2 / 100 könyv. 2% kész!

szerda, december 31, 2014

S. J. Watson: Amnézia (Mielőtt elalszom)


Nos, mit is mondhatnék? A könyvre több oldalról is felfigyeltem. Legelőször a film keltette fel a figyelmem, ami éppen a mozikban megy, úgy éreztem, hogy ezt a filmet meg kell néznem. Sejtelmem sem volt, hogy a film könyv alapján van, egészen addig, míg egy barátnőm az orrom alá nem dugta a példányát. Úgyhogy elolvastam. És, öregem, nem bántam meg.

A könyv egyébként már két borítóval jelent meg, az első más címmel, ugyanis S. J. Watson művének eredeti címe Mielőtt elalszom. Az ebből készült film az Amnézia címet kapta, így a könyv később filmborítóval is megjelent. 

A történet engem teljesen magával ragadott, lehet inkább jobb kifejezés rá az, hogy teljesen belegázoltam a nagy erősségű folyóba, ami magával rántott és nem engedett, míg a végállomáshoz nem értem. Úgyhogy végigúsztam az Amnézia/Mielőtt elalszom folyón.

Christine minden egyes nap úgy kel fel, hogy azt hiszi huszonéves önmaga. Egy idegen férfi mellett ébred, egy idegen szobában és nem érti, hogyan került oda. Aztán belenéz a tükörbe és egy negyven éves idegen nő néz vissza rá. Christine életéből évek estek ki, ugyanis minden egyes éjjel kitörlődnek az emlékei az adott napról. Egy ördögi kör ez, amiben a jelenje minden éjjel kitörlődik és csak a múlt marad, míg a jövő teljesen kilátástalan. Egy baleset elvett tőle mindent, az életét, az emlékeit.

Éppen, mint az 50 első randi című film, csak annak sokkal sötétebb, rejtélyesebb hangulatú változata, egy cseppnyi humor nélkül.




Kiderülnek azonban dolgok. Dolgok, amikre nincsenek magyarázatok. Christine egy pszichológussal áll kapcsolatban, akinek tanácsára Chris minden egyes nap történéseit leírja egy naplóba. Egy naplóba, aminek az elején az ő kézírásával az áll, hogy Ne bízz Benben! De, ha a férjében nem bízhat, akkor kiben bízzon? Christine lassan rájön, hogy valami más áll a háttérben. Hogy talán nem is úgy történt a baleset, ahogyan hiszi, de akkor mi történt vele, amitől minden éjjel elfelejt mindent? Ki a rejtélyes, segítőkész pszichológus, ki is a férje valójában? Mi történt vele? Christine lassan és halványan de emlékezni kezd. És azok az emlékek nem egyeznek meg az állítólagos igazsággal. De akkor mi az igazság?


Forrás

A regény elején a jelenben találkozunk Christine-nel, aki megtalálja a naplóját, amit minden egyes nap elolvas és a regény legnagyobb része ezen napló, amit Christine-nel együtt olvasunk végig. A mű végén pedig ismét a Mában tudjuk meg az igazat. Mindenről.

Olyan szinten pontosan összetett mű, gondosan átgondolt, megfontolt történet ez, amilyet ritka találni. Az író egy elég gyakori könyvtémát vett elő, az amnéziát, mégis olyan módon dolgozta fel, ami egyediséget adott neki. Egy ilyen művet, amiben egy ilyen betegséggel rendelkező nő naplót ír, nagyon nehéz lehetett megírni. Tele lehetne logikai buktatókkal, hogy akkor most mire emlékezhet? Mi az, amiben gyanakodnia kell, mit tud biztosra és mit felejtett el? Minden elismerésem S. J. Watsoné, Christine története lebilincseli az olvasót.

Forrás
Egyáltalán nem egy pörgős krimivel van dolgunk, ahol a gyilkos kilétét latolgatjuk, üldözünk, robbantgatunk... Egyáltalán nem erről van szó, a könyv lassan, már-már vontatottan tárja fel előttünk a főszereplőnő lelkivilágát, gondolatait, kétségeit, mégis olyasfajta hangulata van a regénynek, ami feszültséget kelt bennünk és képtelenek vagyunk nyugodni míg ki nem derítjük, akkor most mi a fene áll a háttérben.

Engem teljesen megnyert. Kicsit más volt, mint az eddigi olvasmányaim, ez most megdolgoztatta az agyamat, már össze-vissza kombinálgattam, de végül a megfejtés egyáltalán nem lepett meg. Persze, nagy a fordulat, nem mondom, de valahol mégis számítottam rá. Ez viszont egyáltalán nem vette el az élét a dolgoknak, ugyanolyan élvezetes volt így is. Mindenkinek meleg szívvel ajánlanám mind a könyvet, mind a filmet, bár a filmet még nem láttam, de muszáj lesz megnéznem mindezek után. Nem mintha a film jobb lenne, mert kétlem. A könyv überelhetetlen. Olvassátok!


S. J. Watson: Amnézia (Mielőtt elalszom)
Értékelésem: Katarzis
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 2011
Kiadó: Athenaeum
Oldalszám: 464
Eredeti cím: Before I Go To Sleep
Műfaj: thriller

A film előzetese:


szombat, december 27, 2014

Naomie Hay: A nyeremény


Ismét az Álomgyár Kiadó jóvoltából hoztam egy regényt. A borító egyszerűen gyönyörű, a kis könyvecske pont úgy néz ki, mint egy becsomagolt ajándék. Az Álomgyár Kiadó mostanában gyönyörű borítókat készít.

A történet nem olyasfajta, amivel eddig dolgom volt, egy egészen különleges témához nyúlt Naomie Hay. Egy középkorú, teljesen átlagos háziasszony bőrébe bújt, akinek a legnagyobb problémái a bevásárlás, a csekkek feladása, a takarítás és a gyerekei pesztrálása. A főszereplőnő a titokzatos M. Nevek egyáltalán nem derülnek ki a könyvből, van M., van a férje, a nagyobbik és a kisebbik lányuk. Valamiért Naomie nem akarta felfedni a főszereplők kilétét, a nevüket. Egyrészt ezzel lehet, hogy a hétköznapi, tömegbeli szürke emberekhez akarta sorolni őket és a névtelenséggel jelképezte, hogy ez igazán bárki élete lehetne. Másrészről talán a névtelenséggel akart utalni a lottónyertes anonimitására. Mert ugye ha valaki nyer a lottón, az általában nem dicsekszik valóvilágnak ezzel, nem is szabad.

M. mindig ugyanazokat a lottószámokat játszotta meg. És egy nagyon átlagos napon rájön, hogy a lottószámok az újságban az ő megjátszott lottószámai. Megkezdődik az agyalás. Vajon mennyit nyert? Hogy vegye át? Kinek mondja el? Mit kezdjen a pénzzel? Végül úgy dönt, hogy egy darabig dúskál benne és családja elől eltitkolja a nyereményt. Természetesen ebből bűntudat lett. M. minden apró kis álmán, amik eddig teljesen kézzel foghatatlanok voltak, elgondolkozik. Hogy milyen lenne vajon nem törődni az árakkal? Milyen amikor körbeudvarolják egy drága butikban? Milyen lehet mindig csinosnak lenni? Milyen lehet viszonyt folytatni valakivel? M. szépen lassan beleveszik az álmai hálójába, miközben férje és gyermekei teljesen elhidegülnek tőle. Tipikus példája annak, hogy a pénz szétszakítja a családot.

A témaválasztás egészen különleges és érdekes is a maga módján. Vajon mihez kezdenénk a lottónyereménnyel? Hogyan változtatná meg a kapcsolatainkat, a jövőnket? Ez a könyvecske egy apró kis filózgatás ezen, mintha Naomia Hay spontán leült volna és lejegyezgette volna gondolatait, vajon mi lenne, ha egy átlagos nő megnyerné azt a nyereményt? Egy rövid kis elgondolás, amit végül összefűzött egy rövid könyvecskében. Egyáltalán nem világot megrengető könyvecske, de mindenképpen elgondolkodtató, főleg a végkifejlet, ami egy kissé drámaira és túlzottra sikeredett szerintem, mégis van benne valami, ami arra késztet, hogy elgondolkozz rajta. Mintha az írónő egy kis túlzással akarná felvilágítani az ember figyelmét arra, hogy mire képes a pénz, hogyan változtatja meg az embert.

Mindenképpen érdekes mű egy gyönyörűséges borítóba csomagolva. :)
Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Naomie Hay: A nyeremény
Értékelésem: Felejthető
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 2011
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 128
Eredeti cím: -
Műfaj: családregény

péntek, december 26, 2014

Leiner Laura: Késtél


Nos, nem titok, hogy Leiner Laura a kedvenc íróim egyike, mivel a sok természetfeletti fantasy, brutális horror, lebilincselő krimi után mindig kell a kis lelkemnek egy kis felüdülés. Ekkor veszek elő valami könnyedet, ami nevetésre késztet. Leiner Laura stílusa nekem mindig tetszett. A Szent Johanna Gimivel töltöttem el a gimis éveim nagy részét. A Bábellel visszatért az a fajta imádat, ami a Szent Johanna Gimi végén elsuhant a történet lezárásával. Az Akkor szakítsunk kis csalódás volt. Aztán jött ez a csoda, a Késtél. És megint visszaugrottam Laura szerethető karaktereinek gyűrűjébe

A borító nálam már nyert. Brutális zenefüggő vagyok, ezért amint megláttam a mikrofont, a sok kicsi hangjegyet és violinkulcsot már rögtön tudtam, hogy itt most lesz valami. Valami, ami ismét a kedvencemmé fog válni. Még inkább örültem, mikor kiderült, hogy sorozatnak lett szánva. Nem tudom, miért, jobban szeretem a sorozatokat. A pikuláját, pontosan tudom miért. Azért, mert nem kell már a regény végén elbúcsúzni a megszeretett karakterektől, hanem amint végzel az adott résszel az elméd egy rejtett zugában várnak, míg újra fel nem éledhetnek egy következő részben. Ez a jó a sorozatokban. Nem a függővég persze, ami már csak hab a tortán.

Laura most egy elég felkapott témát vett elő, ami ismét csak a fiatalok témája. A gimi, a fesztivál, majd a szilveszter után egy éneklős tehetségkutatóban találjuk magunkat. Színpad, nézőtér, versenyzők, rajongók, szavazók, hatalmas nyeremény. Ebbe a közepébe csöppen a tizenhat éves Budai Rebeka, akinek előadóneve Bexi, mivel az sokkal vagányabb, ha van egy "x" is az előadónévben. Rebeka egy teljesen átlagos tinédzser volt. Volt egy fiúja, barátai, iskolába járt, a szülei elváltak. A szokásos. Aztán egy nap megelégelte, hogy a fiúja mindig késik. Úgyhogy fogott egy gitárt, leült a laptop elé és elénekelt egy dalt, poénból, ami kikerült az internetre. De ugye, ami kikerül, az ha jó, futótűzként terjed. Így lett ez Rebeka videójával is és a lány egyik pillanatról a másikra egy álomképben találta magát, ahol egy zenei menedzser a szárnyai alá veszi, lemezszerződést kap, híres lesz... és mindez nagyon rövid idő leforgása alatt történik. Budai Rebekából Bexi lesz, de a változás kihat az életére, a barátai elfordulnak tőle, a fiúja elhagyja.

Forrás

Ekkor érkezik a lehetőség, hogy Rebeka felbukkanjon egy tehetségkutatóban. Az ország legfelkapottabb műsora, amiben immár csak három énekes küzd a fődíjért és mindegyiknek duettet kell énekelnie a döntőben. Rebeka duettpartnere pedig nem más lesz, mint a hihetetlen népszerűségnek örvendő Nagy Márk. Aki igazából... egy bájgúnár, egy beképzelt idióta, aki azt hiszi körülötte forog a világ. Megkezdődik tehát az egy hét, ami felkészüléssel, vitákkal, félreértésekkel és küzdelmekkel teli lesz.

A karakterek egyszerűen fantasztikusak, tényleg. Laura mindig értett ehhez, a szereplői mindig egyediek, a neveik mindig hajmeresztőek és a legtöbbször szerethetőek. Jelen regényben kaptunk egy Bekit, aki az eddigi legrokonszenvesebb főszereplő Laura műveiből, mert helyén van a szíve, nem beképzelt, hanem egy egyszerű, hétköznapi lány, aki egyáltalán nem szállt el attól, hogy híres lett. Kaptunk egy Nagy Márkot, akiért mindenki odavan és ő is magáért. A beképzelt, mégis imádnivaló sztárocska. Beki és Márk párosa számomra az eddigi legmegnyerőbb páros a Laura-történelemben. :D Felülmúlja a Cortez-Reni, a Zsófi-Szasza és főleg a Lia-Norbi párocskákat. Mert Beki és Márk folyton oltogatják egymást, folyton vitáznak, miközben teljes vállszélességgel kiállnak egymásért és olyan szoros "barátság" szövődik a végére közöttük, ami gondolataim szerint a későbbiekben többé is alakulhat. Abszolúte kedvencek!

Forrás


A mellékszereplőket sem hagyhatom pár szó nélkül, mert zseniálisak, mint mindig. Kezdjük Körtével. Aki amúgy egy komoly, középkorú, nőtlen zenei menedzser. Körte. Nem igazán tudom mit gondoljak ezzel a névvel kapcsolatban, inkább nem is ragozom tovább. Körte az apafigura Beki életében, akire mindig számíthat, nem úgy mint az igazi apjára. Ott van a szomszéd gyrosos is, Kemál, aki egyáltalán nem veszi zokon, ha dörömbölnek az ajtaján és, ha felfordulást, mondjuk egy stábot lát a házban akkor egy gyroskéssel ront a behatolókra, csak a biztonság kedvéért. De amúgy a légynek sem ártana. Érdekesnek találtam, hogy a sok példamutató szülő után, most először váltak el a főszereplőlány szülei, jól jött ez a fajta változatosság is. Ott van Beki legjobb barátja, Anti is, Beki húga pedig egyszerűen imádnivaló. Nem is beszélve Gyuri bácsiról, Beki magántanáráról. 

"– Halló! Ki? Üdvözlöm, Gyuri bácsi – bólogatott. Körtével hitetlenkedve néztünk egymásra, majd újra a csevegő Márkra. – Nem, Rebekát jelenleg nem tudom adni. Hogy én? Miért, nem ismeri fel a hangom? Nagy Márk. Mi az, hogy az ki? Gyuri bácsi, ne vicceljen – csóválta a fejét, aztán letakarta a mikrofont, és felénk nézett. – Azt mondja, nem tudja, ki vagyok. – Ne hagyd magad – bíztattam. – Gyuri bácsi, Nagy Márk. Érti. Akin egy ország sírt a Sorry seems to be the hardest word alatt. Nem? Így sem? Gyuri bácsi, azt kell feltételeznem, hogy nincs tévéje. Hogy van? Akkor tessék nézni. Igen. Nem, nem vagyok szemtelen. Távol álljon tőlem. Hogy mit tetszik kérdezni? Habsburg-ház? Nem tudom, merre van – rázta meg a fejét."


Az egyetlen dolog, amivel nem értek egyet - de csak egy egészen picikét - az Laura azon felfogása, hogy milyen is lehet egy énekes tehetségkutató műsor. Én magam is el tudom képzelni, milyen lehet egy ilyen műsor, mennyire mennek rá a médiára, mennyire álhírek az álhírek... stb. De azért ennyire nem gondolnám én ezt túl, ahogy Laura tette. De persze arról sosem fogok tudni meggyőződni, hogy milyen is valójában, csak ha jelentkezek egybe, de kétlem, hogy ez a közeljövőben elő fog fordulni, a hangom a tányéron csikorgatott kés és a majmok üvöltözése között helyezkedik el. 

Na, szóval. Azt hiszem, a Bexi sorozat az egyik kedvencem lesz. Miket írok? Már az is! A befejezés is teljes mértékben sorozathoz méltó, ergo végül egyáltalán nem derül ki az, ami miatt végig izgultunk. Megszokott dilemma. Nem baj, közeleg a Bexi 2 és valamiért úgy érzem kék borítóval és gitárral. Nem tudom miért hiszem így, csak most megjelent a szemeim előtt a kép, ennyi. Számomra abszolút 5* lesz ez. Várom, várom a folytatást. Olvassátok!

Leiner Laura: Késtél
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Beki, Nagy Márk, Kemál, Körte
Sorozat: Bexi
1.) Késtél
Megjelent: 2014
Kiadó: GABO
Oldalszám: 416
Eredeti cím: -
Műfaj: ifjúsági, romantikus

kedd, december 23, 2014

Kiera Cass: Az Igazi


Nem igazán tudom, hogy mit mondjak. Engem most olyan mértékben meg fognak kövezni, hogy az valami hihetetlen. Úgy érzem, elvesztettem azt a varázst, ami hajtott. Most, amint ránézek a borítóra, megint felcsillan a szemem, gyönyörű, imádom, oda vagyok érte. A történet. *sóhaj* A történet nagyon de nagyon egyedi, nagyon sok helyen bele lehet kötni, sok szempontból lehet támadni, sok szempontból lehet szeretni és olyan szinten megosztja a társaságot a sorozat, amely miatt végül engem is kételyekkel látott el.

Elemezzük kicsit a történetet. Az első részben egy olyan világot ismerhettünk meg, ami koránt sem mindennapi és amely paradoxonokkal van tele. A távoli jövőben vagyunk, már több világháború is pusztította a világot, nem csak kettő és ezáltal minden megváltozott. Amerika megszűnt létezni, ahogy más államok is. Létrejöttek a számozott kasztok, épp mint az Éhezők Viadalában, ami még hihetőnek is hangzik. Az Egyes kaszt a király és a királyné, a királyi udvar, a Kettes kaszt a hírességek és ez így folytatódik egészen a Nyolcasakig, akik legalul helyezkednek el. Főszereplőnőnk America, egy szintén kettősségekkel teli személyiség. Az írónő egy becsületes, igazságos, megbízható lánynak akarja beállítani az olvasók szemében, aki erkölcsös és lelkiismeretes. Ezzel szemben sokakban váltott ki ellenszenvet. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon miért? Mert igenis vannak megnyilvánulásai. Vannak olyan dolgok, amikkel az írónő félrenyúlt és elrontotta a karaktert. De vajon hogyan is lehet elrontani egy karaktert? Talán akkor, ha túl sokat akarunk elvárni tőle. Ha túl sok minden példaképévé akarjuk tenni őt. Americával kapcsolatban mindezek után egy hisztis liba képe alakult ki, aki két fiú között teniszezik, hol erre, hol arra fordulva. 

Akkor most vegyük elő magát a világot és a társadalmat. Ezt a szürreálisan elképzelhetetlen és ellentétekkel teli világot. Ugyan már. A távoli jövőben járunk. Mégis sehol egy szuperszámítógép? Sehol a csúcstechnológia mind a tudományokban, mind a hadseregben? Sehol a modern látszat? Tudom, hogy disztópiáról van szó, de azt szeretném, hogy egy jövőkép legyen annyira reális, amennyire lehetséges. Hol hiszem én azt el, hogy több száz évvel később lesz egy király és egy királyné, akik egy palotában fognak élni katonákkal körülbástyázva és mindenki báli ruhákban fog járni. Annyira szemben áll egymással a jövőkép és az 1800-as évek. Olyan szinten szürreális és elvont ez a gondolat, hogy bele se merek gondolni. Létezne, hogy több száz év múlva az emberiség visszafelé fog fejlődni és ismét visszatérünk oda, ahol a nők alárendeltek voltak és mindenki a társadalmi helyzetét és az etikettet figyelje? Ugyan már. Előbb hiszem el, hogy robotok fognak kiszolgálni minket és, hogy a SkyNet a tudatára ébred.

Akkor most beszéljük meg az alaptörténetet. A király, az az a főgóré, amint a fia közel kerül a koronához megrendezi a Párválasztót. Ez mindig így megy, ha a királyfinak menyecske kell. A kasztokban a lányok jelentkezhetnek és bejuthatnak a Párválasztóba előzetes "sorsolás" után. Kimondjam? Mintha A Nagy Ő, a Valóvilág és egyéb valóságshow-k szintjére álltunk volna be. Most megint vegyem elő a feminista énem? Milyen elmebeteg elgondolás ez? A hercegecske pedig majd szépen kidobja azokat a lányokat, akik nem kellenek és kiválaszt egyet a végén. Milyen romantikus. Huszon-nemtudom-hány liba tépi egymást a palotán belül, micsoda valóságshow lehetne ebből. Beteg elgondolás.

További szereplők.
Aspen. Akinek a nevéről mindig az aspeni síparadicsom jut eszembe, milyen név ez egyébként is? Nekem Aspen sosem volt igazán a szemem előtt. Sosem éreztem azt a rajongást irányában. Volt és kész. És sajnáltam, mert America azt tette vele, amit. Nincs is több mondandóm vele kapcsolatban.

Maxon. Igen. Beleestem abba hibába - ha ez egyáltalán hibának nevezhető -, hogy rajongani kezdtem érte. Mert Maxon egyszerűen Maxon. A királyfink, aki végül egyáltalán nem olyan, amilyennek elképzeltünk. Udvarias, kedves, mégis van benne valami mélyen belül, amit csak nagyon ritkán mutatott ki. A második kötetben egyenesen rajongtam érte, meg úgy egészen elkezdtem rajongani az egész sorozatért is az alaptörténet és a felépített ferde világ ellenére is.

De aztán a második rész vége összetört bennem valamit, ami szerintem a sorozatot teljes egészében megtörte és ezáltal elpárolgott a rajongásom iránta. Csak úgy a semmibe veszett. Olyan hiteltelen lett ezután Maxon karaktere. A harmadik rész olyan nyögvenyelősen ment le a torkomon és közben annyira sajnáltam az egészet. Mert Kierának sikerült végül valamiért megszerettetnie velem ezt az egész történetet, meg Maxont persze, de aztán hogy egy kicsit az olvasó arcába üssön egy elhamarkodott lépésre szánta el magát. Összetörte a szememben Maxon álomképét. Nem tudom, ti is így voltatok-e vele, szerintem tudjátok melyik jelenetre gondolok. Belőlem ott kihalt a rajongás. A harmadik rész ezután, bármilyen gyönyörűséges is a borítója, sokkal közömbösebb volt már számomra. Kiolvastam, persze, hogy érdekelt már mi lesz ebből, noha nagyon is sejtettem, mi lesz a vége. Mégis kiolvastam. És nem éreztem már azt a fajta felemelő érzést, nem éreztem sajnálatot, amiért véget ért a trilógia. Ugyanis akkor még nem voltam tisztában azzal, hogy lesz folytatás. Kérdem én, hová? Mi lenne abban a folytatásban? America és Maxon tovább tiporná egymást, felbukkanna a nagy ellenség, és? Az ellenségről sem derült ki sok minden. Szinte semmi. Érdemtelen dolgok. 

Most mondjam azt, hogy csalódás volt? Nekem a történet amúgy is sántít, számomra több sebből vérzik és Maxon volt az egyetlen, aki valamilyen rajongással töltött el, ami végül szintén elpárolgott. Kiera Cass amúgy tud írni, meglepően jól, nekem magával a történettel volt inkább bajom. Talán egy másik regénye majd visszahozza belém azt a rajongást, amit a második rész alatt éreztem. Addig is ez számomra alig állja meg a 3-as számot is.

Kiera Cass: Az Igazi
Értékelésem: Csalódás
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: -
Sorozat: A Párválasztó
2.) Az Elit
3.) Az Igazi
4.) A koronahercegnő
5.) A korona
#Párválasztó történetek#1
#Párválasztó történetek #2
Megjelent: 2014
Kiadó: GABO
Oldalszám: 346
Eredeti cím: The One
Műfaj: disztópia, ifjúsági, romantikus

hétfő, december 22, 2014

Kami Garcia: Unbreakable - Törhetetlen



A borító nálam már nyert. Amint megláttam végem volt. A fülszöveg is sok jóval kecsegtetett, pont olyasfajta a sztori, amit előnyben részesítek és amint elkezdtem olvasni, rájöttem, hogy ez pont nekem való. Kennedy Waters élete egyik napról a másikra megváltozik. Édesanyját megölik, mindezek után teljesen egyedül marad, legközelebbi családtagjához készülődik, aki egy nagyon messze élő, alig ismert rokon. De mi mást tehetne? Kihez mehetne? Aztán egyik este, az indulása előtti napon otthon aludt és akkor történt meg a baj. Egy szellem meg akarta ölni. De ez mindennapi dolog, nem igaz? Ahogy az is, hogy egy ikerpár betör az otthonába és kősóval lelövi a szellemet. 

Ismerős már valakinek? Igen? Még mindig nem? Segítek. A testvérpár Jared és Lukas, akik majdhogynem teljesen ugyanúgy néznek ki és rögtön elmagyarázzák Kennedynek, hogy ők szellemvadászok. Még mindig semmi? A két testvér között rossz viszony van. Jared mindig komor, valami megbújik a szemei mögött, valami katasztrófa. Lukas vele ellenben valamivel mosolygósabb, mindig kedves, mindig udvarias, jószívű srác. A kettejük ellentéte nemsokára kiderül, hogy egy családi tragédia miatt alakult ki. Ha még mindig nincs meg, akkor elárulom. Olyan mértékben emlékeztetett engem ez a Supernatural (Odaát) sorozat testvérpárjára, hogy az valami hihetetlen. Sam és Dean - Jared és Lucas. Hát, nálam itt már nyert az ügy, számomra itt már nyert a sorozat, rájöttem, hogy ez hatalmas kedvenc lesz.

Jared

Kiderül azonban, hogy a csapatban még többen is vannak, a zsenikölyök, Csuhás és a magabiztos és badass Alara. Hozzájuk kell csatlakoznia Kennedynek, ugyanis egy titokzatos démon mindannyiuk halálát akarja, hiszen mind az öten a Légió tagjai, ahogyan egykor szülei is, akik immár mind halottak. Kennedy kénytelen kiszakadni az eddigi megszokott, biztonságos életéből és küzdenie kell a démonok, szellemek ellen négy szellemirtó oldalán, akik ki akarják deríteni, hogy mi történt szüleikkel pontosan. Ehhez azonban meg kell találniuk azt a fegyvert, amivel megölhetik a démont. Nem tudják kiben bízhatnak, magukra vannak utalva.

A történet pörgős, nincsenek elhúzott unalmas leírások, csupán történések és párbeszédek és jó is ez így, mert van, hogy erre van szükségem. Muszáj volt beadni magamnak a megszokott szellem-adagom, nem titok, hogy odavagyok a kísértetfilmekért és könyvekért. Én nem vettem másolásnak vagy koppintásnak a Winchester testvérekhez hasonlatos Lucast és Jaredet, hisz ki tudja, lehet Kami Garcia nem is ismeri a Supernatural sorozatot, de ha még koppintás lenne is, akkor sem érdekelne, mert egyszerűen imádom a sorozatot, így vált a Légió-sorozat kedvenccé. Nálam abszolúte jó pontnak számított.

Megvallom, néha azért befigyelt egy kis tini-dráma, a tipikus szerelmi háromszög képében, a Jared-Kennedy-Lucas hármas. De mint minden háromszögnél, itt is tudtuk ki a befutó, habár sosem lett kimondva teljesen. Még ez sem bírta elrontani az összképet, persze, hogy egy tinédzser csaj azzal foglalkozik, hogy melyik pasi, hogyan nézett rá, miközben egy démon akarja a halálát. Ez is mindennapos probléma. :D

Összességében én biztos nyomon fogom követni a további részeket, mert persze úgy fejeződött be az első rész, ahogy, ködben hagyva minket, mert a sorozatoknál ugye ez van. Remek, hogy velem mindig ez történik! Na, mindegy. Olvassátok! Supernatural rajongóknak kötelező!!!

Kami Garcia: Törhetetlen
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Jared, Csuhás
Sorozat: Légió
1.) Törhetetlen
Megjelent: 2013
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 296
Eredeti cím: Unbreakable
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus

A kép forrása: LINK

Gayle Forman: Ha maradnék


Nagyon sokat szemezgettem ezzel a regénnyel. Hiszitek vagy sem elsősorban azért figyeltem fel rá, mert a tévében megláttam a filmjének az előzetesét. Azt hiszem, akkor szerettem bele igazán. Eleve szeretem a színésznőt, Chloe Grace Moretz-t, akit eddig a Carrie című Stephen King filmben és A Védelmező című Denzel Washington filmben láttam. Valljuk be a Ha maradnék stílusa kicsit más Stephen King horrorja és A Védelmező című brutális thriller mellett.

Mindezek ellenére MÉG nem néztem meg a filmet, mert mindig azt vallom, hogy előbb a könyv és csak aztán a film! Tehát ehhez hűen olvastam el a regényt. A történet egyszerű. Egy belül harmincas, kívül tinédzser lány, aki sokkal komolyabb, mint amilyennek kinéz, a családjából kicsit kilóg, csellózik és van egy szerelme, Adam. Egyszerű történet egy egyszerű lányról, semmi bonyodalom, semmi tinidráma. 

De a tragédia egy ilyen életben is megtörténhet. Mert a tragédia attól tragédia, hogy az ember nem számít rá, nem tud rá felkészülni és többnyire olyanokkal történik, akik nem érdemlik meg. Mia és a szülei autója karácsony táján a jeges utakon nekiütközik egy másik autónak. Nem az ő hibájuk, hanem a másik autósé, aki ittasan szállt a volán mögé. Tipikusan mindig azok élik túl, akik miatt a baleset történt. Az egyik pillanatban még minden rendben volt, éppen a családi barátokhoz tartottak, nevetgéltek, beszélgettek, aztán a következő pillanatban egy család élete, egy lány élete gyökeresen megváltozott. 

"Nincsenek második lehetőségek az elszalasztottak helyett."
Forrás

Mia a testén kívül ébred, kívülről figyeli a saját testét, amint mozdulatlanul fekszik a hóban. Körülötte mentősök garmadája, szülei holtteste a hófehér hóban fekszik élettelenül, leplet eresztenek rájuk. Mindenhol roncsdarabok és törmelékek. Mindent hó fed, ami valahol a béke jelképe. Mentőhelikopteren viszik el Miát a kórházba, az öccsének egyelőre se híre, se hamva. Mia tehetetlenül követ szemmel mindent, tehetetlenül figyeli a saját testét, amit éleszteni igyekeznek a mentősök.

Forrás

A történet mondhatni két szálon fut. A jelenen, amikor Mia életéért küzdenek, majd amint a kórházban fekszik, a hozzátartozók megérkeznek, Adam megérkezik. A másik szál maga Mia élete. Miközben mindez megtörténik Mia elmeséli nekünk, hogy milyen is az ő élete, hogy ki is ő valójában. Elmeséli, milyen a családja, milyen az iskola ahová jár, milyen a legjobb barátnője. Elmondja nekünk, mit érzett, mikor Adam közeledni kezdett hozzá, mikor az első randijukra mentek, mikor a csellót választotta, vagy a cselló választott őt? Szépen lassan megismerjük Miát, miközben ő a jelenben a kórházban fekszik a lelke pedig próbál rájönni, hogy mitévő legyen. Menjen vagy maradjon? Lenne értelme maradni? A családja már nem várja idehaza. Adam viszont várja. Adam minden követ megmozgat, hogy mellette lehessen. Menjen vagy maradjon? Csak rajta áll. Mi lenne, ha maradna? Innen a regény címe.

"– Kérlek szépen, kérlek szépen, kérlek szépen, kérlek, kérlek, kérlek, kérlek, nagyon szépen kérlek! Mikor abbahagyja, egyenest az arcomba néz. – Kérlek, Mia – könyörög. – Hadd ne kelljen dalt írnom rólad." (Adam)


Egy egészen picit többet vártam a műtől. Nem tudom, miért. Nem volt túlragozva, tele volt érzelmekkel, de néha kicsit úgy éreztem, mintha leragadtunk volna a tinis zötykölődésnél. Néha egyenesen gyönyörű volt, néha nagyon egyszerű. A realista, érzelmes művek esetében nagyon magasra teszem a lécet, ez lehet a baj. De nem hibáztathattok a Csillagainkban a hiba és a Mielőtt megismertelek után. Mia élete engem is magával ragadott és alig várom, hogy a filmet is megnézhessem, majd mindenképpen írok arról is. Összességében tetszett, de nem adom meg mind az 5 pontot, mert habár gyönyörű volt, az én személyes lécemet nem ugrotta meg teljesen.

Gayle Forman: Ha maradnék
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Teddy
Sorozat: Ha maradnék
1.) Ha maradnék
2.) Hová tűntél?
Megjelent: 2009
Kiadó: Ciceró
Oldalszám: 288
Eredeti cím: If I Stay
Műfaj: ifjúsági