A novellásköteteket valahogy jobban szeretem, mint
King hosszadalmasabb sztorijait. Nem tudom, mi lehet ennek az oka. Nincs
elhúzva egy-egy sztori, hanem sokféle kis szösszenetet kapok, amik közül
valamelyik mindig nagyon erős, valamelyik gyengébb…
Nem mintha nem szeretném
magam beleásni egy hosszabb, összetettebb sztorijába, de valahogy ezt
könnyedebbnek érzem, sokszor nehéz az agyam egy hátsó zugába dugni egy-egy King
karaktert, ha sokáig olvasom, így egy kicsit könnyebb. Ha ennek van értelme…
A köd (The Mist)
Kétségtelenül az egyik legerősebb sztori a
válogatásban. Főszereplőink egy boltban vannak éppen, mikor leereszkedik egy
rejtélyes köd, amelyben gyilkos lények bújnak meg. A boltban rekedt emberek
között megkezdődik egy világvége típusú szociális jelenség, a halál torkába
néző reménytelen ember cselekvései, változásai és döntései szövik át a sztorit,
amelyben hamar helyet kap a vallás, gyilkosság és fanatizmus…
Nagyon erőteljes. King a világvégével beköszöntött
emberképe valahogy mindig a vallás felé burjánzik, és ijesztő belegondolni, de kétlem, hogy
nagyon elferdítve látná az emberi fajt egy ilyen szituációban. Nincs is hová
ragozni, zseniálisnak tartom ezt a novellát, az egyik legjobb mind közül. Két
adaptáció készült belőle. A 2007-es film nagyon könyvhű, bár sokszor
illúzióromboló a lények miatt, de ha lehet, ennek a filmnek a vége még jobban
összetört, mint maga a novella, ugyanis egy továbbgondolt befejezést adtak a
sztorinak… Mindenkinek meg kéne néznie, akinek tetszett A köd… Lelki roncs
lettem a végére. A 2017-es sorozat sem mondható rossznak, de nagyon
elrugaszkodik az eredeti sztoritól és nem a ködöt és az abban megbújó lényeket,
hanem sokkal inkább az embereket helyezi előtérbe, annyira nem jött be.
A tigris (Here There Be Tygers)
Egy rövidebb szösszenet egy kisfiúról, aki órán
kikéredzkedik a mosdóba, de nem mer bemenni, mert bent van egy tigris. Itt
valami erős metaforát vélek felfedezni, de hogy pontosan mit is szimbolizálhat
a tigris, azt mindenki interpretálja úgy, ahogy akarja. A sztoriból egy
rövidfilmes adaptációt találtam, ami nem a legjobb, de szöveghű.
A majom (The Monkey)
Ismét egy hosszabb, erősebb horrorsztori. Egy
cintányéros majomfigurával kezdődik minden… Tipikusan szellem/démon szállta
tárgy esete a sztori, de annak jó, ugyanis a cintányéros majom, bármit is
csinálsz, visszatér, és ha összeüti a cintányérokat, akkor bizony valaki
meghal… Tipikus Annabelle. Tökéletes horrorfilm alapanyag, meglep, hogy csak
2025-ben fog jönni az első feldolgozás belőle…
Káin ébredése (Cain Rose Up)
Ismét egy rövidebb, de nagyon megterhelő novella.
Egy diák a társaival való rövid beszélgetés, majd egy bibliai vonatkozás után úgy
dönt, hogy fegyverrel áldozatokat szed a kollégiumi ablakából. És a sztori…
ennyi. Nagyon megrázó, és sajnos nagyon valódi…
Sok rövidfilm készült belőle, néhányat megnéztem,
talán a 2017-es a legigényesebb (egy bravúros The Monkey easter eggel)… Ez a
sztori egy ideig sajnos az elmémbe fog ragadni.
Mrs. Todd rövid útjai (Mrs. Todd's Shortcut)
Egy érdekes sztori egy munkásról és egy feleségről,
akik fogadtak, hogy melyik új rövidebb. Viszont a rövidebb útnak megvannak a
hátulütői…
A Jaunt (The Jaunt)
Az egyik legvérfaszattóbb sci-fi King novella, amit eddig olvastam. Egy teleportáló-gép feltalálásának körülményei (egérkísérletek és a többi...), ami később emberkísérletbe csap át. Meglepően életszagú ismertetés az egész. Tudományos próbálkozások, halott egerek, őrült egerek, mi van a két teleportáló gép között, mi történik az élőlénnyel, míg átkép egyik helyről a másikra? A végtelen űr, a végtelen semmi... Egyszerűen a csontomig hatolt ez a novella... Nagyon erős sci-fi horror születhetne ebből.
Talpalávaló (The Wedding Gig)
Egy egyszerűbb sztori egy zenekarról, akiket felkértek egy nem mindennapi esküvőn való fellépésre. A maffia és pár gyilkosság is helyet foglal a történetben... Kicsit Tarantino-s, de nem nagy cucc.
Paranoid (Paranoid: A Chant)
Rövid, velős, creepy. Egy paranoiás mindennapjaiba és gondolataiba nyerünk betekintést. Beteg és ismerős egyszerre...
A tutaj (The Raft)
Erősebb-fajta novella, még a Creepshow második részében is helyt kapott a sztori. Egy fiatalokból álló négyes társaság úszni megy egy az isten háta mögötti tóba. A tó kezepén ringó tutajon kötnek ki, amikor feltűnik nekik valamilyen úszó folt a vízen, ami olyan, mint egy zsákmányára váró vadász... Sok értelme nincs, a csapdába esés érzése viszont pocsék érzéseket kelt az olvasóban.
Az Istenek szövegszerkesztője (Word Processor of
the Gods)
Egy megkeseredett férfi talál egy régi írógépet. A fia halálra idegesíti, az asszony is átlagosnál átlagosabb... Viszont amit beír az írógépbe, az megtörténni látszik. Mi történt volna, ha? játék kereteiben meglesi, milyen lett volna az élete, ha más döntéseket hoz... A kísérletezgetés végeredménye sem ad okot a happy endre.
A férfi, aki nem fogott kezet (The Man Who Would
Not Shake Hands)
Egy érdekes pókerjátszma. Egy érdekes férfi, aki sose fog kezet senkivel, mert ha igen... Halálos érintés? Nincs nagyon kifejtve a sztori, hogy mi, hogy, miért... De érdekes koncepció.
Világnagy strand (Beachworld)
Egy ismertebb, Dűne-szerű horror sci-fi. Már jól hangzik. Homok, hatalmas férgek, halódó emberek... Jó koncepció, King ért a horror sci-fihez is, kár, hogy ritkábban alkot ebben a műfajban.
A Kaszás képe (The Reaper's Image)
Erre a novellára így utólag valamiért nem is emlékszem. Ez elég ritka...
Nona (Nona)
Nagyon Tarantino-szerű történet egy srácról, aki elszökött otthonról, és egy lányról, akit az úton felszedett, s ezután mindketten gyilkolás-sorozatba kezdenek... Jó sztori volt egyébként, bár nem igazán horroros.
Owennek (For Owen)
Kedves vers.
Túlélő típus (Survivor Type)
Na, ez volt az eddigi legkellemetlenebb olvasmányom Kingtől. Közel sem rossz értelemben kellemetlen, egyszerűen rossz volt olvasni, kivert a veríték, émelyegtem, egyszerűen kellemetlen volt. Egy orvos hajótörést szenved és egy lakatlan szigetre kerül. Se élelem, se mentőcsapatok.... Valamennyi víze van, vadászni igyekszik, de ahogy telik az idő, s igyekszik jelzőtüzeket építeni és távoli repülőknek jelezni, megsérül... Egy orvos számára mi a legegyszerűbb táplálékszerzés sérülés esetén? Nem... Nem akarok bele se gondolni ismét... Horror. Terror. Borzalom. A lassú agyi leépülés a Tom Hanks filmet vetítette le a szemeim előtt.
Otto bácsi kocsija (Uncle Otto's Truck)
King pszichopata hajlama a gyilkos kocsik iránt folytatódik... Otto bácsi retteg a kertjében lévő kocsitól, ezért rendszeresen szemmel tartja, s bár mindenki bogarasnak tartja a faluban, az autó mégis mintha minden nappal egyre közelebb lenne a házához... Én őszintén nem értem az autós horror műveit. Valahol para, valahol meg teljes agyrém.
Reggeli házhoz szállítás /A Tejesember 1/ (Morning
Deliveries /Milkman #1/)
Ezek a tejesember sztorik... A tarantulával kezdve... Áh... Elborult ez is. Bár szinte előrevetíti Mr. Mercedest...
Nagy hengerek, avagy a mosoda meséje /Tejesember 2/
(Big Wheels: A Tale of the Laundry Game /Milkman #2/)
Ezt a novellát alig értettem... Sok köze nem volt az első tejesemberhez. De elborult ez is.
Nagyi (Gramma)
Jaj... nagyon jó horrorfilm alapanyag csakugyan. A kisfiú, akire pár órára ráhagyták az igencsak beteg nagyit. Nagyi fura. Nagyi ijesztő. Egy kisgyermek szemével tekintve a helyzetre. Besötétedik. Nagyi nem mozog. Nagyi meghalt? Nagyi nem lélegzik. Nagyi mégis beszél a szomszéd szóbából és engem hív... Jaj, a hideg is kiráz...
A rugalmas golyó balladája (The Ballad of the
Flexible Bullet)
Kiemelkedően tetszett. Egy elbeszélés az egész, amit egy kertipartin ejtenek meg, egy szerkesztő mesél egy íróról, aki beadott egy zseniális novellát a lapba, s ezzel megkezdődött közöttük egy levelezés. Egy felettébb különös levelezés. Az őrület ragadós - tartja a mondás.
A szoros (The Reach)
Nem kiemelkedő, mégis érdekes és hidegrázós.
Összességében jó novellás kötet volt, élveztem. Mindenképpen felfrissülés az Az előtt...
