Uhtred melletti karakterek jellemfejődésének - nem úgy, mint a sorozatban -, akkor is imádom. Lehetségesnek tartom, hogy a sorozat nélkül nem ejtett volna ennyire rabul a könyvszéria, a képernyőn lévő feldolgozás egyfajta pluszt ad az olvasottaknak, és ezt imádom. Hamar folytatom a sorozatot.

Bernard Cornwell: A fakó lovas
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Uhtred, Leofric, Alfréd
Sorozat: Angolszász históriák
2.) A fakó lovas
5.) Felperzselt vidék
6.) Királyok alkonya
7.) A pogány hadúr
8.) Az üres trón
9.) Warriors of the Storm
10.) Flame Bearer
11.) War of the Wolf
12.) Sword of Kings
Megjelent: 2005
Kiadó: Alexandra Kiadó
Oldalszám: 360
Eredeti cím: The Pale Horseman
Műfaj: történelmi

szerda, július 08, 2020

Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság


Minden a sorozattal kezdődött. Megint csak annak köszönhetem egy könyvsorozat felfedezését, hogy képernyőre került, akárcsak a Vaják, s mivelhogy az első évad lekötött, úgy döntöttem, belevágok Andrzej Sapkowski (leírhatatlan, kimondhatatlan nevű kedves írónk) könyvsorozatába, mert csak nem várok sok-sok évig, míg Geralt története végigmegy a képernyőn.

Ezért szép lassan gyűjteni kezdtem a sorozat részeit, s immár öt kötet birtokában bele is kezdtem a kalandba.

Hallottam hírét, hogy a könyv nem egészen olyan dinamikával működik, mint a sorozat. Míg a sorozatban erős ugrások vannak az időben, addig a könyv eddig kronologikusan zajlik. A cselekményt kissé megkuszálták, így például az első kötet olyan jelenettel kezdődik, ami az első évad közepén kapott helyet. De mindezek ellenére nem akartam elvonatkoztatni a sorozattól, mert szeretem összehasonlítani a kettőt.

Geralt egy vaják. Vagyis az a hivatása, hogy szörnyeket öl. A kiképzése következménye az volt, hogy csökkentek benne az érzelmek, s kiváló harcossá vált, mágia birtokosa lett, amivel legyőzheti a szörnyeket pénzfizetség ellenében.

Sapkowski tollából született 1993-ban, számítógépen játék formálódott belőle 2007-ben, majd 2019-ben napvilágot látott a filmsorozat első évadja is. A történet valóban a játékért kiáltott, egy szörnyekre vadászó harcos vaják. Meglep azonban, hogy ennyi időbe telt, mire képernyőre került. De megérte.

Ami először feltűnt a karakterben az az, hogy könyvben jóval beszédesebb, mint a képernyőn. Kökörcsin és Geralt kettősén a könyvben is jókat derültem, jó kis párost alkotnak. Keveselltem egyelőre Yennefert, hisz tudom, hogy Geralt történetének szerves részét képezi, mégis csupán a végén bukkant fel. Igazából teljes laikusként vágtam neki a sorozatnak és a könyveknek, a játékokkal sose játszottam, csak ismerem őket.

Tetszett a fejezetek közötti Belső hang, bár eleinte nem is nagyon tudtam mire vélni. Néha gondjaim vannak a high fantasykkal az összetettségük, orbitális szereplőgarmadájuk miatt, az első kötetet gördülékenyen olvastam, még ha sok szereplőt is sorakoztattak fel. Kikapcsolt, nem ezer szálon futott, inkább csak kellemes volt. Kíváncsian és a közeljövőben folytatom is a sorozatot.

Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Geralt
Sorozat: Vaják
1.) Az utolsó kívánság
2.) A végzet kardja
3.) Tündevér
4.) A megvetés ideje
5.) Tűzkeresztség
6.) Fecske-torony
7.) A tó úrnője
#Viharidő
Megjelent: 1993
Kiadó: GABO Kiadó
Oldalszám: 352
Eredeti cím: Ostatnie zyczenie
Műfaj: dark fantasy, fantasy

kedd, július 07, 2020

Harcosok Vértanúk Boszorkányok


Ezúttal egy novella került a kezeim közé a Történelmiregény-írók Társasága jóvoltából. Manapság rákaptam a történelmi sztorikra, ezért kíváncsian vetettem bele magam ebbe a novellarengetegbe.

Normális esetben arra jöttem rá, hogy a novellagyűjtemények nem feltétlenül nekem valók. Annyira szeretek belemerülni egy-egy sztoriba, annyira könnyen megszeretem a szereplőket/karaktereket, hogy szívesen végigvezetem őket egy egész regényen keresztül. Egy novellagyűjtemény esetében azonban amint az ember beleszokna egy történetbe, hamar vége szakad és jön egy következő. Így sokféle történetbe kóstolhat bele az olvasó, könnyen olvasható, mégis túl hamar kell elengedni egy-egy szeretett/érdekes cselekményt.

A Harcosok, vértanúk, boszorkányok egy szép kis gyűjtemény lett. Megjegyzem, maga a borító nagyon elnyerte a tetszésemet, nagyon hangulatos.

Megfordulnak a lapokon ismert történelmi személyek, de érezhető, hogy az írók főként a történelem azon oldalait, személyeit akarták bemutatni pár oldal erejéig, akikről nem szólnak regék, akikről nem feltétlenül tanulunk a történelemórákon.

Olvashatunk költőkről, írókról, boszorkányokról, szerelmesekről, katonákról, királyokról, ápolókról, harcosokról... A történelem különböző korszakainak széles skáláját kapjuk csokorba fűzve. Külön örültem, hogy még a vikingek is helyt kaptak, hisz mostanában viking lázban égek. Egyes történetek meghatottak, s sajnáltam, hogy oly hamar véget értek, mint Theodóra és Szent Imre története. Mások megnevettettek, mint a rendezett házasság esete. Megint mások inkább megráztak, mint a boszorkányégetés.

A gyűjtemény legtöbb szerzőjétől még nem olvastam semmit, de mivel már bevett Izolde Johannsen olvasó hírében állok, az általa írt novellát csak azért emelném ki, mert mint számomra kiderült, az Észak magányos királya úgymond folytatása került bele a gyűjteménybe, amelyben a már ismert Viktor Vogel unokája kapott szerepet.

S megint csak rádöbbentem, mennyi olyan része is van a történelemnek, amiről nem vagyunk tisztában, és talán sose leszünk. Ez a darab novellagyűjtemény is segít abban, hogy egy kicsit jobban megismerjük azt, ami a múltba vész.

Köszönöm szépen a könyv élményét, Izolde Johannsen és Történelmiregény-írók Társasága!

Trux Béla, Izolde Johannsen, Hacsek Zsófia, Gál Vilmos, Tapodi Brigitta, Bakóczy Sára, Csikász Lajos, Bányai D. Ilona, Gáspár Ferenc, Urbánszki László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Solymár András, Soós Tibor, Andy Baron, Várkonyi Tibor: Harcosok Vértanúk Boszorkányok
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 2019
Kiadó: Történelmiregény-írók Társasága
Oldalszám: 230
Eredeti cím: -
Műfaj: történelmi

péntek, július 03, 2020

Bernard Cornwell: Az utolsó királyság


Egy csodálatos utazás eleje ez.

Minden a Vikings sorozattal kezdődött, amit nemrégiben másodjára is újranéztem. Ezután valami hasonlót kerestem, amiért ennyire beszippantott a vikingek világa. Ezért belekezdtem a már régóta a várólistámon álló The Last Kingdom sorozatba, vagyis Az utolsó királyságba. Két évad után új kedvencet avattam, teljesen beszippantott, majd egyszer csak felfigyeltem az introban fellelhető üzenetre: Bernard Cornwell regényei nyomán.

Na, több se kellett! Még többet akartam Uhtredből, ebből az egész sztoriból, ezért vadászatra indultam Bernard Cornwell világában.

Nem tudom elmagyarázni, hogy miért, de szeretem átélni azt az utazást, amikor az ember rátalál egy filmre/sorozatra, és rájön, hogy könyv alapján készült, majd vagy párhuzamosan nézi és olvassa a kettőt, vagy először elolvassa, majd megnézi, vagy megnézi és utána olvassa el. Imádom összemérni a kettőt. Ugyanúgy le tud kötni a könyv, ha már láttam a képernyőn az eseményeket, és imádok azon merengeni, vajon miért változtattak meg valamit a cselekményben. Még jobban imádom, ha valami pontosan ugyanúgy zajlik, s ha ugyanazokat a párbeszédeket fedezem fel, az még inkább boldoggá tesz.

A viking téma önmagában beszippantott mostanában, de maga a történelmi művek is, amiket régen nem szívleltem annyira. A gyengéim ezek az igaz történeten alapuló háborúkat, királyokat, harcosokat bemutató művek.

A viking nép életfelfogása, életmódja és vallása nemrégiben kezdett komolyabban érdekelni. Az isteneik, az elkötelezettségük, miszerint harc közben meghalva a Valhallába kerülhetnek, ezért nem félnek a haláltól, s ez csak még veszélyesebbé tette őket a maguk hódító, felfedező, fosztogató időszakában.

Bernard Cornwell Angolszász históriák sorozata a szászok és dánok közötti hosszan elhúzódó viszályt taglalja, s azon időszakot, mikor Alfréd igyekszik megteremteni az egységes Angliát. Mindehhez rengeteg valós létezésű személy is társul mind dán, mind szász oldalról. A történet főszereplője viszont, aki szemszögéből végigvezeti az olvasót a történeten, Uhtred fiktív karakter, de ez mit sem vet vissza az élményből, sőt egyenesen imádom a személyiségét, bár főleg a képernyőn.



Uhtred Bebbanburg örököse elragadtatik a dánok által, miután apja nagy vereséget szenved egy csatában. A dánok között nevelkedik Ragnar oldalán. Eddigi keresztény létét hátrahagyván lassan kezd dánul gondolkodni, harcolni, s élni. Hinni kezd Odinban, s Thorban. Nagy harcos akar lenni, s nem imákat mormoló keresztény. Az évek múlnak, Uhtred nagy célja, hogy visszafoglalja a jogosan neki járó bebbanburgi otthonát, nem vész feledésbe. Ragnar halála után azonban menekülésre kényszerül, majd Alfrédhoz kerül. S megkezdődik kettejük koránt sem szokványos, érdekből fakadó, ám kölcsönös tisztelet vezérelte kapcsolatuk, amely során megszülethet az egységes Anglia.

Uhtred számos vívódáson megy keresztül. S bár az első kötetben még csak ifjú, vagy fiatal harcos, ennélfogva csökönyös és vakmerő, mégis érezhető benne a szász vér és dán neveltetés küzdelme. Annyira megszerettem ezt a karaktert, mind képernyőn, mind a lapokon. A harcos vérét, a szemtelen mentalitását, a taktikus gondolkodását... Boldogságomra szolgált, hogy Cornwell E/1 személyben tárja elénk Uhtred gondolatait, így még közelebb érezhetem magamhoz.

S maga az elbeszélésmód többször is utalt arra, hogy Uhtred egy igen idős énje meséli el a történetet, hosszú évek távlatából, ami egyfajta "a tűz mellett ülős mesélős" hangulatot adott a könyvnek. Mintha egy krónika sorait olvasnám, amit a nagy hős elbeszélése után vetettek papírra.

Meglepődtem, hogy az első kötet csupán az első évad feléig jutott. Ebből is látszik, mennyivel részletesebb a regény, mégse tudok semmi rosszat mondani a sorozatról sem. Van, amiben a sorozat erősebb - például az Uhtred mellett helyet kapó szereplők megszerettetésében. Nyilván a képernyőn többet kapunk a többi szereplőből, jobban meg tudjuk szeretni őket, míg Uhtred elbeszélése által nem annyira. Ebben a sorozat erősebb.

A könyv viszont sokkal részletesebb, főleg a taktikai, stratégiai, háborús viszonylatban. Cornwell igyekszik történelemhű lenni, ezt ki is fejti benne. A sorozat egyes dolgokban eltér, de a fő vonala megegyezik.

Történelemrajongóknak és viking-imádóknak kötelező olvasmány!

Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Uhtred, Leofric
Sorozat: Angolszász históriák
1.) Az utolsó királyság
5.) Felperzselt vidék
6.) Királyok alkonya
7.) A pogány hadúr
8.) Az üres trón
9.) Warriors of the Storm
10.) Flame Bearer
11.) War of the Wolf
12.) Sword of Kings
Megjelent: 2004
Kiadó: Alexandra Kiadó
Oldalszám: 408
Eredeti cím: The Last Kingdom
Műfaj: történelmi