Leiner Laura: Emlékezz rám

Az Iskolák versenye sorozat harmadik kötete, a trilógia lezárása, így ez egy kicsit hosszabb, mindent áttekintő értékelés lesz.

Mint már említettem, valóban sok gondolatom van erről a trilógiáról, mind negatív, mind pozitív, mert ezúttal nem tudtam annyira szeretni ezt a sorozatot, mint a többit.

Egy érdekes következtetésre jutottam, miért. Leiner Laura ezúttal egy komolyabb témát választott, a gyászt. Amit valami módon a jól bevált humorával akart keverni, de a végeredmény nem lett a legjobb.

Míg az első kötetben, az Ég veledben az újdonság miatt azért tetszett a cselekmény, addig a Maradj velem egy kis mélyrepülés volt, inkább idegesített, mint szerettem. Az Emlékezz rám már egy kicsit jobban teljesített, még meg is hatott néhol.

Akkor kezdjük a karakterekkel. Örülök neki, hogy egy geek lány lett a főszereplő - sokan vagyunk. Hanna átlagos lány, becsületes, tisztességes (azért néha egy kicsit képmutató), és fotografikus a memóriája, bár úgy érzem, erről többet is megtudhattunk volna. Ebből mi csak annyit láttunk, hogy Hanna "ijesztően" okos. Pedig ez egy nagyon érdekes "jelenség".

Nem az zavart, ahogy Hanna hozzáállt egyes dolgokhoz, hanem ahogy ezt az írónő tálalta. A harmadik kötetre hosszú-hosszú monológok szóltak ugyanarról a dologról. Első alkalommal olvasni, ahogy Hanna rájött, hogy régen nem a megfelelő dolgokat tartotta fontosnak, eltékozolta az anyjával töltött pillanatokat szinte szívszorító volt. De másodjára, harmadjára, negyedjére, ötödjére... Igen, allergiás vagyok az ismétlésre egy könyvben, utálom. Úgy érzem, mintha az író/írónő hülyének nézné az olvasót, és folyton emlékeztetnie kéne dolgokra. Pedig az olvasó többnyire okos, és emlékszik.

A másik enyhébben idegesítő dolog Hanna és az apja kapcsolata volt, ami aranyosnak is betudható lenne, de számomra most valahogy inkább szürreális volt. Kétlem, hogy egy felnőtt férfi képes lenne ilyen fokú szigort elfogadni a lányától, én biztos helyretettem volna. Betudom annak, hogy az apa karaktere ilyen, és kész. Másrészt hozzászoktam, hogy Leiner Laura képes szürreális karaktereket alkotni. A nagyi zseniális volt - akkor is, ha a fodrásznál senki sem ilyen erőszakos. Az őszintesége, a humora, a határozottsága, tiszta Mimó... Imádtam. 

Lássuk a csapat többi tagját. Bernadett enyhén Kinga stílusúra sikeredett, csak kevésbé erőszakos kiadásban. Zsombi néhol idegesített, de többnyire nem volt vele bajom. Lóri a kedvenc. Persze, nem penge a srác, de hatalmas a szíve, és én csak azért is szerettem a dumáját. Ha valamin nevettem, akkor az Lóri beszólásai voltak. Meglepetés számomra, hogy a végére egészen megszerettem Kocsis igazgatót, kicsit sem éreztem furcsának a közösségi média imádatát, és hatalmas irónia, hogy a végére szinte már-már túlnőtt rajta az egész kampány, holott a semmiből kezdte. Sok influencer irigykedhetne rá...

A többi csapatból szinte senkit nem ismertünk meg a feketéket, a sárgákat, a zöldeket és az arany csapatot kivéve. A zöldek szintén a szívem csücskei lettek, imádom azokat a kockákat. Az arany csapat hidegen hagyott, na ők inkább szürreálisabb karakterek lettek, ilyen fiatalok kétlem, hogy léteznének. A sárgák közül Mátét ismertük csak meg, persze ő lett az abszolút "gonosz". A feketék közül pedig Kornél volt a jelentős karakter, persze.

Kornélt még mindig a leggyengébb Leiner fiúnak érzem. Aranyos, persze. Kedves is. Meg szívet melengető. De sehol nincs meg benne Cortez szemtelensége vagy Márk magabiztossága. Csak úgy van. Nem szerettem bele, nem lettem oda a kettősükért, csak úgy... voltak.

Azt vettem észre magamon, hogy nem nevetek annyit ezen a sorozaton, mint az írónő bármelyik másik sorozatán. Nincsenek meg azok a jó poénok, szürreális helyzetek, amiket úgy imádtam. Néhol már-már erőltetett.Csak hébe-hóba nevettem fel Lórin vagy Kocsison. Ezt sajnáltam.

Ismét könnyedén leszűrtem, hogy az írónőnek elég radikális véleménye van a mai fiatalokról, ez csak úgy süt a lapokról, és néhol még idegesít is. Leiner Laura olyan képet mutat a mai fiatalságról, mint közösségimádó, önimádó, élvezet-orientált, kütyümániás birkarengeteg. Az Iskolák versenyében ezt kibővíti valamennyire a felnőttekre is Kocsis és a nagyi képében, na de kérem...

Nem. A mai világban az emberek nem csodálkoznak rá ennyire, ha valaki nem aktív a közösségi médián. Ennyire nem. Ez nagyon ki lett színezve. Én magam sem vagyok aktív sehol, a blogot kivéve. Igenis sokan vannak, akik nincsenek Facebookon, sőt akik fontolgatják a lejelentkezést róla, a Facebook kora egyenesen kezd leáldozni. Az Instagram talán valóban most virágzik, de korántsem központi téma a fiataloknál, vagy én nem mozgok olyan körökben, ahol igen. A fiatalság egyszerűen nem ilyen. Egy kiszínezett, túlzott képet kapunk erről, ami nem igaz. És sokszor idegesített, hogy Hanna mégis így látta, és aztán jött egy újabb monológ az elszalasztott dolgokról.

Pedig a helyzet az, hogy az ember így működik. Azt csinálja, amit szeret csinálni, ami leköti. Én jelenleg bejegyzést írok, nem a családommal beszélgetek, mert hátha egyszer meghalnak... Nem lehet így élni és kész. Persze, ez a gyász egy válfaja volt Hannánál, de a leírásokban átesett a ló túloldalára.

A vége nagyon kiszámítható volt. A döntő is. Nincs olyan Leiner Laura könyv, ami nem jól végződne, nincs belekódolva a lapokba. Ugyanakkor volt egy erős, megható jelenet ebben a kötetben. Amikor Hanna visszaemlékezett arra a jelenetre, mikor az anyja megtudta, hogy beteg. Az végre nem nem túlcsöpögő, túlzó nosztalgiajelenet volt. Egyszerű, mégis lélekbe markolóan jól megírt.

A trilógiának vége. Nem is volt több benne. Meglepve jöttem rá, hogy az Iskolák versenye azonban még visszatér. Feltételezem, más szereplőkkel, versenyzőkkel, másik trilógiában. Mondhatnám, hogy a feltevés is fáraszt, de nem. Örülök neki. Mert érzem, hogy van még lehetőség ebben a versenyes dologban, és ha vérátömlesztés lesz, reményeim szerint ezúttal egy tragédia nélküli főszereplőt kapunk, ennél fogva több humort. Én a legjobbakat remélem.

Leiner Laura: Emlékezz rám

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Lóri, Kocsis igazgató

Sorozat: Iskolák versenye 1.) Ég veled 2.) Maradj velem 3.) Emlékezz rám 1.) Bízz bennem 2.) Higgy nekem 3.) Állj mellém

Megjelent: 2019

Kiadó: L&L Kiadó

Oldalszám: 460

Eredeti cím: -

Műfaj: ifjúsági, romantikus