Libba Bray varázslatos történetében Gemma Doyle kalandjai folytatódnak. A trilógia második kötete még jobban elvarázsolt, mint az első, összetettebbre és sokkal eseménydúsabbra sikerült. Váratlan fordulatokban, izgalmakban és rejtélyekben most sincs hiány, Libba Bray hozta a megszokott, sziporkázó formáját és egy lehengerlően jó második kötetet hozott el nekünk, holott a trilógiákban legtöbbször a középső regény csupán egy töltelékrész a kezdetek és a végkifejlet között.
A Spence-ben folytatódnak az események Pippa halála és Miss Moore távozása után. Új tanárnő érkezik Miss Moore helyére, akit Ann és Felicity rögtön megkedvel Gemmának viszont rossz érzései vannak a nővel kapcsolatban. Elérkezik a téli szünet a Spence-ben, Gemma az édesapjához, nagymamájához és bátyjához utazik, Felicity pedig magával viszi Ann-t a szüleihez.
De Gemmának és két barátnőjének még a téli szünetben sincs nyugta, ugyanis meg kell találniuk a Templomot és meg kell kötniük a varázslatot, hogy ne legyen átjáró a Birodalmak között. Eközben Kartik kocsisként Gemma háztartásához kerül, a lányok összefutnak egy régi baráttal Anglia utcáin, a Birodalmakban pedig egy hatalmas meglepetés vár rájuk Pippa személyében, aki látszólag ugyanaz, mint régen, valójában viszont valami nagyon nincsen rendben vele...
Fényűző bálok, botrányok, rejtélyek és ellenségek várnak a lányokra ebben a kötetben, ugyanis Kirké már közelebb van, mint hitték és még egy kísérteties elmegyógyintézetben is rátalálnak egy adott lehetőségre egy beteg személyben, aki egy fiatal lány és állítása szerint Kirké rá vadászik. A lány látszólag nagyon beteg, az elméje zavaros... Maga Kirké tette volna ezt vele? Mindeközben a lányok arról sem feledkezhetnek meg, hogy normális életük is van, ahol Felicity súlyos családi titok birtokában van, Ann hirtelen egy királyi család sarja lesz, Gemma édesapjának komoly gondjai vannak és mind e mellé még egy fiatal fiú is kiszemelte magának Gemmát az egyik bálon. Azonban Kartik is egyre fontosabb számára...
Az első kötet nem ragadott el olyannyira, de a második nagyon is. Sokkal fordulatosabb és elgondolkodtatóbb kötet, sokszor a hideg borsódzott a hátamon, egy kis hideglelésem is volt néha, ezért sokkal jobban tetszett. Az egész regény alatt sok kérdés fogalmazódott meg bennem, rengeteg rejtélyes pont volt és sokszor voltak sejtelmeim is, de a végén minden kereken ki is derült, szóval nem tudok panaszkodni.
Az elmegyógyintézetbeli részek eléggé kísértetiesek voltak - nagyon tetszett ez az ötlet a betegekkel, a jóslatokkal és Nell-el, aki az a beteg lány volt, aki Kirkéről beszélt. Volt, hogy már-már kísértetkönyvnek is elment volna a regény, de lehet, hogy csak én vagyok nyúlszívű. Mindenképpen érdekesebbé tette a történetet, rejtélyesebbé és valamiféle feszültséget keltett az olvasóban.
Mindezek mellett vártam, hogy a szerelmi szál sokkal jobban kialakuljon Kartik és Gemma között, de semmi új nem következett be. Simon-hoz (az a fiú, aki a bálokon közeledett Gemma felé) is több reményt fűztem, de hiába. Az írónőnek jobban ki kellene térnie a szerelemre, akkor tökéletes lenne a regény.
Mindezek után kíváncsi vagyok az utolsó részre is, vajon felül bírja múlva a második részt, vagy túl magasan van a mérce?
Libba Bray: Lázadó angyalok
|
Értékelésem: Kedvenc
|
Borító: 5/5
|
Kedvenc szereplő: Kartik
|
Sorozat: Gemma
Doyle
2.)
Lázadó angyalok
|
Megjelent: 2005
|
Kiadó: Könyvmolyképző
|
Oldalszám: 508
|
Eredeti cím: Rebel Angels
|
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus, történelmi
|
0 comments:
Megjegyzés küldése