10 / 100 könyv. 10% kész!

péntek, június 02, 2017

Anne L. Green: Törékeny vonzerő


A legelső, ami megfogott a regényben az a borító. Amikor megláttam (mert azokban a hetekben szinte mindenhol ez a borító nézett vissza rám), rögtön tudtam, hogy ez nekem kell és hogy ez nekem tetszeni is fog. Ami a műfajt figyelembe véve nagy kihívásnak számított, de még mindig nem vagyok hajlandó elengedni ezt a műfajt, mert tudom, hogy gyöngyszemekre lehet találni. Volt egyfajta megérzésem a Törékeny vonzerő kapcsán. Ami érdekes, figyelembe véve, hogy már olvastam az írónőtől romantikus regényt, ez volna az Eltitkolt múlt. Arra emlékszem, hogy az nem lett a kedvencem, de láttam potenciált az írónőben. És lássanak csodát, a sas kibontotta szárnyait! (Hülye metafora.)

Mivel az első olvasáskor, mikor az Eltitkolt múlton rágódtam, nem szenteltem elegendő figyelmet az írónő többi regényére, ezért nem tudtam, hogy Anne L. Green szeret a mellékszereplőiből új regény által főszereplőt fabrikálni. (Tipikus romantikus regényes húzás?) Erre is a Törékeny vonzerő olvasásának valahol a közepén jöttem rá. Mármint arra, hogy a regényben feltűnő mellékszereplőknek már saját regényük van, ami így elkezdte kaparni a fantáziám. (Főleg, hogy tudom, a kedves Álomgyár Kiadó új borítóba bújtatja a regényt...)

A Törékeny vonzerő tipikusan magába foglalja a New Adult regények minden finomságát: tragikus múlt, megsebzett lelkek, egymásra találás, szerelem, szex. Ha engem kérdeztek, én sosem voltam ennek a kategóriának a lelkes híve, de néha-néha felkapok egyet, mert egyes regényekben szépen kiegyensúlyozzák a borzalmas tragédiákat és üzenetet hordozó sorsokat, valamint a szerelmes együttléteket és boldog befejezéseket. Anne L Green ezzel a regénnyel tökéletesen megtalálta azt a bizonyos egyensúlyt. A regény tragédiáktól és végtelenül szomorú sorsoktól súlyos, ugyanakkor könnyeddé teszi az enyhe humor és a romantikusan aranyos jelenetek.

Természetesen két főszereplőnk van. Az egyikük Adam, aki egy igen bonyolult kapcsolatban élt egészen addig, míg barátnője meghalt egy repülőgép szerencsétlenségben. A kapcsolat koránt sem volt felhőtlen, az eltérő karakterek összemosódása rengeteg vitát eredményezett, míg Adam visszahúzódóbb, minden feltűnéstől mentes és egyszerű életmódot folytatott egyfajta "farmergyerekként", addig Cat mindennek a középpontjában állt, szerette, ha mindig történik vele valami és zajlik az élet. Cat halála után Adam akarva-akaratlan magát okolta, de vajon mennyi idő kellhet egy ilyet seb begyógyulásához? A katonaság elegendő időt és távolságot ad?

A pszichológus Chloe múltja is tele van sötétebbnél sötétebb árnyakkal, amik folyamatos sötétségben tartják a fiatal lányt. Visszahúzódás, önokolás, bezárkózás követ egy ilyen tragédiasorozatot, de vajon mi kellhet ahhoz, hogy kitörjön az árnyékokból?

Egyáltalán nem vártam sokat a regénytől, hogy őszinte legyek, a romantikus és könnyed regényektől nem is kell, mert a céljuk az, hogy szórakoztassák az embert, jobb esetben, hogy elgondolkoztassanak dolgokon.

A regény első fele engem elvarázsolt. Amint Adam és Chloe sorsa összetalálkozott /hozzáteszem, hogy olyan véletlenek sorozata által, ami már egyszerűen és hihetetlenül nagy lehetetlen, de ezt most inkább elengedném/, a regény onnantól kezdve nagyon jól bánik a(z olykor keserű) humorral és a szórakoztató jelenetekkel, amik mögött érezzük a súlyos és szomorú tragédiák atmoszféráját.

A karakterek külön-külön nem ragadtak volna meg annyira, de együtt remek kis jelenetek születtek, amik megmosolyogtattak.

A regény második felében volt egy olyan nagyon erőteljes érzésem, mintha egy Nicholas Sparks regényt olvasnék: tragédiás sorsú főhősök, találkozás, szerelem, a végén egy kis akció és izgalom. Bevallom, nem is akarok dobálózni, mert életemben csak egy Nicholas Sparks regényt olvastam, azt is angolul és azt is csak a belőle készült film miatt olvastam el, de alaptörténetében sok közös vonást találtam közte és a Törékeny vonzerő között, ami egyáltalán nem baj, mert érzem, hogy Anne L. Green most sokat beleadott ebbe a regénybe, szinte minden megvolt benne, aminek egy romantikus regényben meg kell lennie, holott néhol azért érzékeltem egy enyhe... huzavonát? Úgy gondolom, hogy ez a történet bőven elfért volna 300 oldalban is és számomra úgy még élvezhetőbb lett volna.

Azt hiszem, ezzel a regényével Anne L. Green igazán felkeltette a figyelmem, ahogy például az Eltitkolt múlt esetében nem tudta. Lehetséges, hogy az írónő fejlődött azóta, lehetséges, hogy csupán ezek a főszereplők és történet jobban megfogott engem, vagy lehet én változtam, nem tudom, de az biztos, hogy ezentúl figyelni fogok a regényeire és visszakukkantok a régebbiekre is. Kíváncsi vagyok, miket alkotott még. Csak nem vonom meg magam a romantikus regényektől... Ez van. Abban azért biztos vagyok, hogy minden romantikus regényolvasó veteránnak tetszeni fog a Törékeny vonzerő, úgyhogy ne habozzatok!

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!


Anne L. Green: Törékeny vonzerő
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Adam
Megjelent: 2017
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 528
Eredeti cím: -
Műfaj: erotikus, romantikus
Szerinted?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése