Karen Marie Moning: Álom és valóság

Hihetetlen, hogy milyen könnyen és gyorsan vissza bírtam zökkenni Karen Marie Moning baljós és ködös világába. Dublin sötét sikátorai, a bennük megbújó ezernyi veszély, ami egy emberre leskelődhet, gonoszság, természetfeletti tárgyak, gyilkosságok, eltűnések, holttestek... ez mind MacKayla Lane életének részei, mióta Dublinba érkezett a nővére halála után, hogy kiderítse ki és miért ölte meg testvérét. Azóta megismerkedett a titokzatos Jericho Barrons-el és még sok más érdekes teremtménnyel, a tündérekkel.

Mac élete továbbra is veszélyes és eseményekkel teli, ugyanis mostanában mindenhol egy különös alakot lát, mintha kísértené valami. Kezdene megőrülni? Emellett Barrons különböző helyekre viszi, hogy megtalálja általa a nagy hatalommal bíró Sinsar Dubh-t, a könyvet, ami minden harcok kirobbantója. Az egyik ilyen kis kirándulásuk hullahegyekkel végződik... egy bizonyos nagy hatalmú amulett után kutatva Mac szembesül emberi volta gyengeségével, V'lane-el köt szövetséget; kiderül, hogy több sidhe-látó is van Dublinban... Mac a dolgok alakulása közben kezd rájönni, hogy teljesen magára van utalva ezen a hatalmas sakktáblán és fogalma sincs, hogy ki mellé kellene állnia, vagy kiben bízhat meg. Miközben többen is őt akarják a képessége miatt: Rowenna, V'lane és Barrons, közben feltűnik a Sinsar Dubh is, méghozzá olyan közel, mint soha. Mindezek mellett kiderül, hogy Barrons nem olyan érzelemmentes, mint amilyennek mutatja magát... Vajon Mac megéli a holnapot?

Bloodfever

Imádom, imádom, imádom. Nem tudom máshogy leírni. Az első rész szépen lassan bevezetett ebbe a világba, elvarázsolt. A második részben egyáltalán nem csalódtam, sőt jobban tetszett, mint az első. Karen Marie Moning nagyon ért a ködös és borzongató hangulat kialakításához, a szereplői titokzatosak és félelmetesek. Minden egyes fejezet végén az járt a fejemben, hogy "Csak még egy fejezetet, mert meghalok, ha nem tudom meg mi fog következni ezután!" 

Mac karaktere egyre jobban tetszik, mély és érzelmes személyiség, akinek minden egyes kis gondolatát megismerhetjük. Mac tipikusan olyan nő, aki kívül egy ártatlan, tudatlan kislány, de belül egy erős és harcias nő, aki mindent túlél, e mellett pedig okosabb, mint azt bárki is hinné. Barrons karaktere még mindig titokzatos, még mindig veszélyes és ködös, mégis kiderült róla egy-két dolog és ebben a részben már közelebbinek érzem magamhoz. A kettejük közötti kapcsolat tipikusan az a kapcsolat, hogy "Azért olvasom el a következő fejezetet, kötetet, hogy megtudjam végre mikor és hogyan jönnek össze". És persze nem a kettejük kapcsolata a fő történeti szál, mégis fontos mozgatórugója a sorozatnak. Nem árulok el túl sokat, ha azt mondom ebben a részben kezd kialakulni a kettejük közötti se-veled-se-nélküled dolog.

Nem is húznám, csűrném-csavarnám ezt tovább, mert nincs hova ragozni. Akinek tetszett az első kötet, annak ez is nagyon tetszeni fog, én egyáltalán nem csalódtam. Karen Marie Moning ködös és izgalmas világa, a főszereplők közötti kapcsolat és főszereplőnőnk lelki világa, gondolkodásmódja az egyik kedvencemmé vált.

Karen Marie Moning: Álom és valóság

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Barrons

Sorozat: Tündérkrónikák 1.) Keserű ébredés 2.) Álom és valóság 3.) A hajnalra várva 4.) Rossz hold kelt fel 5.) Új nap virrad

Megjelent: 2007

Kiadó: Kelly Kiadó

Oldalszám: 302

Eredeti cím: Bloodfever

Műfaj: dark fantasy, fantasy, urban fantasy