38 / 100 könyv. 38% kész!

szerda, szeptember 13, 2017

Baráth Viktória: A főnök


Mindenhol az egekig volt dicsérve ez a regény, a borító is kíváncsivá tett, így úgy döntöttem, magam is utánajárok, mi is ez a nagy imádat Baráth Viktória A főnök című regénye iránt.

Még nem volt szerencsém az írónőhöz azelőtt, pedig tudom, hogy más regénye is nagy szeretetnek örvend. Mivel én eddig csak A főnököt olvastam tőlem, ezért csak ez alapján tudok véleményt alkotni a munkásságáról.

Általában nem szeretem a nagy hype-ot, mert elrontja végül az élményt. Mind könyvek, mind filmek és sorozatok esetében. Most is inkább behunytam a szemem, mikor véleményeket láttam, csak a csillagozásokat lestem meg, még a fülszöveget is félszegen olvastam végig, gondoltam lesz, ami lesz.

Így történt, hogy egészen mást kaptam, mint amire számítottam. Egy izgalmas thrillerre számítottam, egy kis romantikával (vagy sokkal...), erre egy újabb drogbárós alfahímet és egy szerelembe eső, kezdetben naiv nőt kaptam. Jó ez így elsőre túl nyersre sikerült.

Egy végtelenül átlagos párral kezdünk: a nő tökéletesen gyönyörű (hát persze, hogy az) és naiv, a férfi kőgazdag, de tutyimutyi és hamar ki is derül róla, hogy nem saját erőből szerezte azt a rengeteg pénzt, így Anát elrabolják, Frank felszívódik, az emberrablók pedig a lopott pénzt követelik, miközben Ana bizonygatja, hogy ő semmiről sem tudott. Nem sok híja van, hogy megölik, de a főnök, Ryan valamiért megkegyelmez neki. Ana rabként töltött napjai csak gyarapodnak, miközben kiderülnek dolgok az emberrablókról, akik drogokkal üzletelnek. Ana lassan rálátást kap erre a világra, Ryan szépen lassacskán bevonja, így rabból lassan partnerré válik.

Így mindenképpen kiemelendő Ana jellemfejlődése, ahogyan egy naiv, igen idegesítő, elkényeztetett nő egy erős, talpraesett, akaratos nővé válik. És bár rengeteg reakciójával és megmozdulásával az őrületbe kergetett (kétlem, hogy egy szinte rabként tartott nő egy szál bugyiban flangál, miközben az emberrablói - akik nem mellesleg azért bűnözők - ott vannak körülötte... What????), mégis szép az íve a karakter fejlődésének.

Ryan egy tipikus férfi karakter. Mármint az ilyesfajta romantikus regények tipikus alfahímje (de utálom ezt a szót). Nehéz gyermekkorral megáldott, erőszakos, droggal kereskedik, de mikor megismeri élete nőjét megváltozik.

A regény mellékszereplőiben nem erős, a két főszereplő kap inkább hangsúlyt. A cselekményszál viszont hol pörgős, akcióhoz hasonló jelenetekkel, bár a thriller besorolás akár hibás is lehetne, mert azért nem lebegteti körbe egyfajta hátborzongató hangulat a regényt, nem bújik meg titok a háttérben, amire csak a végén derül fény. A történések néhol lelassulnak és a pár szerelmi életére koncentrálnak, néhol viszont izgalmas fordulatot vesznek.

Összességében egyszer olvasható volt számomra, a végén még fordulatos is, de nem mondanám, hogy a kedvencem lett, az Anához hasonló főszereplőnők mindig is az agyamra mentek, a Ryan féle főszereplők pedig már a könyökömön jönnek ki. De az írásmód élvezetes, az izgalmasabb részek tetszettek, lekötötte a figyelmem, de biztos, hogy nem olvasnám el újra. Azt hiszem, nem is az írásmóddal vagy a stílussal volt problémám, sokkal inkább a történet alakulásával. De lehet csak rosszkor kapott el a regény, vagy túl sok ilyesfajta témájú könyvet olvastam mostanában és azért lehet ez.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Baráth Viktória: A főnök
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 2017
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 378
Eredeti cím: -
Műfaj: romantikus, thriller
Szerinted?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése