Stephen King: Carrie

Az elhatározás valósággá vált. Nemhogy eldöntöttem, hogy minden Stephen King regényt elolvasok, de úgy döntöttem, hogy ezt időrendben teszem. Tehát elkezdtem King legelső művével, a Carrie-vel.

Nagy kutatás eredményeképp sikerült  beszerezni, mert a kiadó mostanában nem tervezi újra kiadni a művet, ezért másodkézből került hozzám, így végre nekieshettem.

Egy kicsit megütköztem eleinte. A kívülálló után ez egy erős váltás volt számomra, majdnem 50 évet ugrottam vissza az időben, napjaink King-legendájának uralkodásáról az írói munkájának hajnalára.

Kezdetnek az tűnt fel, hogy Kinghez képest a Carrie igen rövid. Nagyon rövid. Tegyünk mellé egy Azt. A írásmód volt a második, ami szemet szúrt. Hozzászoktam King hosszú, szépen megírt, átgondolt mondataihoz, összetett történetvezetéséhez, ami olyan, akár egy kirakós.

A Carrie sokkal egyszerűbb, kezdetlegesebb, írásmódjában szedetlenebb írás. De ez mind nem azt jelenti, hogy rossz. Most valahogy nem kellett minden ízében rákoncentrálnom a műre, hogy összerakjam a kirakós darabkáit, csak úgy úsztam az árral.

Carrie története eleve ismert volt számomra. Láttam a legújabb filmet, ismertem a sztorit - ki ne ismerné? Így nem tartogatott túl nagy meglepetéseket. Maga a történetvezetés egyfajta riport-tanulmány jelleggel bírt. Egy interjú itt, egy szakirodalom a telekinézisről ott... Gyakori előrevetítés, mintha az író már úgy írná a művét, hogy "látod, úgyis ez fog történni, de lássuk, vajon miért ez történt?"

Mindent összevetve gyors olvasásra nem volt rossz, nyilván nem King legjobb művéről van szó, de egy hatalmas univerzum kezdete elevenedik meg a lapokon, ami utána számos vérfagyasztó történettel fog folytatódni.

Stephen King: Carrie

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: -

Megjelent: 1974

Kiadó: Európa Kiadó

Oldalszám: 282

Eredeti cím: Carrie

Műfaj: fantasy, horror, thriller

Tovább...

Baráth Viktória: Az igazság ára

Ím, a trilógia végére értem. Emlékeztem ám, mivel zárult a második kötet, Baráth Viktória is ért a függővégekhez, amik őrületbe tudják kergetni az embert. Az igazság árnyékában is ehhez hasonló függővéggel ért véget.

A történet ezúttal - szerencsére - ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt. Nincs több hónapos kihagyás, amikor mi, olvasók, nem tudjuk, mi zajlott le. A színtiszta folytatást kapjuk.

A lezáró kötet tehát Jason ügyét fedi. Miután letartóztatják, Hannah mindent megtesz, hogy hazahozza a családjához, a lányához, de a körülmények valahogy gyanúsak. Jasont gyilkossággal gyanúsítják. És szinte minden bizonyíték ellene szól. Hannah egyszerre küzd a rendszerrel, aki rács mögé akarja dugni a férjét, és a belső hangjaival, amik azt suttogják, talán tényleg ő tette. De vajon miért? És ha nem ő, akkor ki?

Egyszerre ölt meg a kíváncsiság, hogy mégis mi történt igazából, és vertem volna jól pofon Jasont, amiért ennyire megnehezítette Hannah dolgát. A harmadik kötetre már nagyon szépen kirajzolódott Hannah és Jason kapcsolata. Egy nagyon sebezhető, emberi kapcsolatról van szó, ami tele van hibákkal, csalódásokkal, bántásokkal, mégis annyira erős a kapocs kettejük között, hogy mindig visszavándorolnak egymáshoz.

Bár az ügy körülményeivel nem voltam tisztában, valahogy végig volt egyfajta sejtésem a végkimenetelről, ami végül be is igazolódott. Nagyon meglepődtem volna, ha az írónő valamiféle negatív befejezést ad ennek a párosnak. Tudom, hogy egy írónak kitépné a szívét, ha rossz sorsot szánna a szívének kedves karaktereknek.

Ismét csak emelni tudom a kalapom az írónő előtt. Én magam jogot tanulok jelenleg, első évben. Természetesen még közel sem annyi a tudásom, mint szeretném. Nem tudom pontosan, hogy az írónő tanult-e jogot, dolgozott-e a joggal kapcsolatos munkakörben, esetleg szimplán csak remek érzéke van hozzá, de igenis szépen belefűzte a könyvbe a jogi dolgokat. Nem unalmasan, hanem érdekesen. Ezért is szerettem ezt a trilógiát annyira. A büntetőjog miatt. Főképp mert amerikai minta.

Még egy elismeréssel tartozom még. Baráth Viktória immár ténylegesen bemutatta, hogy a könyvei egy világban játszódnak, össze is kezdte fűzögetni őket. Az egy év Rómábant, a Igazság sorozatát, valamint A főnököt. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy mi is történt Ana és Oliver között, és bár A főnököt annyira nem szerettem, most kedvem támadt kideríteni, mi is történt Anával. Oliver pedig már-már saját sorozatért kiált. Egyszerűen imádom, ha egy író összefűzi a regényeit egy univerzummá.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Baráth Viktória: Az igazság ára

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Jason

Sorozat: Igazság 1.) Az igazság nyomában 2.) Az igazság árnyékában 3.) Az igazság ára #A jófiú

Megjelent: 2019

Kiadó: Álomgyár Kiadó

Oldalszám: 344

Eredeti cím: -

Műfaj: krimi, romantikus

Tovább...

Sarah J. Maas: A tűz örököse

Lássuk, hogy folytatódik a történet!

A nagy hármas két részre oszlott. Celaena a királyságtól, Chaoltól és Doriantől távol igyekszik rájönni lénye nyitjára, képességeinek határaira, méghozzá Rowan segítségével. Eközben Dorian és Chaol nagyon veszélyes játszmába kezdenek az udvarban, ami könnyen az életükbe kerülhet. Dorian igyekszik eltitkolni továbbra is, hogy mágia birtokosa, ebben Sorscha, a gyógyító van segítségére. Chaol eközben igyekszik kijátszani mind a királyt, mind az apját. A hatalmas titokra ugyanis fény derült, Celaena kilétére. Hatalmas háború készül.

Megvallom, ez Maas első olyan regénye, amikor egy picit elgondolkodtam a regény közepénél, hogy jó lesz-e ez így? Chaol és Dorian messze. Celaena a démonaival küzd, képzi magát. Megfáradt a történet?

Majd rájöttem, hogy ó, ilyesmiről szó sincsen. A történet két újabb szerethető karakterben terjeszkedik. Az egyikük a gyógyító, Sorscha. A Doriannel való románccal Maas elérte, hogy szorítsak Dorian boldogságáért. Eddig nem voltam annyira oda érte.

A másik, számomra jelentősebb karakter, Rowan volt. Istenem, de megszerettem! A nyers, szigorú, de gondoskodó tündér, aki Celaena képzését vezette, tanította, vezette, rendre utasította, óvta és védelmezte a lányt. És mindeközben olyan szoros kötelék alakult ki közöttük, aminek eredményét szívesebben láttam volna szerelem formájában kiteljesedni, noha kiéreztem, hogy inkább nagyon szoros barátság ez, mint bármi több. Mégis sajnáltam. Rowan még Chaolt is túlszárnyalta a szememben. Rhyst persze nem, de na. Magas a léc.

Oldalakat tudnék zengeni erről az egyre csak terebélyesedő világról, ahogyan a készülő háború kitörni látszik. Szinte már-már bátran hasonlítanám a sztori bonyolultságát a Trónok harcához is, annyira szövevényes, fordulatos, részletes... Nem tudom, hogy milyen képességekkel megáldott írók képesek ilyen sztorikat írni, minden tiszteletem az övék.

A regény utolsó negyede olyan tömény, izgalmakkal, fordulatokkal teli volt, hogy képtelen voltam letenni. Amikor az ember azt hinné, ennél már nem lehet rosszabb a helyzet, ezt nem fogja meglépni az írónő, ugyan már. És mindig pofára esek, hogy de, igen. Maas kegyetlen, és kész.

És persze a sorozatnak még koránt sincs vége, de mostanra már biztosan tudom, hogy a történetben még rengeteg minden van, ha a dolog Maason múlik, és hát, mint tudjuk, rajta múlt, szóval csak még izgalmasabb és fordulatosabb kötetek következhetnek...

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Sarah J. Maas: A tűz örököse

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Celaena, Rowan, Chaol, Dorian

Sorozat: Üvegtrón 1.) Üvegtrón 2.) Éjkorona 3.) A tűz örököse 4.) Árnyak királynője 5.) Viharok birodalma 6.) A hajnal tornya 7.) Felperzselt királyság 1-2. #Az orgyilkos pengéje és más történetek

Megjelent: 2014

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 660

Eredeti cím: Heir of Fire

Műfaj: fantasy, high fantasy, ifjúsági, romantikus

Tovább...