2 / 100 könyv. 2% kész!

vasárnap, szeptember 30, 2012

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna



Sokat olvastam Kendare Blake Vérbe öltözött Anna c. regényéről, nagyon sok jó kritikát, de ami mégis megfogott benne az egyrészt a borítója volt, ami rögtön egyfajta ködös borzongást tükröz, másrészt pedig maga a történet, amit a hátoldalán olvastam. Nagyon emlékeztetett engem ez a mondhatni "szellemsztori" a Supernatural filmsorozatra, hisz egy fiú az apja halála után szellemekre vadászik, főleg arra az egyre, aki az apját megölte... Ismerős a Supernatural rajongóknak, nem igaz? Én magam is rajongó vagyok, ezért sem hagyhattam ki ezt a szellemregényt és nem is csalódtam benne...

Az első fejezetben bele is kezdünk a történések közepébe, ugyanis furcsa nevű főhősünk: Theseus Cassio Lowood éppen egy szellemstoppost készül megölni, aki a gyanútlan autósokat belevezeti a híd alatt elterülő folyóba. Cas édesapja athaméjával harcol a halottak ellen és ezt a szellemstoppos is megtudja, amint a hasába mélyeszti a kést...

Az a hangulat, amire vágytam már az első fejezetekben megvolt. Baljóslatú, ködös, félelmetes és borzongató. Egyszerűen nem bírtam letenni. A másik nagy pozitívuma a leírás volt, ugyanis főhősünk, egy tizenhét éves fiú, Cas gondolatait ismerhettük meg. Elég ritka mostanában, hogy nem egy lány/nő szemszögéből olvashatjuk a történéseket, hanem egy fiú gondolatait hallhatjuk. Ezért is örültem meg ennek a regénynek, végre valami újat és mást fogtam a kezemben.

Mindezek ellenére sajnos a kezdeti örömöm és kíváncsiságom egy kicsit lelohadt körülbelül a harmadik fejezet táján. Miután Cas végzett a gyilkoló szellemstoppossal, édesanyjával, a jószívű boszorkánnyal tovább áll egy újabb rejtély megoldására, ami maga a vérbe öltözött Anna meséje...Immár Thunder Bay, Kanada államban járunk, egy kisvárosban, ahol állítólag egy kísérteties házban egy ötven évvel ezelőtt meggyilkolt lány szelleme lakik és mindenkit megöl, aki átlépi a háza küszöbét. Cas kezdetben nyomozásba kezd a helyi gimnáziumban, ahová pár hónapra beiratkozik. Itt ismerkedik meg Carmel-el, az iskola üdvöskéjével, valamint a négy sportolóval, Chase-el, Will-el és Mike-al. A három utóbbi inkább ellenszenvet táplál Cas iránt, főleg miután Cas Carmel-el elegyedik beszélgetésbe, ugyanis Mike Carmel volt barátja. Cas célja, hogy minél többet kicsikarjon Carmel-ből Annával kapsolatban, pontosan ezért megy el egy esti buliba, ami végül végzetes katasztrófába fullad.

A történet szörnyen izgalmasan hangzik, de egy kicsit ellaposodott a közepe felé. Talán az volt benne kicsit unalmasabb, amikor a kezdeti rejtélyesség elmúlt Annával kapcsolatban. Az első gyilkosságnál felkaptam a fejemet, de utána megint lelohadt a történet. Na, ekkor jöttem rá, hogy miért is. Ugyanis ekkor kezdtük megismerni Anna személyiségét, ugyanis nem egy gyilkológépről beszélünk - és itt kezdett a leginkább érdekelni a történet - hanem egy kettős személyiséggel megáldott szellemről...

Anna karaktere: Anna Korlova ötven évvel ezelőtt halt meg abban a házban, amiben ma is kísért. Azóta minden egyes csavargót és odatévedt embert megöl, aki át merészeli lépni a háza küszöbét. A legkülönfélébb módokon gyilkol, de mindig ügyel arra, hogy ne keltsen feltűnést. Kezdetben ez volt a felállított sztereotípia. Azonban, amint Cas is bekerült a házba Anna valamiért visszafogta magát. Nem akarta megölni Cas-t és ez magának a főhősünknek is szemet szúrt, pontosan ezért ment vissza újra és újra a rejtélyesen tornyosuló házhoz. Szépen lassan megismertük Annát, aki az évek során egyre erősebb és kegyetlenebb lett - vagyis csupán az egyik énje. Ugyanis, amint Cas megtöri a szellemlányt kiderül, hogy Annában két személyiség bújik meg, az egyik a gyilkos a másik pedig egy átlagos kislány, aki egyáltalán nem akar Cas-nek ártani. A kérdés pedig az, hogy ezek után Cas hogyan is bírná megölni Annát? Főleg azok után, hogy a regény végén az is kiderül, hogyan halt meg...

Cas karaktere: főhősünkről sem feledkezhetek meg. Az ő karakterét érthettük meg a leginkább és ezért is őt szerettem meg a legjobban. A fiú tele van keserűséggel apja halála miatt, pontosan ezért adta a fejét szellemvadásznak. Távolságtartó és eszes gyerek, mindenféle emberi kapcsolatot igyekszik elkerülni, mivel tudja, hogy pár hónap múlva úgyis továbbáll és a búcsúzkodás lesz csak igazán rossz... Nem szeret ismerkedni, barátkozni - Thunder Bay-ben mégis kénytelen lesz, ahol nem csak a barátságot, de a szerelmet is megismeri...

Anna és Cas: a kezdetben gyilkos ellenségek között különös kapocs szövődik. Miközben Anna újra és újra megkegyelmez Cas-nak, a fiú is azt veszi észre, hogy nem megölni akarja a lányt, sokkal inkább megvédeni... De hogyan lehetséges ez? Egy szellem és egy ember lehet szerelmes egymásba? 

Thomas és Carmel karaktere: Cas legjobb barátjáról is említést akarok tenni, Thomas-ról, aki gondolatolvasó képességgel van megáldva és nagyapjával él. Érdekes karakternek hangzik nemde? Eleinte Cas idegesítőnek vélte a fiút, később kiderült, hogy ő kérte fel névtelenül Cas-t a vadászatra Anna ügyében, tehát nem zárhatta ki az akcióból. Így szövődött kettejük között barátság. A bolondos, félénk, mindig slampos Thomas-t is nagyon megszerettem, aki fülig beleszeretett Carmel-be, az iskola üdvöskéjébe. Carmel karakterét is megszerettem, talán ő a legerősebb és legmagabiztosabb szereplő mind közül. És a Thomas és Carmel közötti kapcsolatról csak annyit, hogy imádom mindkettejüket és kizártnak tartom, hogy ne találjanak egymásra.

Így alakult ki a kis csapat: Anna, Cas, Thomas és Carmel és miután már nem az volt a cél, hogy Annát megöljék egy újabb halálosan veszélyes dologgal kell foglalkozniuk, ugyanis a városban ismét gyilkosságok történnek és most nem Anna a bűnös. De akkor ki, vagy mi?

A felétől a végéig ittam a szavakat, egyszerűen leültem és kiolvastam órák alatt és mikor befejeztem legszívesebben már vettem is volna kezembe a második kötetet. Kendare Blake valami egyedit alkotott, aminek semmi köze a vámpírokhoz, vérfarkasokhoz és a mostani sok sablontémához. Ez egy nem átlagos kísértetregény, ami a kedvenceim közé fog tartozni a szerethető szereplőkkel, a hátborzongató hangulatával és az izgalmas, fordulatos történéseivel. Mindenkinek ajánlom!

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Cas, Thomas, Carmel
Sorozat: Anna
1.) Vérbe öltözött Anna
Megjelent: 2011
Kiadó: Geopen Kiadó
Oldalszám: 284
Eredeti cím: Anna Dressed in Blood
Műfaj: dark fantasy, fantasy, horror, ifjúsági, urban fantasy

vasárnap, szeptember 23, 2012

Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala




Már nagyon sokat hallottam erről a regényről. Olvastam róla jó és rossz kritikát is, hallottam, hogy film is készül belőle és érdeklődve vettem észre, hogy már mióta az első helyen áll az érdeklődési listákon. Ezek után úgy gondoltam, hogy meg kell tudnom, mi ez a nagy felhajtás a regény körül.

Egyik este bele is kezdtem. Rögtön rájöttem, hogy az írónő nagyon szemléletesen és részletesen ismerteti az olvasókkal a történéseket és nagyon precízen vezet be minket egy teljesen új világba. Végül teljesen beleszokunk ennek a különös életnek a mindennapjaiba, amiben a főhősünk él - és mindezt már az első fejezetben. Hallunk a Kapitóliumról, ahol a világ úgymond "főmuftiai" élnek, semmiben sem szenvednek hiányt; ott van a fényűzés és a gazdagok melegágya. Kiderül, hogy a Kapitóliumon kívül tizenkét körzet létezik, mindegyikben emberek élik mindennapjaikat, kereskednek, nevelkednek, tanulnak, dolgoznak... Mindegyik körzetet más és más jellemzi, logikusan nézve az utolsók (a tizenegyes és a tizenkettes) a legszegényebb körzet és így tovább... Az is kiderül, hogy létezett egy bizonyos tizenharmadik körzet is, amit azonban lázadások miatt eltörölt a Kapitólium a föld színéről és, hogy nyomatékossá tegyék a "főmuftik" a hatalmukat minden évben megrendezik az Éhezők Viadalát, ami abból áll, hogy minden körzetből kisorsolnak egy fiatal lányt és egy fiatal fiút és ez a huszonnégy gyermek (12+12) egy viadalon élet-halál harcot fog vívni a Kapitólium és a közönség szórakoztatására.

A mi főhősünk, Katniss, egy lobbanékony és harcias leányka, aki a tizenkettedik körzetben tengődik édesanyjával és egy szem húgával. Édesapja bányaszerencsétlenségben halt meg. Katniss, barátjával és fő szövetségesével Gale-el, vadászattal keresi meg a napi betevőt és mondhatni ők a családfők, akik eltartják a szeretteiket. A tizenkettedik körzetben mostohák a körülmények, és az Éhezők Viadal ismét megrendezésre kerül, ahol most már nem csak Katniss-t hanem a kishúgát is kisorsolhatják.

Az első fejezetet kiolvasva szinte szomjaztam a második után. Az izgalmak már az első fejezetekben nem hagytak nyugodni, a történések ezerrel pörögtek. Akkor már tudtam magamban, hogy jó döntés volt belekezdeni a regénybe. Miután végre sikerült letennem egy kicsit, megnéztem a film előzetesét is, ami szintén szörnyen megragadott. Biztos vagyok benne, hogy amint lehetőségem lesz rá, meg fogom nézni. Mindig is úgy gondoltam, hogy előbb elolvasni érdemes egy regényt és csak utána szabad a filmet megnézni. Tapasztalatból mondom, hogy ha előbb a filmet nézed meg, akkor a befolyásol a könyvben leírtak elképzelésében. Nem bírod megalkotni a saját igényed szerint a szereplőket, a helyszíneket, amit pedig imádom magam elképzelni. Viszont rosszabbik esetben meg csalódsz a filmben és akkor a könyvet el sem olvasod, mert nincs kedved abban is csalódni - ekkor pedig talán egy élménnyel szegényedsz meg.

Szóval ezerrel belevetettem magam a regénybe, bár egy kicsit lelassultak az események, ugyanis miután Katniss beváltotta magát a kishúga helyett (ugyanis a húgát sorsolták ki), Katniss és a fiú kiválasztott, a pék fia, Peeta - eljutnak a Kapitóliumba, ahol pár napig felkészítik őket a viadalra.  Itt lehet, hogy egy kicsit elveszíted az érdeklődésedet, kicsit én is untam, de nem adtam fel és onnantól, amint beküldik a kiválasztottakat az arénába a regény letehetetlen lesz.

Az izgalmak az arénában néha lelassultak, de néha ezerrel pörögtek és ez az egyveleg pont eléggé egyensúlyozta egymást. Teljesen azonosulni bírsz a főhőssel, mert az írónő részletesen leírja Katniss gondolkodásmódját, érzelmeit, cselekedeteit és következtetéseit. Főhősünk hihetetlenül okos, lelkileg erős, találékony - egy igazi túlélő.

Muszáj beszélnem a szerelmi szálról, ugyanis abban sem volt hiány. Sokat megtudunk a tizenkettes körzet fiú kiválasztottjáról is, aki Peeta. Kiderül, hogy Katniss-nek és Peeta-nak közös múltja van, ami elég csekély, de mégis jelenthetett valamit, ugyanis Peeta még a Kapitólumban azt állította, hogy beleszeretett Katniss-ba. Így kapta meg Peeta a "hősszerelmes" jelzőt. Katniss azonban nem tudja mit gondoljon, vajon Peeta csupán a győzelemért és a drámáért, a közönségért mondta azt amit mondott, vagy igaz az állítása. Nem kétséges, hogy Peeta az arénában érdekesen viselkedik, először úgy tűnik, hogy ellenség, azonban végül ki kell, hogy derüljön: végig Katniss-t védelmezte... Azonban, hogyan végezhet ez a szerelem jól? És Katniss eléggé sokszor gondol az otthoni szövetségesére, aki talán több, mint barát. Miközben Peeta szándékain gondolkodik, akaratlanul is Gale jut az eszébe. Vajon melyik fiú is az érdeklődésének központja? Az otthoni Gale, vagy a hősszerelmes Peeta? Én valamiért Gale-re szavaznék, de ez egyéni dolog. :)

Még egy szereplőről említést kell tennem, aki Ruta. A tizenegyed körzet tizenkét éves kiválasztottja, egy kicsi lány, akivel Katniss szövetséget köt. Lehet, hogy túl érzékeny vagyok, de a kislány a szívemhez nőtt és had ne mondjam, hogy mit éreztem, amikor elvesztettem őt. Igen, én úgy vagyok vele, hogy ha egy regényben, amit éppen olvasok, megszeretek egy szereplőt és az élete rossz véget ér, akkor én is elveszítem őt nem csak a főszereplő. Ez talán azért van, mert annyira azonosultam Katniss-el, lehet, hogy azért mert szimpatikus volt a kis Ruta. Ezt is rátok bízom majd...

Kedvenc jelenet? Hát, nem is tudom. Az egész regény drámaira és küzdelmesre sikerült. Hiába szurkolok Gale-ért, mégis azok a kedvenc jeleneteim, amikor Katniss és Peeta együtt van. Érdekes hallgatni Katniss gondolatait, vajon hogyan vélekedik Peeta-ról, mindig azon kattog, hogy vajon a fiú tényleg szerelmes-e belé vagy csak eljátssza... Érdekes, hogy ő ezt nem tudja, mikor nekünk, olvasóknak, ez teljesen nyilvánvaló. Ilyenkor a főszerelő naivságára fogom az értetlenségét.

Kedvenc szereplő? Fiúcentrikus vagyok, nem tehetek róla ( :D ), valamiért mindig egy fiú a kedvenc szereplőm és nagyon ritka, ha egy lányt válaszok kedvencemnek. Peeta nem tudom miért, de nem lopta be magát teljesen a szívembe. Valamilyen szinten biztos, de nem eléggé. Gale nagyon keveset szerepelt ebben a regényben, mégis megszerettem a csípős természetét, a harcias kisugárzását. És, ha arra fogom a dolgot, hogy még túl keveset láttam, hallottam, olvastam Gale-ről, akkor Katniss és Ruta között billegne a mérleg. Katniss-t azért szerettem meg, mert lobbanékony és nagyon találékony lány, erős és küzdőszellemű, ravasz. Ruta-t meg a kislányos bája miatt, ami mögött amúgy szintén egy harcias karakter bújik meg. Nehéz kérdés, bevallom. Talán a második részben eldől... Nem tudom...


A könyv hangulata és környezete: végig érdekes, néha baljóslatú, néha humoros, de legtöbbször izgalmakkal teli. Az aréna egy gladiátorküzdelem helyszíne is lehetett volna akár. A Kapitólium kinézete túl tiszta, és steril volt. A tizenkettedik körzet pedig néhol mocskos, de otthonosabb. A hangulat nagyon fontos tényező egy regénynél. Itt megvolt a feszültség a levegőben, míg olvastam.
Utálkoztam a Katpitólium igazságtalanságán és empátiát éreztem a kiválasztottak iránt.  

Suzanne Collins egy remekművet alkotott, amiről főleg jót tudok írni. Néhol unalmasabb, de főleg pörgős és izgalmas. Minden regényben vannak lassabb részek, ami nem is baj. Kell egy pár lehetőség lerakni, különben nem alszol és nem nyugszol, míg nem végzel vele.

Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: Gale
Sorozat: Az Éhezők Viadala
1.) Az Éhezők Viadala
2.) Futótűz
Megjelent: 2008
Kiadó: Agave könyvek
Oldalszám: 390
Eredeti cím: The Hunger Games
Műfaj: disztópia, sci-fi

Meg Cabot: Reflektorfényben



Meg Cabot nálam alap... Imádom a nő humorát, fogalmazását, szereplőit. Úgy összességében mindent, ami az ő tollából pattan ki. Különösen ezt az édesded történetsorozatot, amit amúgy már vagy ezredszerre olvasok el, mégsem unok rá.

Mia, Genovia újdonsült hercegnője újabb problémákkal néz szembe, élete egyre kuszább és ez ellen nem tehet semmit, ugyanis amellett, hogy nemrég derült ki, ő egy kis ország hercegnője, beleszeretett a legjobb barátnője bátyjába, még mindig ő a legmagasabb az osztályban és még mindig bukásra áll matekból. De, ha ez mind nem volna elég akkor még az is kiderül, hogy Mia édesanyja terhes, méghozzá Mia matektanára az apa, Mr. Gianini. És ha ez még mindig nem volna elég Mia anyja és a matektanára összeházasodnak és együtt akarják felnevelni a csöppséget. Grandmére, amint ez a fülébe jutott, azon nyomban intézkedni kezdett egy hatalmas esküvő megszervezéséhez, amire Mia édesanyjának esze ágában sincs elmenni, de Grandmére hajthatatlan. És ez még mindig nem minden, ugyanis Mia élete első interjújára készül, egy hatalmas nézettségű show-ba. Minden kicsúszik a kezei közül és az egyetlen pozitív dolog, ami történik vele az a titkos hódolójának a levelei, amiket rendszeresen kap egy bizonyos Jo-C-Rox-tól. De vajon ki ez a titkos imádó? Mia minden vágya az lenne, ha maga Michael lenne, akibe már időtlen idők óta szerelmes...

A történet ezerrel pörög tovább. A pimasz stílus, az imádni valóan naiv főszereplők és a cikis jelenetek ugyanazok, csak az események és problémák változnak. Mia Reflektorfénybe kerül ebben a jelentben, a személyisége jobban kikerekedik, immár teljesen megértjük a nézőpontját és jobban bírunk azonosulni vele.

Egyetlen problémát találtam csupán. Kicsi probléma, de akkor is majd kiszúrta a szememet. Mia ugyebár az előző kötetben Josh Richter után epekedett és végül megtörtént azaz ominózus báli éjszaka... Immár ebben a kötetben Mia bele van esve Michael-ba, ami érthető is, na de a könyvben többször is hangoztatta, hogy "már időtlen idők óta bele van zúgva". De ez lehetetlen, hisz a könyv szerint pár hónappal ezelőtt még csak Josh Richter járt a fejében és Michaelt észre sem vette. Csupán a bál éjszakáján tűnt fel neki Lilly bátyja, miután akkorát csalódott Josh-ban. Tudom, tudom ez csekélység, de akkor is meg kellet említenem.

Új szereplő? Egyet említenék meg csupán, Mia unokatestvérét a farmer-falusi-gyereket, akinek van egy titkos álma, de olyan, amilyenre szinte senki sem számított. Ez meglepetés lesz. :)

Változás az előző kötethez képest? Nincs. Ugyanúgy imádom és ugyanolyan gyorsan faltam az oldalakat.

Meg Cabot: Reflektorfényben
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: Michael
Sorozat: A neveletlen hercegnő naplója
2.) Reflektorfényben
6 és ½.) Mia karácsonya
10.) Mindörökké hercegnő
11.) A hercegnő férjhez megy
# Valódi és képzeld hercegnők
#Ünneplő hercegnő
#Mia Thermopolis határidőnaplója 2006
Megjelent: 2001
Kiadó: Ciceró
Oldalszám: 224
Eredeti cím: Princess in the Spotlight
Műfaj: ifjúsági, romantikus

Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 1.


Meg Cabot a kedvenc íróim közé tartozik és ez nem véletlen. A regényei a tinédzsereknek szólnak, valósághű jelenetek és történetek jellemzik az írásait, amikbe mégis vegyül egyfajta mesebeli szál, ezért olyan könnyedén lehet olvasni és olyan egyszerűen bírunk vele azonosulni, hogy nem bírunk elválni tőle. Hihetetlenül jó humorral és ötlettárral rendelkezik az írónő. Amint a kezedbe veszed a könyvet elfelejted a problémáidat, a teendőidet és a kötelezettségeidet, úgyhogy csak vigyázz! Saját tapasztalatból mondom.

Mia Thermopolis egy tizennégy éves átlagos lány. Olyannyira átlagos, hogy szinte beolvad a környezetébe. Seszínű haj, kevés baráti kör, nuku pasi, elvarázsolt művész anyuka, egy alig látott dolgozó apuka és persze a gimnázium nehézségei, mint a matematika. Igen nem elég, hogy Mia bukásra áll matekból, az anyja helyett neki kell vásárolni és befizetni a csekkeket, álmai lovagja észre sem veszi és a barátnője ezerrel pörög, de mindemellett még az is kiderül, hogy Mia apja egy nagyon fontos dolgot szeretne a lányával közölni. Mégpedig azt, hogy ő Genovia hercege, Mia pedig hercegnő. És ekkor minden a feje tetejére áll szegény lány életében. Megjön a nagyanyja, Grandmére, aki illemtanórákat akar tartani neki; kiderül, hogy Mia anyja és apja egészen eddig hazudtak neki; összeveszik a legjobb barátnőjével; kétségbeesetten szeretné eltitkolni az iskolatársai elől a tényt, hogy ő Genovia hercegnője és mindeközben még mindig bukásra áll matekból és mindennek a tetejébe az anyja a matektanárával jár randizni... Ki ne borulna ki ennyi teher alatt? Mia Thermopolis élete fenekestül felfordul, a kinézete megváltozik, kiderül, hogy ki az igazi barátja és ki is érdeklődik iránta igazán...

A főszereplőnkkel nagyon egyszerűen bírtam azonosulni, hiszen egy tinédzser lányról van szó, aki a gimnázium mindennapjaival bajlódik és emellett folyton zűrökbe keveredik. A naivsága szinte már idegesítheti az olvasót, hiszen nekünk szembetűnik az, ami neki egyáltalán nem. Ez zavaró lehet, főleg úgy, hogy a regény naplószerűen van írva, vagyis Mia gondolatait olvassuk.

Ellenben Mia legjobb barátnője szinte olyan ellentétes jellemrajzzal rendelkezik, mint víz és tűz. Míg Mia kis szolid, halk és kedves addig Lilly erőszakos, kitartó és maximalista. A két jellem olyannyira taszítja egymást, hogy el sem hittem, hogy ők a legjobb barátnők, később persze kiderült, hogy elég sokat veszekednek az ellentétek miatt, de szerencsére végül mindig kibékülnek.

Kedvenc szereplő? Egyértelműen Lilly bátyja, Michael. A tudóspalánta, akinek talán több köze van a valósághoz, mint a húgának; saját blogot gyárt; tizenkettedikes és e mellé Miát akarja korrepetálni matekból. Kérdem én, akkor Mia mégis miért nem figyelt fel Micheal-ra? Ja, persze, mert Josh Richter-be volt belezúgva. És ezzel visszatértünk a naivság talajára, ugyanis Mia egyáltalán nem vette észre, hogy Michael közeledni próbál felé. Érdekes. Ilyenkor lehet, hogy mi is elgondolkodunk, hogy a való életben mi is ilyen naivak vagyunk és csak a könyvet olvasva fogjuk a fejünket a főszereplő naivsága miatt? Talán könnyebb a sorokat olvasva rájönni, hogy 1+1=2, de a valóságban ugyanilyen naivak vagyunk? Hm...

Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: Michael
Sorozat: A neveletlen hercegnő naplója
1.) A neveletlen hercegnő naplója
6 és 1/2.) Mia karácsonya
10.) Mindörökké hercegnő
11.) A hercegnő férjhez megy
# Valódi és képzeld hercegnők
#Ünneplő hercegnő
#Mia Thermopolis határidőnaplója 2006
Megjelent: 2000
Kiadó: Ciceró
Oldalszám: 258
Eredeti cím: The Princess Diaries
Műfaj: ifjúsági, romantikus

Alexandra Adornetto: Lázadó



A Földön egyre több a gonosz, a sötétség és a halál. Ezért az Égi Tanács úgy döntött, hogy angyalokat küld le a földre és küldetést szab ki rájuk, miszerint hozzanak fényt és boldogságot az emberekre és a környezetre. A világ minden táján angyalok szállnak alá és emberi testbe zárva küzdenek azért, hogy a világ szebb és boldogabb legyen. Három angyal, a bölcs Ivy, a harcos Gábriel és a tapasztalatlan Bethany egy elveszett kisvárosban kapnak küldetést. A két idősebbnek könnyebben megy az alkalmazkodás, azonban a fiatal Bethany még nagyon kezdő és szinte még gyermek, hisz csupán 17 éves. A három angyal szándéka: elvegyülni a kisváros emberei között mégpedig úgy, hogy míg Bethany beiratkozik a kisvárosi gimnáziumba, addig Gábirel ugyanott jelentkezik tanárnak. Az angyalok külseje gyönyörű, ezért nehezükre esik nem feltűnést kelteni, Ivy és Gábriel mégis azt kéri Bethany-tól, hogy igyekezzen beolvadni és nem kitűnni a többi diák közül.

Kezdetben ez könnyen megy neki, azonban miután Bethany megismerkedik Xavier Woods-val, minden összeomlik. Xavier az iskola lacrosse-csapatában játszik, helyes, de mindenki szerint megközelíthetetlen, ugyanis a múltja árnyként kíséri. Bethanyi, a fiatal angyal, érthetetlen vonzást érez a fiú iránt, bár tudja, hogy tilos emberi lényekkel barátságot kötni. Azonban Xavier-t nem könnyű ám lepattintani, ha egyszer a mi kis angyalunkat szemelte ki, akkor Bethany-nak erősen kell ellenállnia, ha nem akar bajt... Azonban a baj egyszer csak megtörténik, ugyanis akarva-akaratlan egymásba szeretnek és ezzel megszegik az íratlan szabályt, miszerint angyal nem szerethet bele haladóba.

Lebilincselő szerelmes regény, ami az első oldaltól megbabonáz. Egyszerűen imádtam ahogyan az írónő lefesti előttünk az angyalok álláspontját - ahogyan alkalmazkodnak. Hogy milyen nekik megszokni a Földi dolgokat, a leghétköznapibb mozdulatokat, mint megenni egy szendvicset vagy pislogni. Hogy milyen nekik megszokni, hogy hús-vér testben vannak és nem lélekként élnek egy végtelen fénygömbben. Egyszerűen érdekesnek találtam ezeket a dolgokat, hisz nekik nem megszokott, hogy a testük elgyengül, ha nem esznek vagy, hogy sérülékenyebbek és eközben a szárnyuk a hátukon van. Nem ám úgy, hogy ha repülnek akkor kinő a hátukból, hanem tényleg ott van nekik végig és a ruházattal takarják el.

Alexandra Adornetto olyannyira élethűen ábrázolta az angyalok alkalmazkodását, hogy szinte elhittem tényleg így van. A szerelmi szál szép és aranyos, az a tipikusan mézesmázos fajta. Aranyos ahogyan Beth próbál ellenállni, miközben Xavier magabiztosan és célratörően közeledik felé, hiszen nagyon megtetszett neki a lány. Sokak szerint unalmas és semmi nem történik ebben az első részben, ami halványan, de igaz, ugyanis semmi izgalom vagy konkrét történés nincsen benne, de ezt az első részeknél általában betudom annak, hogy még megismerteti az író/nő az olvasóval ezt a világot és szépen lassan felépíti a szemszögeket... stb. Azonban valóban hiányoltam valamiféle izgalmat, vagy egy érdekes, a háttérben megbújó szálat, ami kibontakozhat. Majd a következő kötetben meglátjuk...

Alexandra Adornetto: Lázadó
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: Xavier
Sorozat: Halo
1.) Lázadó
2.) A pokol jegyese
3.) Heaven (Menny)
Megjelent: 2010
Kiadó: I. P. C. Kiadó
Oldalszám: 432
Eredeti cím: Halo
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus

Levy L. Smith: Az üldözött



Szóval a történet dióhéjban: Sandra Palmer egy leszármazott és miután elmenekült a magániskola kastélyából, ahol a démoni erők megakarták szállni a testét csatlakozott szerelméhez, Donnie-hoz. Azonban mielőtt ezt megtehette volna a démona túl közel került hozzá és majdhogynem teljesen átvette az uralmat a teste fölött. Donnie-nak, a vámpírnak, sikerült megmentenie Sandrát, de sajnos ennek ára volt, ugyanis ahhoz, hogy túlélje át kellett változtatnia. Sandra, immár vámpírként, vadászott Donnie oldalán, valamint Luke is a kis csapatuk részévé vált.

A második kötet elején belecsapunk a történések közepébe, ugyanis Donnie és Sandra éppen egy démonra vadászik, aki kisgyerekek halálával akar megidézni valamit... Mielőtt még Sandra észbe kapna az egyik kislány félig holtan hever a kezei között, Sandra pedig kétségbeesésében megpróbálja átváltoztatni. Azonban ez súlyos következményekkel járna, ezért Donnie kénytelen megölni a kislányt még mielőtt átalakulna. Látható tehát, hogy Sandra nem képes megérteni a vámpírlét velejáróit. Eközben érdekes szerelmi-háromszög alakul ki Donnie, Sandra és Luke között, ami végül abba fullad, hogy Donnie birtoklási vágya és féltékenysége miatt Sandra elmenekül Luke-al. Azonban ahogy felkel a nap Sandra halálos veszélybe kerül... valami üldözi Sandrát, valami, ami nem e világi és miközben ők Sandra szülővárosa felé igyekeznek, valaki azon igyekszik, hogy kinyissa a Pokol Kapuját és szabaddá engedje Lilith-et.

Továbbra sem keltette fel az érdeklődésemet, már nem is tudom miért is kezdtem bele ebbe a sorozatba. Lényegtelen, most már valahogy csak végigszenvedem. Kicsit abszurdnak találom, hogy ha Sandra olyannyira beleszeretett Donnie-ba és annyira oda van érte, akkor miért hagyta el őt olyan könnyen Luke miatt. Látszik, hogy semmi értelme a szerelmi szálaknak. Sandra egyszer az egyik karjaiba veti magát egyszer a másikéba, miközben egyáltalán nem alakul ki mélyebb érzelem egyikük között sem. Hiányolom a nyálas romantikát, vagy a se-veled-se-nélküled szerelmi párbajt vagy akármi kapcsolatfélét, mert az író nemes egyszerűséggel csak mondhatni "összehányta" a szerelmeseket miközben az érzéseikről lövésünk sincs.

Merem remélni, hogy a harmadik kötet felülmúlja az első kettőt, legalább a két pontot eléri, és az író egy kerek, izgalmas finálét hoz el nekünk... Ha képes leszek megerőltetni magam és továbbolvasom, akkor talán az a szál érdekelne, ami Lilith-el kapcsolatos, ugyanis valaki őt akarja szabadjára engedni. Remélem a harmadik kötetben erre sor kerül. Ennek olyan Supernatural hangulata van, amit amúgy imádok, szóval ez az egy szál fűz még engem a történethez és valószínűleg ezért fogom elolvasni az utolsó kötetet is. Lehet, hogy nem a közeljövőben, de igyekszem rávenni magam, hogy letudjam.

Levy L. Smith: Az üldözött
Értékelésem: Felejthető
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Luke
Sorozat: Dark Love
2.) Az üldözött
Megjelent: 2009
Kiadó: Egmont-Hungary Kiadó
Oldalszám: 152
Eredeti cím: -
Műfaj: fantasy, ifjúsági