5 / 100 könyv. 5% kész!

péntek, március 15, 2024

Amira Stone: Lázadók


Egy a szívemnek kedves trilógia ért ezzel végett, amely nem csak az összetett és kivételesen egyedi történet miatt fogott meg annyira, hanem mert egy honfitársam tollából született.

Egyszerűen imádtam ezt a három könyvet. A mai fantasyirodalom túlcsordulása miatt igazán nehéz újat és egyedülállót alkotni, de ahogy már említettem, úgy érzem, Amira Stone-nak sikerült.

A karakterek könnyen az ember szívéhez nőnek, nem tökéletesek, hanem gyarlóak, de erősek és karakterfejlődésük főleg így a három kötetet átívelve nagyon hangsúlyos. A kislányos hercegnőből vált erős harcos, a szívtelen gyilkosból lett racionális szövetséges… Nem tudom, mi lehet ennek az oka, de Kein továbbra is nagy kedvencem maradt minden tette és személyiségi hibája ellenére.

A fordulatok, a cselekményszál szövése pörgős, amikor már azt hiszi az olvasó, hogy tudja, mit akar kihozni ebből az olvasó, Amira csavar rajta egyet, hogy bele lehet szédülni.

És hogy milyen nehéz egy négy szálon futó cselekményt lezárni, és mennyire tartottam attól, hogy esetleg nem olyan lesz a befejezés, ami elégedettséggel tölt el és nem depresszióval… De ezt már nem fogom elárulni. A lényeg annyi, hogy a legutolsó sorokon is érződött, hogy minden át volt gondolva, minden kirakósnak megvolt a helye, hogy kijöjjön az összkép.

Mindenesetre én hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a fantasy-utazásnak.

Köszönöm szépen a könyv élményét, Amira Stone!


Amira Stone: Lázadók
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Kein
Sorozat: A mágia rabjai
3.) Lázadók
Megjelent: 2021
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 320
Eredeti cím: -
Műfaj: fantasy, romantikus




hétfő, március 11, 2024

Robert Galbraith: A hömpölygő sír

 
Rowling ezúttal egy olyan témához nyúlt, ami az egyik kedvencem, és amin képes vagyok nagyon sokáig agyalni. Strike és Robin legújabb ügye ezúttal egy állítólagos szekta tevékenységeinek kivizsgálása, ami többek között gyilkosságokhoz, eltűnésekhez köthető. Az új ügyfél fia évek óta él a Chapman farmon, teljes személyiségváltozáson esett át, Strike és Robin feladata pedig az, hogy kiderítsék, mi is történik a zárt falak mögött.

Már önmagában az alapsztori elég ahhoz, hogy ne érdekeljen, hogy megint átnyúlunk a túlzott 1000 oldalon, meg hogy ne idegesítsen Robin és Strike örökös tánca. Nem, úgy ültem neki, hogy mind az 1300 oldalt maradéktalanul élvezni fogom annak okán, hogy a téma annyira jó, kísérteties, érdekfeszítő és pszichológiailag érdekes.

Hamar kiderül, hogy valakinek be kell épülnie a Chapman Farmra, aki nem más, mint Robin lesz. Innentől pedig megkezdődik a pszichológiai utazás egy szekta bugyraiba…

Méltán merem állítani, hogy ez az eddigi kedvenc kötetem a Strike sorozaton belül. Annyira jól felépített, annyira pszichológiailag átgondolt és alapos, egyszerűen tökéletes volt. A vallás és a szekta, ahogy Rowling hozzányúlt a témához átitatva a természetfelettivel, amely egyfajta horrorisztikus hangulatot adott az egésznek… nagyon átgondolt, tudatos és érdekfeszítően megalkotott volt. Ahogy azt már amúgy is megszokhattuk.

A Robin és Strike kettőse abszolút kedvenc továbbra is, végre valahára alakulnak dolgok, amit már nem lehet tovább húzni, és a végső párbeszéd egyenesen mellbe vágó volt, bennem pedig felsikoltott egy hangocska: végre!!! A mellékszereplőket pedig továbbra is szeretem (Pat, Shanker).

Nem akarom, hogy véget érjen, bár könnyen lehet, hogy ezzel a kötettel számomra elérte a sorozat a csúcspontját. Meglátjuk.

Robert Galbraith: A hömpölygő sír
Értékelésem: Katarzis
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Cormoran Strike, Robin, Pat, Barclay, Shanker
Sorozat: Cormoran Strike
7.) A hömpölygő sír
Megjelent: 2023
Kiadó: GABO
Oldalszám: 1088
Eredeti cím: The Running Grave
Műfaj: krimi

szerda, január 10, 2024

Stephen King: A sárkány szeme


A sárkány szemét King a kislányának írta, gyakorlatilag egy mesébe illeszkedő fantasyelemekkel tűzdelt középkori családráma az egész. Ezt az elején fontos leszögezni. Mert így is kell hozzá állni, nem feltétlenül úgy, mint egy jól megszokott horroros, sokszor gyomorforgatóan naturalista vérbeli Kinghez, mert akkor könnyen csalódunk. És az olvasás közben előfordult, hogy el is felejtettem, hogy ez bizony egy King mű.

Ha így olvassuk a könyvet, akkor egészen szórakoztató tud lenni. Ismétlem, egy királyi családról szóló családdráma az egész, amit mégis átsző King háttérbeli Gonosz megtestesülésének lehelete. Ha az ember így áll a regényhez, akkor is észreveheti a King-jellegzetességeket, mert mégis ezek határozzák meg a cselekmény alakulását.

A minden művében jelen lévő háttérbeli gonosz erő jelen van, ezúttal (ismét) Flagg karakterében, aki a Végítéletből lehet ismerős. Ez volt a legnagyobb felfedezés/fénypont a könyvben. Hogy bár közérkor, mégis ott van az a kis motívum, amiből kitűnik, hogy ez márpedig King, márpedig illeszkedik a storyline-ba. Csak míg a Végítélet egy távoli jövőkép, addig A sárkány szeme egy visszatekintés a középkorba. Egy síkon lenne? Vagy Flagg világok között mozog? És vajon Thomas mikor futott össze vele a távoli jövőben? Á, King megölsz.

Összességében nem volt rossz, de nem mondanám, hogy sokáig fogok agyalni rajta, nem lesz kedvenc King, mégis beillik a művei hosszú sorába, ezért el kellett olvasni, és nem is bántam meg.
 

Stephen King: A sárkány szeme
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 1984
Kiadó: Európa Kiadó
Oldalszám: 344
Eredeti cím: The Eyes of the Dragon
Műfaj: fantasy, ifjúsági

Kresley Cole: Vihar előtti csend


Nagyon nagy kihagyások vannak az egyes kötetek között. Lehetséges, hogy ennek tudható be az, hogy a csillagozása/értékelése a könyvnek a részemről egyre lejjebb csúszik. Az első kötetnél még a kedvenc kategóriába került a sorozat az egyediségével, a tarot-kártya jellegével, a karakterekkel… Aztán lett egy szerelmi háromszög, ami egy darabig szórakoztató, majd egy idő után már inkább idegesítő lett.

És mindez most csúcsosodott ki számomra a negyedik kötetben. Nem tudom, hogy a főhősnő eddig is ilyen gyermeteg volt-e, de egyszerűen nem tudtam azonosulni vele. Lehet, hogy a sok kihagyás miatt nem értékelem a karakter fejlődési ívét, vagy szimplán csak nincs neki…

A szerelmi szál. Idegesített. Jack állítólagos halála miatt főhősnőnk megzuhan, de elrepül egy hónap és helló Halál, nem már… Bár Halál karaktere sokkal érdekesebbnek lett beállítva, ezért őt is favorizáltam, de azért mégis… Így a főhősnő értékelése könnyedén zuhan az olvasó szemében.

Nagyon tölteléknek éreztem ezt a részt. Úgy istenigazából semmi sem történt, kivéve azt, hogy főhősnőnk és Halál összejöttek. És most nem feltétlenül izgalmakra vágytam, hanem bármilyen cselekményre.

A tarot belefűzése az egész sztoriba továbbra is zseniális és imádom, valószínűleg csak azért fogom folytatni. A karakterek mélyrepülése és annak az érzete miatt, mintha a sztori sehová sem vezetne (és a borítók felszínessége miatt) viszont legszívesebben abbahagynám. Csalódás.

Kresley Cole: Vihar előtti csend
Értékelésem: Felejthető
Borító: 5/3
Kedvenc szereplő: Halál
Sorozat: Az Arkánum Krónikák
4.) Vihar előtti csend
5.) Szólít a Sötét
Megjelent: 2016
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 336
Eredeti cím: Arcana Rising
Műfaj: fantasy, ifjúsági, posztapokaliptikus, romantikus

kedd, január 09, 2024

Amira Stone: Elszakítva


A mágia rabjai első kötete nagy kedvencem lett, Amira Stone akkor sikeresen felkerült számomra a térképre az egyedi és összetett fantasyjével.

Mivel közeledik a harmadik, és egyben lezáró kötet, gyorsan elő is vettem a másodikat, hogy ismét visszacsöppenjek a cselekménybe. Ami nem is ment olyan nehezen, mint gondoltam, holott nem mostanában olvastam az első részt.

Emlékeztem a 4 főszereplőre, a váltott szemszögre és a közöttük lévő dinamikára. Hamar felvettem az iramot, könnyedén visszacsöppentem a függővég követte eseményekbe.

A négy karakter közül, ha jól emlékszem Kein lopta be magát igazán a szívembe. Ezt valahogy most nem érzékeltem. A két lány-főszereplő - nem tudom, hogy tudatosan vagy tudatlanul - de mintha sokkal inkább előtérbe kerültek volna, de nem is bántam. Valószínűleg abból kifolyólag történhetett ez, hogy a testvérpár kénytelen volt elszakadni egymástól, és egyfajta önismereti kalandúton estek át, tetszett, mind Mena, mind Ene cselekményszála.

Keint belengte egyfajta rejtélyfelhő, amit eleinte nem tudtam, mire vélni, nem is feltétlenül emlékeztem arra, miért is sikerült annyira belopnia a szívembe magát anno. Ray karaktere pedig továbbra is kiforratlannak érződik. Ezzel ellentétben Mena és Ene erősen érzékelhető karakterfejlődésen estek át, ami nagyon jól jött nekik, és a cselekmények fényében jogos és szép karakterívek kerültek a lapokra.

A cselekmény pedig: továbbra is összetett - a részek rövidsége és tömörsége ellenére. Alaposan átgondolt, intrikákkal és cselszövésekkel teli. Nem is feltétlenül sorolnám az ifjúsági kategóriába (és itt most főleg a vörös pöttyös besorolásra gondolok), tökéletesen helyt áll a komoly fantasyk között. És a vége... Már komolyan agyonagyaltam magam azon, hogy most akkor ki is lehet volur és a meeshai... Hát erre viszont nem számítottam.

Ez a trilógia az egyik legnagyobb meglepetés volt számomra akkor, mikor az első kötet a kezembe került és továbbra is hozta a színvonalat. Már csak a lezárására vagyok végtelenül kíváncsi...

Amira Stone: Elszakítva
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Kein
Sorozat: A mágia rabjai
2.) Elszakítva
Megjelent: 2021
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 320
Eredeti cím: -
Műfaj: fantasy, romantikus

csütörtök, december 28, 2023

Leiner Laura: 40 nyári nap


Oh, boy!
Én Leiner Laura nagy híve vagyok a legeleje óta, köztudottan A Szent Johanna Gimi hatalmas kedvencem volt (ezt minden értékelésében leírom), többször is olvastam, a következő sorozatai is kedves élményt nyúltottak, mint a Bexi és az Iskolák versenye, egyedülálló regényei sokszor megnevettettek, mint például a Bábel...

És most itt van ez a 40 nyári nap... *sóhaj*

Gondoltam, így a vizsgaidőszak előtt előveszek egy vérbeli Leiner kötetet, ami majd kizökkent a stresszből napi pár percben, ami megnevettett és szórakoztat... Erre a legnagyobb csalódást kaptam az írónő eddigi általam olvasott műi közül...

Zoé egy átlagos gimnáziumból frissen kikerült lány, aki pszichológia szakra jelentkezett az egyetemre, de az egyetem első éve előtt jelentkezett egy nyári állásra, ami nem jött össze, ezért végül az Állatparkban kötött ki nyári munka gyanánt, pontosabban a Perecpontban, ahol 40 napon keresztül pereceket kell árulnia az Állatpark látogatóinak. Zoé az állatparkban megismeri a munkáltatóját, Melindát (akinek a Tiktokos próbálkozásai inkább cringe-ek voltak, mint szórakoztatóak, nekem senki ne mondja, hogy egy Perecpont ennyire megy a Tiktokon...), a perecbeszállító rockert, Tibit, az Állati Túra idegenvezetőjét, Szakót és húgát, a park kabaláját... És igazából... A cselekmény... az ennyi. Zoé pereceket árul. Ja, igen, a HÉV-en a munkába menet sokszor szemez egy sráccal, a "HÉV-es sráccal". Ez kimaradt.

Na, már most. Én nagyon nyitottan kezdtem neki. Nagyon. Minden esélyt is megadtam neki, de... A felénél már le akartam tenni. És ez még nem fordult elő egy Leiner kötettel sem, eddig mind megnevettetett, mind szórakoztató volt. Most annyira kiemelten cselekmény nélkül íródott ez a kötet, hogy egyszerűen nem tudom hova tenni.

Zoé karaktere önmagában egy introvertált, szelektíven antiszociális (tudom, hogy van ilyen, én is ilyen vagyok) lány, akinek nem izgalmas az élete. Önmagában az, hogy a főkarakter introvertált, nem jelenti azt, hogy unalmasnak kéne lennie a regénynek, Reni sem volt éppen extrovertált személyiség. Szóval ez nem kifogás.

Tibi szerethető karakter volt, Szakó átlagos szomszédgyerek, de rokonszenves. Ezen kívül nem volt kirívó karakter, aki abszurdan szórakoztató lett volna, ahogy azt már megszoktam. Semmi humor, semmi hóbort, semmi groteszk jelenet, ami nevetésre sarkall... Egyszerűen egysíkú, humortalan, monoton és semmilyen.

Az értékelés megírása is jó sokat váratott magára. Nem fogom ismét végigvenni, melyik művét szerettem, melyiket kevésbé. Egy biztos, a 40 nyári nap a legmélyebb pont, amit eddig Leiner Laura mű olvasása közben átéltem. És nem kinőttem, nem. Nem tudom, mi volt a cél ennek a megírásával. Én magam is erősen introvertált személyiség vagyok, ezért sok ponton azonosulni tudtam Zoéval. Nem beszélek, csak ha feltétlenül úgy érzem, hogy van mondandóm. Nehezen engedek fel idegenek között, nem is keresem annyira a társaságukat, a barátaim között érzem csak magam komfortosan. Nem szeretek a figyelem középpontjában lenni, inkább megvagyok a világomban, mint buliban, de... Nem is írnék az életemről könyvet.

Nem adom fel. Reményeim szerint ennél mélyebbre nem juthatunk...

Leiner Laura: 40 nyári nap
Értékelésem: Csalódás
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Szakó, Tibi
Megjelent: 2023
Kiadó: Carta Teen
Oldalszám: 608
Eredeti cím-
Műfaj: ifjúsági, romantikus

szombat, november 18, 2023

R. Kelényi Angelika: Doria

 
A másik elvarratlan szál a Riva nővérekkel kapcsolatban Doria karakterének sorsa, aki köré a Lánynevelde II. épült, de akiről nem sokat tudunk, és aki ténylegesen meg sem jelent a cselekményben.

A báró lánya, Doria körül még egyfajta rejtély is kibontakozik, egy átveréssel és intrikával átszőtt félreértésen alapulva, ami egy ilyen kis novellához képest meglepő volt számomra.

Ezt még jobban is élveztem, mint a Rizzot. Egy család egyesülése egy tragikus múlt után, amikor is fény derül az igazságra…

És a legvégén az a „folytatása következik” egyenesen szívet tépő volt…

R. Kelényi Angelika: Doria
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Marco, Rizzo
Sorozat: Riva nővérek
#Doria
Megjelent: 2020
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 36
Eredeti cím: -
Műfaj: krimi, novella, romantikus, történelmi

kedd, november 14, 2023

R. Kelényi Angelika: Rizzo

 
Ha már kiolvastam a Riva nővéreket, muszáj volt előkapnom a két hozzá íródott novellát is, amelyből az egyik Marco nyomozósegédjéről, majd későbbi nyomozótársáról szól. A Rizzo egy rövid szösszenet, de annak könnyed, és lelket megnyugtató, ha az ember azt érzi, hogy maradt pár elvarratlan szál a Riva nővérek mellékszereplőivel kapcsolatban.

S bár Rizzo nem volt az a feltétlenül érdekes karakter, de mindenképp humorforrás volt Marco komorsága mellett, ezért természetesen vele kapcsolatban is szívesen olvastam volna egy boldog befejezést, ezt pedig itt részint meg is kapjuk.


R. Kelényi Angelika: Doria
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Marco, Rizzo
Sorozat: Riva nővérek
#Rizzo
Megjelent: 2020
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 22
Eredeti cím: -
Műfaj: novella, romantikus, történelmi

vasárnap, november 12, 2023

Stephen King: Ezüst pisztolygolyók

 
Egy rövid, novellaszintű szösszenettel haladunk tovább, ami eredetileg egy naptárgyűjtemény lett volna illusztrációkkal és 12 darab horrorszösszenettel. De King nem bírt leállni, ezért egy teljes novella lett belőle.

Ha jól tudom, a sztori alapja egy igaz történet (természetesen csak relatíve), mégpedig a híres szellemvadász házaspár, a Lorrainnék farkasemberes esete adta az inspirációt Kingnek. Ezt azt hiszem, valamilyen cikkben olvastam, ezért nem tudom teljes bizonyossággal kijelenteni.

Tetszett, hogy ez tényleg egy rövid szösszenet. Annak darabos, érezhető, hogy 1-1 hónap eltelt a kiadott részletek között, mégis horrorisztikus, az a tipikus King, annak pedig tökéletes kikapcsolódás mondjuk egy esős délutánon néhány órácskára. Az illusztrációk is Kinghez illők, kiszínezik a lelki szemeim előtt lezajló horrorisztikus jeleneteket.

A farkas kiléte pedig tökéletes iróniával lett kitalálva. Tipikus. Nagyon tipikus. Szórakoztató volt, az biztos, ha korszakalkotó nem is.

Egy film készült az alkotásból, ami nem is sikerült annyira rosszra, sőt. Habár simán megállhatná a helyét egy mai slasher-horrorban is. Ki tudja?

Stephen King: Ezüst pisztolygolyók
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 1983
Kiadó: Ararát Kiadó
Oldalszám: 122
Eredeti cím: Cycle of the Werewolf
Műfaj: fantasy, horror, novella, thriller