Jeff Wheeler: A király árulója

Owen története folytatódik, ismét ugrottunk egyet az időben, Owen immár a húszas évei közepén jár, Severn oldalán ügyködik azon, hogy letaszítsa a trónról, miközben még mindig gyermekkori szerelme után vágyódik, aki azonban időközben férjhez ment, s gyermekeket szült. Owen egyetlen célja így Severn megsemmisítése.

Komolyan, a történet csak egyre jobb, komolyabb, mélyebb, amint Owen idősödik, ami valamilyen szempontból logikus is, hisz immár nem egy gyermek szemszögéből követjük nyomon az eseményeket, hanem egy stratégia szemszögéből.

A kisfiúból egy érett, okos, taktikus harcos lett, akinek a kalandjait egyre kíváncsibban követem végig, érdekes és szép jellemfejlődés történik a kötetek között. Még érdekesebb vonalat ad a karakterének az a csipetnyi elkeseredés, ami a személyiségébe beépült Evie "elvesztése" miatt.

A Királyforrás sorozatban ez a harmadik az eddigi legtöbb izgalmat rejti. A regény első felében bőszen megy az áskálódás, taktikázás, ármánykodás, a második felében pedig csak úgy peregnek az események. Árulások, harcok, szövetségek és ellenségek.

Külön kezdem megszeretni az író személyét is, aki az utószavakban igyekszik lefesteni előttünk, mi és miért is történt úgy, ahogyan. Hogyan kapja az ötleteit, miképp valósítja meg azokat. Owen karakterét nagyon szépre csiszolta, nem csodálom, hogy még nem akarja elengedni. Külön köszönöm neki, hogy bocsánatot kér a regény végén egy bizonyos szál alakulása miatt, ugyanis az engem is bőszen mellbe vágott.

Érzem, hogy rengeteg van még ebben a sztoriban, Owen történetében, alig várom, hogy kiderüljön, miket tartogat még Jeff Wheeler számunkra.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Jeff Wheeler: A tolvaj lánya

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5*

Kedvenc szereplő: Owen, Evie

Sorozat: Királyforrás 1.) A királynő méregkeverője 2.) A tolvaj lánya 3.) A király árulója

Megjelent: 2016

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 416

Eredeti cím: The Thief’s Daughter

Műfaj: fantasy, ifjúsági

Tovább...

Jeff Wheeler: A tolvaj lánya

A királynő méregkeverője egy aranyosan induló, majd intrikákkal és szövevényes politikával, izgalmakkal teli fantasysorozat első kötete volt. Megismerhettük a két főszereplőt, a forrás kegyeltjét, Owent és a makacs kislányt Evie-t. Egész üdítő volt, hogy már gyermekként nyomon követhettük a sorsukat.

Évek teltek el. Owen és Evie felnőttek. Ezért többszörösen is jobban vártam a folytatást. A gyermeki barátságból pedig mélyebb szeretet, elköteleződés lett.

A sorozat borítóiba egyenesen bele vagyok szerelmesedve. Nagyon. Amit rejt, az sem elhanyagolandó. A második kötetben még több a harc, háború, politika, intrika, árulás, cselszövés. Egy vérbeli középkori fantasy.

Evie és Owen igyekeznek fenntartani a békét, Owenből időközben katona lett, Evie pedig gyönyörű nővé érett. Az egymás iránti szeretetük lassan kialakult, ám hamar felhők borulnak a fejük fölé. Lehet, közel sem lesz olyan egyszerű egymásra találniuk.

Időközben Owen megismeri a tolvaj lányát, aki szintén a forrás kegyeltje, a király elküldi Evie-t politikai tárgyalásokra, Owent pedig álruhában a testőrségébe helyezi. Ám a tárgyalás éles fordulatokat vesz. Owennek hamar rá kell jönnie, hogy választania kell a kötelesség és a szerelem között.

Valahogy belesüppedek ebbe a sztoriba. Valahogy kedves a szívemnek, pedig sokkal jobban értékelném, ha Owen és Evie szemszögében íródott volna, de még az E/3 személy se zavar annyira. Az író tudja, hogyan csavargassa a szálakat, néhol már-már Trónok harca érzetem volt, bár ez nem meglepő, hisz ahogy George R. R. Martin, úgy Jeff Wheeler is a rózsák háborúját vette alapjául a sorozatának.

Etayne karakterével egy újabb színes személyiség került a képbe. Emellett Owen karaktere erősebb lett, egy igazi stratéga, egy harcos, aki bármit megtenne Evie-ért és a nép biztonságáért. Evie továbbra is makacs, erős, nagyszájú lány maradt, és bár a nevének kijavítása néhol kicsit zavart, mert ezzel megmaradt a gyerekes énje, valahogy mégis logikusnak tűnt, hisz részben ugyanaz az ember maradt.

Bár egy fantasyvilágban kalauzol végig minket az író, leszögezte, hogy valós eseményeken alapul a sorozat cselekménye, csak mindezt egy fiktív, fantasy környezetbe ültette át és kicsit változtatott a végkimeneteleken. Ezt zseniálisnak tartom.

Az író elmondása szerint a következő kötetig ismét számos év el fog telni, így a karakterek még összetettebbek, még idősebbek, tapasztaltabbak lesznek... Érdekes koncepció a részek közötti több évnyi időeltolódás. Érdekes és merész vállalkozás. Imádom. Alig várom a harmadik kötetet!

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Jeff Wheeler: A tolvaj lánya

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5*

Kedvenc szereplő: Owen, Evie

Sorozat: Királyforrás 1.) A királynő méregkeverője 2.) A tolvaj lánya 3.) A király árulója

Megjelent: 2016

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 416

Eredeti cím: The Thief’s Daughter

Műfaj: fantasy, ifjúsági

Tovább...

Jeff Wheeler: A királynő méregkeverője

Istenem, ennyire gyönyörűséges borítót már nagyon rég láttam. És aminek ennyire szemet gyönyörködtető borítása van, az rossz történetet nem takarhat. Egyszerűen éreztem, hogy ez kell nekem.

Akkor most engedjük el a tényt, hogy a borító teljesen elvette az eszem és fókuszáljunk magára a regényre, ami már elöljáróban elmondva a Királyforrás sorozat kezdő kötete.

A Királyforrás egy ifjúsági fantasy, méghozzá vérbeli, mondhatni egy fiatalok nyelvén íródott egyszerűbb Trónok harca az, ami a regényben történik, persze közel sem olyan összetett sem történet, sem karakterek tekintetében, a hangulat viszont kellemesen fantasysre sikerült.

Egy vonalon halad a történet, egyetlen szemszöget követhetünk nyomon, méghozzá Owen Kiskaddon szemszögét, aki egy (azt hiszem) nyolcéves kisfiú. És bár a szemszög E/3 személyben íródott, nem E/1 személyben, valamilyen szinten mégis gyermeki perspektíva kellett Owen közvetlen gondolataival, látásmódjával, mégsem éreztem azt, hogy egy lebutított fantasyt olvasok.

Persze a történet nem mutat feltétlenül újat a fantasyk tömegében, rengeteg a sablonos aspektus: gonosz király, Severn Argentine, akiről az a pletyka járja, hogy a saját vérét is megölte a koronáért. Owen édesapja, Kiskaddon herceg felveszi vele a harcot, ám eredménytelenül, ezért Owen túszként érkezik a királyi udvarba, mintegy sakkban tartva az apját. Pontosan ez történt a Trónok harca elején is a Starkok és a Lannisterek között, ugye? Ám ebben semmi meglepő nincsen, ugyanis mindkét író, mind George R. R. Martin, mind Jeff Wheeler a rózsák háborúját, a Yorkok és a Lanchesterek harcát választotta fantasy regénye alapjául. Ez tehát máris közös alapot képez mindkét fantasysorozat esetében.

Owen kezdeti félelme hamar átcsap a kalandvágyba, felfedezi a palotát, annak rejtet zugait és... rejtőzködő szellemeit. Owen ugyanis rátalál a királynő méregkeverőjére ezzel pedig megismeri az egész ellenállást, amely ügyesen beivódott az udvartartásba, céljuk, hogy letaszítsák Severnt a trónról. Egy másik rejtély is megbújik a háttérben, maga a Forrás, amely egyes emberekben megvan, míg másokban nem, egy bizonyos korban jelentkezik és nagyon erőteljes mentális képességgel, jövendőmondással áldja meg az embereket. Kicsit úgy tudom elképzelni, mint a Jedik esetében az Erőt. May the Force be with you...

Veszélyes játszma kezdődik meg Owen körül, míg Severn irányítani akarja, addig a méregkeverő tanítja, a nagy terv részévé teszi a fiút. A palota tele intrikákkal, kémekkel, szövetségesekkel és ellenségekkel, de vajon Owen kiben bízhat? Mentsvárává válik a konyha, ahol a cserepekkel játszik, és legjobb barátjává válik a vadóc Evie, aki bármit megtenne a barátjáért.

Nagyon jó pillanatomban talált rám a regény, pont valami ilyesmire vágytam, egy könnyed fantasyre, érdekes természetfeletti dolgokkal, cselszövésekkel, párfordulásokkal, valamint Owen és Evie párosa egyszerűen belopta magát a szívembe. Imádtam, hogy Evie Owent erőssé, Owen pedig megfontoltabbá tette a kislányt, ahogy kiegészítették egymást, a titkos kalandjaik, a bizalom, amivel egymás felé fordultak, a gyermeteg szerelem. Maga Evie karaktere is elég volt ahhoz, hogy megszeressem a könyvet, a belevaló kis vadóc, aki épphogy nem hisztikirálynő, hanem csak bájosan lázadó rögtön a szívem csücske lett. Arra gondoltam, ha ez a könyv akkor játszódna, mikor ezek ketten a felnőttkor szélén állnak, akkor tökéletes lenne...

És imáim meghallgattattak, a folytatás már hét évvel később fog játszódni, mikor a gyermeteg szerelem igazi hű kapcsolattá érhet, már el is képzeltem a tinédzser megfontolt Owent és a vadóc Evie-t, ahogy folyton bajba keveri Owent... Már most olvasni akarom.

Első kötetnek kellően felkelti és fenntartja a figyelmet, kellemes szereplők, érdekes, bár enyhén kiszámítható fordulatok és remek fantázia jellemzi A királynő méregkeverőjét. Engem meggyőzött, hogy folytassam, alig várom, hogy visszatérhessek Owen és Evie történetére.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Jeff Wheeler: A királynő méregkeverője

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5*

Kedvenc szereplő: Evie

Sorozat: Királyforrás 1.) A királynő méregkeverője 2.) A tolvaj lánya 3.) A király árulója

Megjelent: 2016

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 376

Eredeti cím: The Queen’s Poisoner

Műfaj: fantasy, ifjúsági

Tovább...