Először is szeretném megköszönni ismét az Álomgyár Kiadónak a lehetőséget és a könyvpéldányt! A borító, a cím és a fülszöveg alapján egy jó kis történetnek néztem elébe, azonban sok tekintetben nem azt kaptam, amit vártam.
A bejegyzés sok-sok spoilert tartalmaz!
A történet dinamikusan kezdődik, rögtön a dolgok közepébe vágunk, amint a 19 éves Leila (a nevéről csak nekem jutott eszembe mindig a Csillagok háborúja hercegnője?) fegyveres emberek utasítására halad egy különleges építmény felé. Az a különleges építmény az X-Zóna, alakjáról kapta a nevét, amelynek minden egyes végében egy halálnem található: a puskalövés, az akasztás, az elégés és a lefejezés. Ebbe a halálgyárba kerül bele Leila és az összes dempruxi lakos. De miért?
Az alaptörténet jó. A haláltábor, a filozofikus gondolatok az öngyilkosságról és a kitartásról. Jó lenne azonban emellé jön az abnormálisan viselkedő főszereplőnő és annak abnormálisan viselkedő szülei, jön a romantika, ami rögtön felülírja a borzalmakat és jön a kusza felsőbb erő, amely miatt minden zajlik. A hangulata komor, lehangoló, de ez nem is baj, mert a történet megköveteli ezt a stílust. De akkor vegyünk mindent szépen sorjában.
1. ) Leila és a szülei - Én nem értem ezt a nőt. Bekerül egy halálgyárba, ahol tömegesen hullanak az emberek. Ő megtalálja bent a szüleit, erre ahelyett, hogy zokogva csimpaszkodna beléjük (merthogy én így tennék), ő inkább közli velük, hogy elmegy felfedezőútra. WHAT??? Egy halálzónában vagy, nem egy cserkésztáborban! De a székről akkor estem le, amikor a szülei a következőképp reagáltak: apuci kicsit ellenkezett, anyuci viszont azt mondta, menj csak, kicsim (mintha megsimogatta volna a buksiját), majd apuci is rábólintott és adtak neki egy májkrémes szendvicset. (????) De Leila több megmozdulására is sokszor összeráncoltam a szemöldökömet. A Xavérral folytatott párbeszédei során sokszor úgy éreztem ő nem egy 19 éves nő, hanem egy kicsi lány az időnkénti "Juj, szegény!" és ehhez hasonló megnyilvánulásai miatt. A másik dolog: Leila hihetetlen módon jól bírja, mikor hirtelen a jó gyermekkorból kilépve egy halálzónában reked, hullák veszik körül és embereket gyilkolnak le a szeme láttára. Alig sír kicsit, majd fut tovább Xavérhoz. Szerintem én olyan szinten kapnék sokkot, hogy beszélni is elfelejtenék.
2.) A megrázkódtatások/ lelki sérülések - A végén úgy éreztem, szinte alig sérült lelkileg a család, pedig lett volna okuk rá. A lelki fejlődésre szerintem jobban ki lehetett volna élezni a hangsúlyt. A vívódásra, a mentális problémákra egy ilyesfajta megrázkódtatás után. De Leilát valahogy jobban megviselte Xavér elvesztése, mint a tömeges hullák, akiket látott.
3.) Az X-Zóna - Szeretem a brutális témákat, ennél fogva számomra érdekesen hatott ez az egész, főleg mikor kiderült az egész háttere és miértje. A kivitelezés néhol sántított, de mindent összevetve borzongató és horrorisztikus az egész elgondolás, néhol beteg és morbid is, de nekem ez bejött.
4.) A szerelem - ami szép és jó, csak kétlem, hogy etikus lenne egy szál törülközőben flörtölgetni egy szellemmel a nagymami házában, miközben pár mérföldre a szüleim éheznek, halálfélelmük van és amúgy tömegesen ölik az embereket. Leila magas szinten tesz a szüleire, inkább repül Brémába. Valahogy morbidnak éreztem a helyzetet. Inkább volt szatírikus, mint romantikus, mert Leilával ellentétben én inkább a zónában rekedt emberekért aggódtam. A romantikus jelenetekkel nem volt önmagában bajom, mert Leila és Xavér aranyosak voltak, át tudtam érezni a "nem lehetünk egymáséi" helyzetet és amikor elfeledkeztem a halálkamráról időnként még jól is szórakoztam rajtuk, de aztán rájöttem, hogy mi is zajlik Dempruxban.
5.) Isten és Ördög - Tetszett, hogy behozták a Menny és Pokol harcát, de valahogy hiteltelennek tűnt az egész. A Démon kijelöli jogos örökösét, Xavért? És, ha Xavér lesz az új Ördög, akkor hová kerül a mostani? Azt hittem, az Ördög örök a világ kezdetétől a végtelenségig. És miközben gyilkolászik az Ördög, mit tesz ez ellen Isten? Hol vannak az angyalok meg a Messiások? - Ez a bibliai szál a háttérben számomra kidolgozatlan. Jó ötlet, de rengeteg kérdés vetült fel bennem ezzel kapcsolatban, amikre lehet a folytatásban kapunk választ?
6.) A filozófia - A mögöttes tartalom azonban nekem átjött. Az X-Zóna működési elve szerint az emberek éheznek, szomjaznak és míg küzdenek az életükért életben maradnak az X közepén. Azonban, amint feladják, mennek a széleibe és kérés hatására öletik meg magukat, szó ami szó, öngyilkosok lesznek. Ezek a lelkek kerülnek a Pokolba, így gyűjti az Ördög azokat a lelkeket. Az egész a küzdelemről, az élni akarásról vagy a feladásról szól. Érdekes elgondolás. Morbid, de elgondolkoztató, hogy mi sarkallhatja vajon az embert arra, hogy öngyilkos legyen.
7.) Xavér - Számomra szimpatikus karakter, de sokszor megráztam volna Leila helyében. Érdekes a története, a szellemmé válása, de ami a legérdekesebb az a kinézete, amely a szerelem által szépül és a gonoszság által satnyul - ez a motívum egyenesen tetszett, mert átvitt értelemben Xavér külsejének ezen változása a lelki változásainak szimbóluma, miszerint őt jobbá teszi a szerelem.
8.) Leila és Xavér - számomra pozitív dolog volt a jing és jang utalás, miszerin jön a lány és feloldja a gonosz lelket; megszépíti Xavért mind belsőleg, mind külsőleg; eléri, hogy szeressen; áthúzza őt a sötét oldalról a szerelem által. Szép elgondolás, az emberiség sorsa egy lány kezében van.
Mindent összevetve, külön-külön tetszett maga az aranyos szerelem ember és szellem között, és a horrorisztikus filozofikus elgondolás is. Csak együtt valahogy számomra ez most sok volt. Néhol abszurdnak találtam az emberek viselkedését, főleg Leila és a családja esetében, valahogy ekkora megrázkódtatáshoz nem illettek egyes megmozdulásaik. Az X-Zóna minden tekintetben borzongtató és a mögöttes tartalom is érdekes, nem beszélve a háttérben megbújó természetfeletti Isten és Ördög harcáról.
Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!
A bejegyzés sok-sok spoilert tartalmaz!
A történet dinamikusan kezdődik, rögtön a dolgok közepébe vágunk, amint a 19 éves Leila (a nevéről csak nekem jutott eszembe mindig a Csillagok háborúja hercegnője?) fegyveres emberek utasítására halad egy különleges építmény felé. Az a különleges építmény az X-Zóna, alakjáról kapta a nevét, amelynek minden egyes végében egy halálnem található: a puskalövés, az akasztás, az elégés és a lefejezés. Ebbe a halálgyárba kerül bele Leila és az összes dempruxi lakos. De miért?
Az alaptörténet jó. A haláltábor, a filozofikus gondolatok az öngyilkosságról és a kitartásról. Jó lenne azonban emellé jön az abnormálisan viselkedő főszereplőnő és annak abnormálisan viselkedő szülei, jön a romantika, ami rögtön felülírja a borzalmakat és jön a kusza felsőbb erő, amely miatt minden zajlik. A hangulata komor, lehangoló, de ez nem is baj, mert a történet megköveteli ezt a stílust. De akkor vegyünk mindent szépen sorjában.
1. ) Leila és a szülei - Én nem értem ezt a nőt. Bekerül egy halálgyárba, ahol tömegesen hullanak az emberek. Ő megtalálja bent a szüleit, erre ahelyett, hogy zokogva csimpaszkodna beléjük (merthogy én így tennék), ő inkább közli velük, hogy elmegy felfedezőútra. WHAT??? Egy halálzónában vagy, nem egy cserkésztáborban! De a székről akkor estem le, amikor a szülei a következőképp reagáltak: apuci kicsit ellenkezett, anyuci viszont azt mondta, menj csak, kicsim (mintha megsimogatta volna a buksiját), majd apuci is rábólintott és adtak neki egy májkrémes szendvicset. (????) De Leila több megmozdulására is sokszor összeráncoltam a szemöldökömet. A Xavérral folytatott párbeszédei során sokszor úgy éreztem ő nem egy 19 éves nő, hanem egy kicsi lány az időnkénti "Juj, szegény!" és ehhez hasonló megnyilvánulásai miatt. A másik dolog: Leila hihetetlen módon jól bírja, mikor hirtelen a jó gyermekkorból kilépve egy halálzónában reked, hullák veszik körül és embereket gyilkolnak le a szeme láttára. Alig sír kicsit, majd fut tovább Xavérhoz. Szerintem én olyan szinten kapnék sokkot, hogy beszélni is elfelejtenék.
2.) A megrázkódtatások/ lelki sérülések - A végén úgy éreztem, szinte alig sérült lelkileg a család, pedig lett volna okuk rá. A lelki fejlődésre szerintem jobban ki lehetett volna élezni a hangsúlyt. A vívódásra, a mentális problémákra egy ilyesfajta megrázkódtatás után. De Leilát valahogy jobban megviselte Xavér elvesztése, mint a tömeges hullák, akiket látott.
3.) Az X-Zóna - Szeretem a brutális témákat, ennél fogva számomra érdekesen hatott ez az egész, főleg mikor kiderült az egész háttere és miértje. A kivitelezés néhol sántított, de mindent összevetve borzongató és horrorisztikus az egész elgondolás, néhol beteg és morbid is, de nekem ez bejött.
4.) A szerelem - ami szép és jó, csak kétlem, hogy etikus lenne egy szál törülközőben flörtölgetni egy szellemmel a nagymami házában, miközben pár mérföldre a szüleim éheznek, halálfélelmük van és amúgy tömegesen ölik az embereket. Leila magas szinten tesz a szüleire, inkább repül Brémába. Valahogy morbidnak éreztem a helyzetet. Inkább volt szatírikus, mint romantikus, mert Leilával ellentétben én inkább a zónában rekedt emberekért aggódtam. A romantikus jelenetekkel nem volt önmagában bajom, mert Leila és Xavér aranyosak voltak, át tudtam érezni a "nem lehetünk egymáséi" helyzetet és amikor elfeledkeztem a halálkamráról időnként még jól is szórakoztam rajtuk, de aztán rájöttem, hogy mi is zajlik Dempruxban.
5.) Isten és Ördög - Tetszett, hogy behozták a Menny és Pokol harcát, de valahogy hiteltelennek tűnt az egész. A Démon kijelöli jogos örökösét, Xavért? És, ha Xavér lesz az új Ördög, akkor hová kerül a mostani? Azt hittem, az Ördög örök a világ kezdetétől a végtelenségig. És miközben gyilkolászik az Ördög, mit tesz ez ellen Isten? Hol vannak az angyalok meg a Messiások? - Ez a bibliai szál a háttérben számomra kidolgozatlan. Jó ötlet, de rengeteg kérdés vetült fel bennem ezzel kapcsolatban, amikre lehet a folytatásban kapunk választ?
6.) A filozófia - A mögöttes tartalom azonban nekem átjött. Az X-Zóna működési elve szerint az emberek éheznek, szomjaznak és míg küzdenek az életükért életben maradnak az X közepén. Azonban, amint feladják, mennek a széleibe és kérés hatására öletik meg magukat, szó ami szó, öngyilkosok lesznek. Ezek a lelkek kerülnek a Pokolba, így gyűjti az Ördög azokat a lelkeket. Az egész a küzdelemről, az élni akarásról vagy a feladásról szól. Érdekes elgondolás. Morbid, de elgondolkoztató, hogy mi sarkallhatja vajon az embert arra, hogy öngyilkos legyen.
7.) Xavér - Számomra szimpatikus karakter, de sokszor megráztam volna Leila helyében. Érdekes a története, a szellemmé válása, de ami a legérdekesebb az a kinézete, amely a szerelem által szépül és a gonoszság által satnyul - ez a motívum egyenesen tetszett, mert átvitt értelemben Xavér külsejének ezen változása a lelki változásainak szimbóluma, miszerint őt jobbá teszi a szerelem.
8.) Leila és Xavér - számomra pozitív dolog volt a jing és jang utalás, miszerin jön a lány és feloldja a gonosz lelket; megszépíti Xavért mind belsőleg, mind külsőleg; eléri, hogy szeressen; áthúzza őt a sötét oldalról a szerelem által. Szép elgondolás, az emberiség sorsa egy lány kezében van.
Mindent összevetve, külön-külön tetszett maga az aranyos szerelem ember és szellem között, és a horrorisztikus filozofikus elgondolás is. Csak együtt valahogy számomra ez most sok volt. Néhol abszurdnak találtam az emberek viselkedését, főleg Leila és a családja esetében, valahogy ekkora megrázkódtatáshoz nem illettek egyes megmozdulásaik. Az X-Zóna minden tekintetben borzongtató és a mögöttes tartalom is érdekes, nem beszélve a háttérben megbújó természetfeletti Isten és Ördög harcáról.
Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!
H. Rose: Xavér
|
Értékelésem: Felejthető
|
Borító: 5/4
|
Kedvenc szereplő: -
|
Megjelent: 2015
|
Kiadó: Álomgyár
Kiadó
|
Oldalszám: 224
|
Eredeti cím: -
|
Műfaj: misztikus,
romantikus
|
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés(Hoppá, véletlenül törölte a megjegyzésemet. ^^")
VálaszTörlésEgyébként spoiler.
A hetedik ponthoz kapcsolódóan eszembe jutott Samantha, aki szintén öngyilkos lesz, mégis a mennybe kerül... És elvileg Xavér nagymamája szintén békére lel. Csak nekem sántít?
Hm. Erre így nem is gondoltam. Egyes részleteiben tényleg sántít a történet. Szerintem, még egy kis csiszolgatás kellett volna neki, hogy igazán üssön a történet. :)
Törlés