Tammara Webber: Easy - Egyszeregy

Ismét egy olyan regénnyel állok szemben, ami ellentétes érzelmeket váltott ki belőlem és nehéz eldöntenem, hogy mennyire is tetszett ez nekem? Nem eléggé, de nem is volt olyan rossz, hogy betemetném a könyvespolc hátuljára. Hátha a fejtegetésem után okosabb leszek...

Nagyon sok értékelést, dicshimnuszt és ajánlást láttam erről a könyvről a molyon és más blogokon, ezért úgy döntöttem, hogy én is fejest ugrok Tammara Webber romantikus történetébe, azonban A soha határa és a Gyönyörű sorscsapás után nagyon magasra került az a bizonyos léc. A romantikus könyveknél nehéz felállítani azt az egyensúlyt, ami az igazán igényen olvasót elkápráztatja. Ne legyen túlságosan nyálas, ne legyen meseszerű, de azért legyen benne elég romantika és aranyos humor; legyenek szerethetőek a főszereplők, ne legyen egy csitri barátnő, aki folyton csak csipog és persze ne mindig minden csak A Körül Forogjon... Szerintem értitek. A romantikus regények középpontjában szinte mindig áll egy tragédia. Kell, ami zaftosabbá teszi a sztorit, kell valami feszültség, amiből később bonyodalom bontakozhat ki.

Ez persze most sem volt másképp. Vannak itt nemtörődöm, önző szülők; megcsalás és elhagyás; múltbéli hatalmas tragédia; nemi erőszak... minden, ami kell. És persze mindennek a középpontjában ott áll egy egyetemista lány, aki habár szolidabb és természetesebb, néha mégis egy tinilány picsogásával gondolkodik. Hogy is hívták a lányt? Esküszöm nem emlékszem... Ja, igen, Jackie? Nem Jaquline... valami ilyesmi, mindenképpen olyan név, amit képtelen vagyok leírni. Nem emlékszem a főszereplőnő nevére. Van baj? Legyen akkor J... J.-vel megmondom őszintén néha egészen jól elvoltam. Erős, magabiztos lánykának tűnt néha, akinek helyén van az esze, néha viszont átváltott az idegesítő kislányba és olyankor nem bírtam mit kezdeni vele. J.-nek persze van egy legjobb öribarija. Mindig mindenhol minden körülmények között van a főszereplőnőnek egy öribarija. Unalmas? Most ilyen a hangulatom... Az öribari neve... Erre sem emlékszem. Mindegy, arra emlékszem, hogy őt egy kicsivel jobban bírtam, mind J-t. A legjobb barátnő belevalóbb, vagányabb volt, aki képes seggbe billenteni pár eszementet, helyén volt az esze a csajnak.

És akkor ott van Lucas. Igen, neki emlékszem a nevére, azért nem vagyok teljesen érdektelen én sem. Az írónőt egy kicsit fejbe koppintanám Lucas karakterével kapcsolatban. Nincs ezzel a gyerekkel semmi baj, bár egyáltalán nem a zsánerem a piercing, a vállig érő haj, de nem baj, mert valakinek biztos. A kinézettel sosincs bajom, mert könyvről van szó és nem filmről, itt olyan színészt képzelek oda Lucas helyébe, akit csak akarok. No, de a karakter mélysége... A regény első felében Lucas csak egy vonzó, kocka hasú Adonisz volt számomra semmi több, miközben J. azon szenvedett, hogy kiheverje a szakítást és a Starbucks-ban nézegethesse Lucas bicepszét... Persze, ki róná ezt fel neki, hisz megmentette attól, hogy megerőszakolják, ezért én is a srác lábát csókolgatnám. A történet E/1-ben J. gondolatait taglalja - ezért volt egy kicsit nehéz olvasmány -, szóval megértem, ha Lucas-ról még nem sokat tudtunk az első felében a történetnek. De... Nem is tudom. Akkor sem. Nem és kész. Lucas nem lett a kedvencem. A végén már igen, ott felpislantott egy szikra, de amúgy semmi. Lucas sehol sincs a sok könyves álompasihoz képest. Travis-hez képest... (Gyönyörű sorscsapás).

Az lehetett a baj ezzel a regénnyel, hogy előbb olvastam el a Gyönyörű sorscsapást. A történet nagyon hasonló. Egyetem, bulik, egy kis tanulás, új srác felismerése, új srác dögös, egyetemi diákszövetségek, egy kis dráma... Azonban a J-Lucas páros egyáltalán nem ért fel a Travis-Galamb pároshoz, a nyomába sem értek. 

Jaj, mihez kezdjek most veled Tammara Webber és Egyszeregy? Nem, nem vertem a fejem a falba, miközben olvastam, de nem is adta azt az élményt, amit vártam... Lehet, hogy velem volt a baj. Lehet, hogy nem velem volt a baj, de nekem ez most így tetszett. Túl magas a léc. Túl nagyok az elvárások. Könyörgöm, egy kis humor még elkellet volna!!! Egy kis civódás J és Lucas között, egy kis se-veled-se-nélküled... mint Travis és Galamb esetében. Nem tehetek róla, össze kell hasonlítanom a kettőt, mert nagyon hasonló a két történet.

Nem adok 1 pontot, de 5 pontot sem. Nem adhatok 4 pontot, mert a Gyönyörű sorscsapás annyit kapott és ahhoz képest sehol sem volt. Nem adok 2 pontot, mert azért nem égetném el a regényt. Akkor legyen az arany középút, 3 pont. Kalapácsot leütni. A Bíróság döntött. A vádlott nem bűnös, de nem is ártatlan...

A műsornak vége. :)

Tammara Webber: Egyszeregy

Értékelésem: Felejthető

Borító: 5/4

Kedvenc szereplő: -

Sorozat: A szív körvonalai 1.) Egyszeregy 2.) Törékeny 3.) Édesem

Megjelent: 2012

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 334

Eredeti cím: Easy

Műfaj: chick lit, ifjúsági, new adult, romantikus