Az egyik legjobban várandós mozifilm, amit én is felraktam a "mindenképpen meg kell tekinteni" listámra. A képregényhősök rajongója vagyok, de inkább mozivásznon, mint képregényben. Imádom mindet: Vasember, Batman, Hulk, Thor, Macskanő, Pókember, A Zöld Íjász... Jöhetnek bármikor, de nem bárhogy.
Superman története különösen közel áll hozzám és ez a Smallville című sorozatnak köszönhető, amit tökéletes képregénysorozatnak tekintek, mind a szereplőgárda (Tom Welling, hát igen...), mind a történések, mind kivitelezés szempontjából, holott tíz éve kezdődött a sorozat első évada és a sorozat maga egy teljes évtizedig tartotta sakkban a lázas nézőket.
Érthető, hogy tűkön ülve vártam a nagy mozifilmet, amit mindenhol beharangoztak, hatalmas érdeklődést kapott, én is kíváncsi voltam vajon milyen feldolgozással lesz dolgunk ezúttal? Az élmény... nos... egyrészt lenyűgöző másrészt fájdalmasan unalmas és dühítő volt.
A legelején szólok mindenkinek, hogy erősen spoileres az értékelés, vagyis nagyon sok mindent el fogok árulni a történettel kapcsolatban, főleg azokat a dolgokat, amik nem tetszettek. Ha még nem láttad a filmet és nem szeretnéd tudni előre, hogy mi fog történni, akkor csak saját felelősségre olvasd tovább! Most a szememre hányhatnád, hogy "jaj már, ez a Superman, az alaphelyzettel nyilván tisztában vagyok, mi újat tudnál mondani?" Tudok.
Először is kezdjük a jó dolgokkal, mert miért ne? Nem az a célom, hogy elvegyem a kedveteket a filmtől, ki tudja, talán nektek ez lesz az évszázad filmje. Nem mindenkinek megegyező az ízlése, elfogadom. Amikor elkezdtem nézni a filmet (beültem a tévé elé, kezemben a tál pattogatott kukoricával, kényelmesen és nagyon boldogan), akkor az első gondolataim a következők voltak: ez a film király!
Persze rögtön az elején tisztában voltam vele, hogy a film az én szememben nem fogja felülmúlni szeretett Smallville-omat és szeretett Tom Welling-emet, akit úgy megszoktam már Clark Kentként.... Na, de mindegy.
A film első jelenetei Russell Crowe-al (Jor-El) hihetetlenül királyra sikerültek. Tudni kell még azt, hogy ez a feldolgozás azzal kezdődik ahogy a Kryptonnon lázadás tör ki Zod által, majd az egész bolygó megsemmisül miután Jor-El és Lara elküldik a kisfiukat, Cal-El-t a Föld nevű bolygóra. Hihetetlenül látványosra és részletgazdagra sikerült ez az első húsz perc, a Krypton ábrázolása nagy hasonlóságot mutat a Csillagok háborúja egyes jeleneteivel, egy szuperül kinéző sci-finek voltam tanúja.
 |
| a Krypton és Jor-El |
De már itt is feltűntek a defektek, amik nagyon nem tetszettek. Az első jelenetekben láthattuk megszületni a kis Cal-El-t, majd Zod lázadása következett, aki valamiféle kódexről pampogott. Mint kiderült nemsokára: a Kryptonon az újszülött csecsemőket nem nemzés alapján hozzák létre, hanem ennek a bizonyos kódexnek a segítségével hozzák létre és táplálják a kis kryptoniakat. Ez számomra teljesen új információ volt, emberek, ez a képregényben is így van? Ezen mozifilm szerint Cal-El (vagyis Clark Kent) sok év után az első olyan baba, aki nemzés következtében született.
 |
| egy kryptoni csecsemő |
Russel Crowe nagy nehezen ellopja a kódexet és beletáplálja a babába, mielőtt elküldik a Földre. Aztán az egész film erre alapoz, ami szerintem totális defekt. Persze mindenki tudja, hogy a Krypton el fog pusztulni, de miután elkapják Zod-ot és a többi lázadót nem, hogy hagynák őket meghalni mindenki mással a bolygón, hanem elküldik őket egy jó kis nyaralásra valami fekete lyukba, ahol túlélik az egész katasztrófát, így később megtalálhatják a Földet. Semmi értelme.
 |
| Jor-El és Lara |
Ezen első húsz percnek a látványa csillagos ötös.
Ezek után megérkezik a történet a Földre, méghozzá egy halászhajóra. Hogyan? Miért? Mit keresümnk egy halászhajón? Ezen gondolatok röpködtek az elmémben, majd egyszer csak megjelent Superman. Egy halászhajón, majd egy lepukkant kis kocsmában. Lehet, hogy én vagyok az, aki nincs tisztában a történettel, de Clark Kentnek nem egy újságírói szerkesztőségben a helye egy nagy szemüveggel? Mindezek ellenére Superman-ünk (Henry Cavill) egy jó kis mentéssel kezdi meg a jeleneteit, amiben engem személy szerint a Farkasra emlékeztetett az X-men-ből.
Mindezek közben jönnek a visszaemlékezések is, amikben a kicsi Clark felfedezi a képességeit, amiket nem használhat, mert senkinek sem szabad megtudnia, hogy mire is képes. Látjuk a szüleit, látjuk ahogyan a kis Clark megmenti egy iskolabusz utazóit, majd látjuk Jonathan Kent halálát is, ahol én személy szerint a fejemet fogtam. Legyen elég annyi, hogy ha nekem választanom kéne, hogy a titkomat őrzöm meg vagy megmentem apám életét, akkor valószínűleg az utóbbit választottam volna.
Nemsokára megjelenik Lois Lane is - és most jön a legnagyobb poén az egészben, ugyanis ezen feldolgozás Lois Lane-je Amy Adams, aki szerepelt a Smallville első évadában, mint meteorfertőzött mutáns. Ezt egy kicsit ironikusnak találtam. Legalább őt meghagyták újságírónak az eredeti történet szerint...
 |
| Lois Lane |
Lois és Clark találkozása is érdekesnek nevezhető, de nem lövöm le a poént azért, a lényeg annyi, hogy Clark megmentette az életét, hozzáteszem Lane látta az arcát is (ez fontos lesz a későbbiekben). Lois persze kíváncsi, hogy ki a megmentője és mi is ő, ugyanis látta mire képes. Miközben Lois cikkeket ír a megmentője képességeiről és űrlényekről, addig Clark rátalál egy űrhajóra, amiben találkozik apja árnyékával, ekkor mindent megtud a származásáról és megkapja a ruhát is. Ezután következik egy vagy tíz perces repkedés az új fasza kis ruhában, amit halálra untam.
 |
| Superman/Man of Steel/ Clark Kent |
Ezek után végre történt is valami említésre méltó, ugyanis megjött Zod és a lázadó csapata, mindenhol a világban elment az áram és minden elektromos készüléken megjelent a felirat: You are not alone. (Nem vagytok egyedül.) Ez az egyik legjobb rész, a kevés jelenetek közül az egyik, ami tetszett. Superman-nak végre van valami dolga is.
 |
| Zod üzenete: You are not alone |
 |
| Superman megadja magát |
Szóval ekkora már a történet több sebből vérzik. De ha mindez nem volna elég, nem csak Superman-t viszik el a hatalmas űrhajóra, hanem Lois Lane-t is. Kérdem én: minek? Honnan ismerik egyáltalán ezek a lázadók ezt a kis jelentéktelen újságírónőt? Minek akarják ezek elvinni őt is? Na, mindegy, úgysem kár érte...
Ezek után ismét padlót fogtam, mikor Superman fulladozni kezdett az űrhajón... Fulladozni? WTF? A fulladozás magyarázata: hozzászokott a földi levegőhöz és a kryptoni levegőt még szoknia kell. Ez valami vicc akar lenni? Mert annak rossz. Superman azért az aki, mert majdhogynem halhatatlan, ő nem tud megfulladni! Mi ez a baromság?! Jól tudjuk, hogy Supermannak egyetlen dolgokkal lehet ártani: a kryptonittal, de ebben a feldolgozásban ez sincs jelen. Szó sem volt a zöld kövekről, egyet sem láttam a film során, mondjuk magamban megállapítottam, hogy felesleges is, hisz enélkül is simán lenyomták...
 |
| Superman és Lois Lane |
Lois lövöldözik egyet-kettőt az űrhajón Jor-El segítségével, majd valami kabinon keresztül távozik, amibe majdnem belehal, de Kent ismét megmenti az életét. Mindezek után Superman végre harcol egy kicsit az ellenséggel egy kisvárost szét is vernek, ami ismét látványora sikerült, azonban sajnos átléptek a látványzsenik egy bizonyos szintet, ami már nem tűnt valóságosnak, egy idő után úgy éreztem, mintha egy számítógépes játékot néznék.
 |
| Superman harc közben |
Zod mindezek után úgy dönt, hogy átváltoztatja a Földet a Kryptonná, ami annyit tesz, hogy kiírtja az emberiséget. Ekkor már nagyon elfáradtam, valahogy már nem is kötött le a film, mégis végignéztem, mondván mi fog kisülni ebből. Látványra továbbra is csillagos ötös, kivéve azt a részt, ami egy számítógépes játékra emlékeztetett. Egy hatalmas várost romokba dönt és mindeközben én arra gondolok, hogy hol van a Superman, aki egyszerűen odarepül és ellöki az űrhajót? Ja, hogy a bolygó körül repked éppen és még mindig csak a helyszínre igyekszik. Hát, jó későn érkezett meg, valami kígyós izé még akadályozta is, amivel nem bírt megbirkózni egykönnyen.
 |
| az űrhajó romba dönti a várost |
Miután sikerül kiiktatni az űrhajót, ami elpusztította az egész várost, Superman megküzd Zoddal, ekkor azokat az épületeket is összedöntik, amik valami folytán megmaradtak. A halottak száma az egekben és, ami ismét kiverte a biztosítékot Zod megölése volt. Ugyanis a hatalmas csata után, miután emberek milliói haltak meg, városok dőltek romba, mindezek után Superman úgy öli meg Zodot, hogy... egészen egyszerűen... kitöri a nyakát. Csak így. Hát ezt már az elején is megtehetted volna, csapok a homlokomra fáradtan.
 |
| Superman és Lois Zod holtteste mellett |
A romba dőlt város közepette Clark és Lois ismét találkozik, smárolnak egy jót, pár túlélő is feltűnik, megjött a Happy End, a gonosz kiiktatva, hurrá... és akkor kicsit vissza is kanyarodunk az eredeti történethez, ugyanis megjelenik a szerkesztőségben Clark Kent (bár nem tudom melyikben, mert az eredeti összedőlt, na mindegy), a főszerkesztő bejelenti, hogy új tagja van a szerkesztőségnek, Lois Lane feláll, meglátja Kentet a nagy szemüvegben - és most kapaszkodjatok meg - bemutatkozik, majd üdvözli az újoncot az újságnál. WTF???? Smárolt vele az istenért és nem ismeri fel? Egy szemüvegtől? Tisztában vagyok vele, hogy az eredeti történet szerint is így van, de ez most így akkor is nevetséges volt számomra.
 |
| Clark Kent, mint újságíró |
Mindezt két és fél órán keresztül. Nem sajnálom, hogy megnéztem, mert látványra hihetetlen élmény volt, persze új feldolgozás, tehát lehetnek eltérő dolgok, mégis sok buktatót vélem felfedezni. Hiányoltam a kryptonitot, bár mint már említettem nem is volt szükség rá... Hiányoltam Lex Luthort is, ha már itt tartunk. Valószínűleg hatalmas falat a Supermant eljátszani, Tom Wellingnek szerintem nagyszerűen sikerült, nálam ő a kedvenc. Bevallom ezen feldolgozásban szép volt a ruha. :D Lois Lane egy vicc volt ebben a filmben, a Smallville-beli Lois közelébe sem érhet. Ezt az összehasonlítást nem azért írom mert elfogult vagyok, csak ez a véleményem és kész. Számomra ez a film cselekményileg és történésileg egy nagy csalódás volt, egy jó volt benne, a fenomenális látvány. Egy kis humor talán feldobhatta volna, de inkább volt lelkizés. Egyszer megnézhetős film számomra, remélem azért nektek jobban tetszett. :D Köszönöm, hogy eddig képesek voltatok olvasni veszett elmém szüleményeit, ezeket muszáj volt kiírnom magamból.
Összegzés:
Hűség a könyvhöz: nem aktuális
Szereplőgárda: 10/5 - Russell Crowe és Laurence Fishburne miatt
Hangulat: 10/4
Látvány: 10/10
Befejezés: 10/3 - nagyot ütött
Sokmindenben egyet értek veled. Nekem azért tetszett a film, bár a történettel nem voltam teljesen kibékülve. A végén azonban szerintem, ha még egyszer ráveszed magad, és megnézed a bemutatkozós részt, meglátod te is , hogy Lois egy pillanatra elmosolyodik, majd rendezi az arckifejezését, lenéz, és utána, mintha vadidegenek lennének, próbál úgy rátekinteni. Több-kevesebb sikerrel. Egyértelmű, hogy tudta, hogy ki az, mivel a nevét is ismerte, és a főnök úgy mutatja be. Szerintem abban is benne van a keze, hogy a Planet-be ment dolgozni Clark. Csak gondoltam, ezt tisztázom. Mert én már többször rávettem magam, és megnéztem.
VálaszTörlésÉrtem. Lehetséges, hogy én voltam az aki tévedett, lehetséges, hogy pár dolog eléggé kétértelmű, szóval köszönöm, hogy ezekre felhívtad a figyelmemet. :) Örülök, hogy neked tetszett, én sem bántam meg, hogy egyszer megnéztem, csak szimplán nagyon vártam már ezt a filmet és kicsit lesújtott az, amit kaptam. Szóval köszönöm a felvilágosítást! :))
VálaszTörlés