Ismét egy utazás végére értem. Mindig ez a legnehezebb a sorozatokban.
Auróra és Lloyd története tovább pörög a lapokon, pedig az olvasó egy része arra vágyik, hogy sose érjen véget. A jóslatok, kisebb csaták, stratégiák, árulások körepette a harmadik kötetben kikerekedik az a bizonyos háború, amire két kötet óta készülünk.
Auróra karakterfejlődése erőteljesen érzékelhető az első kötethez képest, erős kontrasztot mutat a bajba jutott kislány után a háborút vezető szabadságharcos. Már nem menekül egy medve mögé bújva, hanem nemes áldozatokat hozva menetel a sereg élén.
Egy trilógia végén, ha a karakterek addig nem találtak úgy egymásra, az olvasó már joggal várja azt a befejezést, ami megadja azt, amire megannyi oldalon keresztül vártunk, Lloyd és Auróra végleges egymásra találását. S ez a befejezés kettejük számára valóban oly kettős, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Egyszerre tölt el elégedettséggel és hagy ürességet maga után. Szörnyen vegyes érzésekkel töltött el. Egyszerűen vágytam - ha az ember megszeret két főszereplőt, olyankor vágyik - a boldog befejezésre.
Valahogy az első két kötetnél lemaradtam róla, vagy ebben a részben lett igazán kihangsúlyozva, de ez a trilógia elég komoly mondandót tartalmaz. Az emberek reakciója az ismeretlenre - lenne az egy földönkívüli kultúra vagy sci-fibe illő mutáns képességgel rendelkező emberek - a történelem során gyakran megmutatkozott. Persze, az előbbi példák sarkalatosak, filmekbe és regényekbe valók, de tudjuk, hogy az emberiség valami hasonló módon reagálna egy ilyen helyzetben. Az egyenlőség kivívása, a végén felbukkanó politikai felhang és Auróra áldozata elgondolkodtatott. Vajon a történelem során minden nagyobb forradalom egy ilyen személy áldozataival volt működőképes? Az hozta meg a remélt változást?
Egy kedvenc trilógiát tudok a hátam mögött, ami kellemes újszerűséggel szolgált a kezdetektől fogva. Ez a történet egy egyedien kidolgozott, gondosan megformált és átgondolt világot festett az olvasó elé, amiben a karakterek élénken és kézzelfoghatóan vannak jelen.
Keserédes. Talán ezzel a szóval értékelném az utolsó részt. Igen, ez tökéletesen illik rá.
Köszönöm szépen a könyv élményét, Aurora Lewis Turner!
Aurora Lewis Turner: Lepkeszárnyak |
Értékelésem: Kedvenc |
Borító: 5/5* |
Kedvenc szereplő: Lloyd, Auróra |
Sorozat: Bolygókeringő 1.) Névtelenek 2.) A hetedik bolygó 3.) Lepkeszárnyak |
Megjelent: 2021 |
Kiadó: Olvasni Menő |
Oldalszám: 503 |
Eredeti cím: - |
Műfaj: fantasy |
0 comments:
Megjegyzés küldése