Erin Watt: Igazán szerelem

 

A nagy tanulások közepette kellett valami laza, valami limonádé, valami aranyos. Valami, ami kikapcsol, nem kell rajta sokat agyalni, csak sodor az árral.

Erin Watt tökéletes választásnak bizonyult. Még semmit sem olvastam az írótól, bár már szemezgettem a Royal sorozatával is, nem tudom, miért, pedig nem olvastam arról a sorozatról jó értékeléseket, de valahogy vonz. Ezért inkább az egykötetes Igazán szerelemmel kezdtem.

A sztori akár elcsépeltnek is mondható (bár én lévén nem vagyok romantikus limonádé rajongó, nem sok ilyet olvastam, láttam filmen): egy popsztárocska mellé álbarátnőt állítanak, hogy a média szemében felhúzzák sztárunkat. Ebből pedig egy sor érdekes szituáció, majd igazi románc, félreértések, veszekedések és botrányok kerekednek.

Kimondottan tetszett, hogy kétszemszöges volt a sztori, szeretem, amikor mindkét szemszöget megismerhetjük, főleg egy romantikus regény esetében. S bár Oak karaktere a tipikus beképzelt, nehéz családi háttérrel rendelkező híresség, aki átéli a sztárság árnyoldalát, nem lett olyan karizmatikus és ellenállhatatlan személyiség, a saját szemszög mégis mélyebb vonulatot adott neki. 

Vaughn - ettől a névtől bár a falra másztam - szerethető karakternek bizonyult, és mélyebb, tragikusabb hátteret kapva érdekesen illeszkedett a kiégett popsztár mellé. A kettejük párosa egy szórakoztató elegyet adott, ami kezdetben bár inkább idegesített Oak beképzelt személyisége miatt, de amint kezdtek egymásra találni, jobban megszerettem a párost, mint hittem volna.

Kedves kis történet volt, kicsit a Los Angeles-i tündérmese jutott róla eszembe, amit úgy szerettem régen. Könnyed sztori, mégis nehezebb témákba is belekóstol, szóval mégsem mese-habbal. Talán mást is előveszek majd Erin Watt-tól, ha valami könnyedre vágyom.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Erin Watt: Igazán szerelem

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: -

Megjelent: 2017

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 448

Eredeti cím: When It's Real

Műfaj: new adult, romantikus

Tovább...

Michelle Hodkin: Mara Dyer végzete

 

Egy újabb sorozat - trilógia - zárul le. A Mara Dyer hármaskötet rejtélyek között, sejtelmesen, feszültséggel telve kezdődött. A horror elemeivel játszott, atmoszférájában megteremtett egy sötét hangulatot, ami különlegessé tette az amúgy átlagos karaktereket.

A második kötetben már látszott, mire is megy ki a játék, a természetfeletti, horrorisztikus homályt felváltotta a szuperképességekkel rendelkező fiatalok gyülekezete, ami manapság már lerágott csontnak minősül az ifjúsági irodalomban, s féltem, hogy ez a sztori és az atmoszféra rovására fog menni.

A harmadik kötetben minden kérdésre választ akartam kapni, és részint kaptam is. Még mindig tetszett az ifjúsági regényhez képest nyers ábrázolásmód, néha úgy éreztem, azon kívül, hogy fiatalokról szól, nem biztos, hogy annyira ifjúsági kategória ez.

Több dologban is csalódnom kellett azonban. Abba már belenyugodtam, hogy X-Menbe csapunk át, bár a fiatalok a nagyvilág ellen felállás gyermekinek mondható, főleg mikor a cselekmény olyannyira mellőz mindennemű felnőtt jelenlétet, mint Hodkin trilógiájában. Az még kiábrándítóbb, ha az a pár felnőtt karakter is fekete-fehér alapon működik, és nincsenek kidolgozva.

A nagy függöny mögötti személy, aki a szálakat mozgatta, végül sok hűhó volt semmiért. Az abszolút gonosz karakterektől mindig is a falra másztam, nincs ilyen. Minden árnyalt, semmi sem fekete vagy fehér.

Az előző életes szál kimondottan tetszett, egy pluszt adott a sztorinak, és igazán sok kérdésre választ kaptunk, kíváncsi voltam, hogy simulnak el a szálak, részint sikerült is mindent a helyére rakni, bár érzek néhol hiányosságokat.

Amint már az előző értékeléseimben is írtam, a Mara Dyer trilógia hangulatában nagyon erős, de szereplőiben már nem annyira. Valahogy a három kötet alatt nem éreztem nagy karakterfejlődést, Mara ugyanolyan kislány maradt, mint volt. A sorozat eleje sokkal nagyobb hatással volt rám, mint a vége. Ennek ellenére örülök, hogy elolvastam.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Michelle Hodkin: Mara Dyer végzete

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5*

Kedvenc szereplő: Jamie

Sorozat: Mara Dyer 1.) Mara Dyer eszmélése 2.) Mara Dyer változása 3.) Mara Dyer végzete

Megjelent: 2014

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 484

Eredeti cím: The Retribution of Mara Dyer

Műfaj: ifjúsági, romantikus, thriller

Tovább...

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták

 

Mivel a nagymamám egyik kedvenc könyvéről és írójáról van szó, ezért úgy döntöttem kilépek kicsit a komfortzónámból és olvasok valami olyasmit, amit nem szoktam.

Hát ez egy igazi családregény a javából. Mr. Durrell visszatekint gyermekkorára, amikor családjával - egy igazán színes csapattal - Korfura költözött, ahol már bőven megmutatkozott az állatvilág irátni elkötelezett szeretete és érdeklődése.

Tényleg nem gondoltam volna, de sokat nevettem rajta. A szürreális családképek, amik akár az én családom is lehetnének, Durrell gyermeki szemmel lefestett jelenetei, a párbeszédek, a család tagjainak személyisége... mind-mind kialakított egy bohókás idillt, amit szórakoztató volt olvasni.

Mivel sajnos az állatvilág részletei annyira nem kötnek le, így azokat a részeket gyakran áfutottam, amik a hangyák vagy egyes állatfajok megfigyeléséről szóltak - bár még ezek között is voltak érdekes részek. De miután majdnem sikeresen megsirattam az elhunyt teknőst, inkább a családra koncentráltam.

Mivel tényleg jót szórakoztam, valószínűleg el fogom olvasni a trilógia másik két részét is, ha nem is leszek Durrell-rajongó, de mindenképp szórakoztató olvasmánynak tartom a műveit.

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/3

Kedvenc szereplő: -

Sorozat: Korfu-trilógia 1.) Családom és egyéb állatfajták 2.) Madarak, vadak, rokonok 3.) Istenek kertje

Megjelent: 1956

Kiadó: Európa Kiadó

Oldalszám: 384

Eredeti cím: My Family and Other Animals

Műfaj: családregény, ifjúsági

Tovább...

Frank Miller, Thomas Wheeler: Cursed

 

A Netflixen figyeltem fel a sorozatra, ami erősen hozta a Trónok harca feelinget egy kis középkori Lancelot s Excalibur feldolgozás szinten, és rögtön úgy döntöttem, hogy ez must seen kategória.

Mivel a sorozat lekötött, ezért rögtön megkaparintottam az alapjául szolgáló regényt is, bár az író tényszerűen kijelentette, hogy a kettő alkotás két külön szálon mozog, én mégis úgy éreztem, mintha a sorozatot kapnám vissza, egy az egyben. Ami feldolgozás szinten jó dolog. Az érdekes az egészben az, hogy a sorozat többet tudott nyújtani, mint maga a könyv. Ami valljuk be, azért elég ritka.

Persze a regényt átszövik a nyers, egyszerű, mégis kifejező képregénystílusú illusztrációk, amik különleges hangulatot adnak neki, és amitől valóban képregény érzettel lapozgatjuk az oldalakat.

A sztori tömören egy Arthur király legendájának fantasyba burkolt feldolgozása, az Excaliburral, Merlinnel, Lancelottal és egy lánnyal, aki ennek a kellős közepébe csöppent.

A sztori tehát vonzó, bár a fantasyk között nem kiemelkedő, mégis könnyen leköt, viszont muszáj kitérnem arra, hogy valóban azon ritka alkalmal egyike ez, amiket a filmvásznon többet ad egy történet, mint a lapokon.

A sorozat, a maga tíz részével, sokkal több szálon futott, sokkal több karaktert mutatott be, sokkal mélyebb vonulatot adott a történetnek. Sokkal nagyobb betekintést kaphattunk a paladinok világába, a vikingek harrcaiiba, az egyes lények életébe. Pedig a könyv nem csupán a főhősnő szemszögét mutatta be, így ezzel sem mentegethetem.

Hiányzott Pym szála, aki az egyik kedvenc karakterem lett a sorozatban, a könyvben szinte csak az elején van jelen, az író utána teljesen elengedte a karaktert. A paladinok között felbukkanó női "főgonosz" szála is csekély a könyvben. Teljes jeleneteket kihagyott a könyv, mint például az apácazárdát - most úgy panaszkodom, mintha a sorozat alapján íródott volna a könyv, holott nem. Mindezek mellett a könyv nem igazán adott plusz jeleneteket, szinte minden oldala visszaköszönt a sorozatban.

Érdekes dolog ez. Nem mondanám, hogy a könyv rossz. Tetszett. A sorozat sem akkora durranás, tökéletes egy unalmas hétvégén. A könyv folytatódni fog, ahogy valószínűleg (bár ki tudja) a sorozat is. Kíváncsian várom.

Frank Miller, Thomas Wheeler: Átkozott

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5*

Kedvenc szereplő: Merlin, Pym

Sorozat: Átkozott 1.) Átkozott

Megjelent: 2020

Kiadó: Libri Kiadó

Oldalszám: 460

Eredeti cím: Cursed

Műfaj: fantasy, ifjúsági

Tovább...

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

 

Valóban túl kevés szépirodalomhoz nyúlok már jó ideje. Ezúttal a Netflixen található Ratched nevezetű feldolgozás miatt vettem elő Ken Kesey Száll a kakukk fészkére klasszikusát.

Itt szó sincs összehasonlíthatásról, hisz a szó szoros értelmében nem magát a könyvet dolgozták fel, csak Ratched nővér karakterét az elmegyógyintézet berkeiben.

Még a sztori se volt annyira világos előttem, hisz a nagysikerű film is kimaradt az életemből (egyelőre), így teljesen vakon vágtam bele. Az elmegyógyintézet témát mindig érdekesnek találtam, Kesey kutatómunkája után mélyenszántó olvasmányra számítottam.

Arra azonban nem számítottam, hogy hangosan fogok nevetni egy ilyen komolynak vélt könyvön. Valóban azt hittem, hogy nehezen emészhető, komoly és darabos lesz. Ennek ellenére Kesey egy igen mulatságos karakteren, McMurphyn keresztül festi le előttünk egy elmegyógyintézet belsejét és annak lakóit.

A szürreális jelenetek, a csipkelődős párbeszédek üde színfoltokat adtak a mű alatt megbújó mélyebb, fájóbb és elgondolkodtatóbb üzenetnek. És bár sokszor megnevettetett, a vége mégis szíven ütött.

Felesleges tovább ragozni. Kiemelkedő a szépirodalmi klasszikusok között, és örülök, hogy egy mai sorozatnak hála kézbe vettem.

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: McMurphy

Megjelent: 1962

Kiadó: Európa Kiadó

Oldalszám: 374

Eredeti cím: One Flew Over the Cuckoo's Nest

Műfaj: szépirodalomi

Tovább...

Leiner Laura: Bízz bennem

 

Na, ez most jó volt.

Már hiányzott a lelkemnek egy jó kis Leiner Laura kötet. S bár az előző Iskolák versenye trilógiával kapcsolatban voltak azért fintorgásaim, vártam, hogy egy kis "vérfrissítéssel" újabb IOV trilógia érkezzen.

Biztos voltam benne, hogy Leiner esetében a "vérfrissítés" az "vérfrissítés", vagyis tudtam, hogy a régi szereplők nem fognak felbukkanni, hanem lelkiismeretesen új karakterekkel, szituációkkal, sorsokkal fog visszatérni a sorozat, az egészben csak egy a konstans: Kocsis, aminek én nagyon is örültem.

Kezdjük akkor a karakterekkel. Kocsis továbbra is favorit. Egyszerűen imádom és kész. Akkor is ha szürreális, talán pontosan azért. A Kocsis Konyhája, a streamek, a "szavazzátok meg, mit csináljak" és továbbiak... Hát szakadtam a röhögéstől. Én nem is akarom Kocsist elengedni.

Ha már a tanári karnál maradunk Tahi szintén belopta magát a szívembe, valahogy olyan érzésem volt, mintha Máday tért volna vissza fizikatanár testben. A Rajmunddal való kötekedésük, közös beszólogatásaik szintén nevetésre fakasztottak.

Sára, a főszereplőnk. Egy eléggé átlagos lány lett, Leiner tipikus erkölcsprogramjával, amit minden főhősnőjébe betáplált. Ezúttal van egy különbség: Sára múltja, amiben korántsem volt meg ez az erkölcsprogram. Eleve érdekesnek találtam, hogy ezúttal "Öngyilkos Osztagot" állított fel, bár kicsit tartottam tőle, hogy megint átesik a ló túloldalára az erkölcsi tanulmányaival, ami szokása már jó ideje. Sose bántam viszont, hogy legalább jó példát mutat a fiataloknak, akik olvassák, ezt szeretem is benne.

A helyzet az, hogy féltem, hogy mivel most ismét nehezebb témákhoz nyúl (lásd siketség - bár a mozis megjegyzésével, miszerint nincsenek feliratos mainstream filmek a mozikban, téves, hisz én magam is feliratosan szeretem nézni az összes filmet úgy általában és meg is találom őket a moziban, nem csak francia művészfilmeket, de mindegy), megint jönnek majd a több oldalas belső monológok, ismétlődések, amik megakasztják a cselekményt. Félelmem be is igazolódott, ugyanis vagy négyszer kellett végigolvasnom ugyanazt a belső agyalást a Sára elleni árulásról, de szerencsére ennél tovább nem fajult a dolog.

Rajmund érdekesebb karakternek bizonyult, mint Kornél volt, Sára és Rajmund kettőse is sokkal szerethetőbb. Mindemellett tetszett, hogy az írónő az előítéletekkel szembeni előítéletről írt - mert a szó szoros értelemben ez történt. A pocskondiázás, az áskálódás - ami a fiatalok körében gyakori lehet és valóban nehezen lemosható - nem elhagyagolható téma. Így lassan megismerhettük és megszerethettük a könnyűvérűnek gondolt Vivient, a verekedősnek leírt Domonikot (bár róla tudtuk meg eddig a legkevesebbet), a balhés Rajmundot és a tánctáboros botrány főludasát Sárát.

Tetszett a csapat, jókat nevettem ismét, ez az IOV trilógia sokkal jobban elnyerte a tetszésemet, mint az előző, legalábbis a bevezető kötet. Most megint várhatok a folytatásra.

Leiner Laura: Emlékezz rám

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Kocsis igazgató, Tahi, Rajmund

Sorozat: Iskolák versenye 1.) Ég veled 2.) Maradj velem 3.) Emlékezz rám 1.) Bízz bennem 2.) Higgy nekem 3.) Állj mellém

Megjelent: 2020

Kiadó: L&L Kiadó

Oldalszám: 464

Eredeti cím: -

Műfaj: ifjúsági, romantikus

Tovább...

Michelle Hodkin: Mara Dyer változása

 

Mivel immár teljes a trilógia - sokat vártunk arra a harmadik kötetre - újra elővettem és végre végig is olvasom Michelle Hodkin Mara Dyer háromrészesét.

Az első kötetre nem emlékeztem túlzottan, ezért újraolvastam, és rögtön folytattam a másodikkal. Az egész olvasást átlengte az a gondolat, hogy "Mégis mi a fene van a háttérben?"

És habár Mara nem egy erős, belevaló, túlságosan okos főszereplőhölgy, Noah sem a legérdekesebb srác, akiről valaha olvastam, mégis a kíváncsiság elemi erővel hajtott, hajt előre.

S bár számomra karaktereiben nem erős ez a trilógia, hangulatában annál inkább. Nem is emlékeztem, hogy ez a sorozat ennyire hátborzongató. Nem is thriller ez, hanem inkább már horror, szinte a lelki szemeim előtt peregtek a horrorklisék, a jump scare-ek és az idegtépő zenés aláfestéses jelenetek, tehát nagyon jól működne a sztori képernyőn is.

Amerre a sztori kezd kimenni, arra, őszintén szólva nem számítottam. Én végig úgy gondoltam, hogy Hodkin afelé viszi a cselekményt, hogy Mara mindent csak beképzel magának - amilyen twisted az ízlésem én ennek a végkifejletnek örülnék a legjobban -, de a második kötet végére az egész kezdett inkább egyfajta X-Men szerűségre hajazni. Kíváncsi leszek, mi lesz ennek az egész agymenésnek a vége.

Michelle Hodkin: Mara Dyer változása

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5*

Kedvenc szereplő: -

Sorozat: Mara Dyer 1.) Mara Dyer eszmélése 2.) Mara Dyer változása 3.) Mara Dyer végzete

Megjelent: 2012

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 512

Eredeti cím: The Evolution of Mara Dyer

Műfaj: ifjúsági, romantikus, thriller

Tovább...

Sarah J. Maas: Viharok birodalma

Sarah J. Maas világa továbbra is magába szippant, belesüppedek, mint egy ismerős, szeretett fotelbe, amiből ki se szeretnék szállni. Szinte vérzik a szívem, hogy már csak két és fél kötet vár rám ezután...

Emlékszem még mikor úgy hittem, Maas nem fogja összeboronálni Rowant és Aelint, mennyire messzinek tűnik már ez a gondolat, és mennyire jól éreztem, hogy nagyon jól működnek együtt.

Már-már ördöginek mondanám ennek a kötetnek a cselekményét, ördögi az olvasóra nézve, elhúzva előttünk a mézesmadzagot, majd jól letaszítva minket a peremen, Maas továbbra is kegyetlen tud lenni, ha főszereplők sorsáról van szó.

Még valamit érdekesnek találok Maas "tematikájában", amit már a Tüskék és rózsák udvarában is emlegettem: egyszerűen kötelességének érzi összepárosítani a karaktereit. Amit részint megértek, részint túl mese-habos nekem. Azt viszont nem tudtam nem észrevenni, hogy Chaol úgy eltűnt a süllyesztőben, ahogy annak rendje-módja szerint lehet.

A vége tehát rendesen orron koppintja az olvasót, nem is tudom, mit éreztek azok, akiknek várniuk kellett a folytatásra. Örülök, hogy a polcomon van a következő kötet.

Sarah J. Maas: Viharok birodalma

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Aelin, Rowan, Lorcan

Sorozat: Üvegtrón 1.) Üvegtrón 2.) Éjkorona 3.) A tűz örököse 4.) Árnyak királynője 5.) Viharok birodalma 6.) A hajnal tornya 7.) Felperzselt királyság 1-2. #Az orgyilkos pengéje és más történetek

Megjelent: 2016

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 776

Eredeti cím: Empire of Storms

Műfaj: fantasy, high fantasy, ifjúsági, romantikus

Tovább...