Ezúttal Stephen King egy kiemelkedően híres műve következett a sorban, amit egyszer már elkezdtem olvasni, de valamiért félbemaradt, a filmet láttam (a Jack Nicholson félét), és mivel egy kultikus művéről van szó, sokkal több gondot fordítottam az olvasására is.
Valamiért az emberek többségének A ragyogás jut eszébe, ha Stephen King neve felmerül. Mi jut eszébe először az embernek a műről? A szálloda, kellögem, és a film egy szintén kultikus jelenete az ikrekkel meg a véres lifttel. De miből is indult ez a kultikus alkotás?
Jack feleségével és fiával, Dannyvel egész télre egy eldugott szállodába költöznek, ahol Jack gondnoki munkát végez. A téli havazások teljesen elszigetelik a szállodát a külvilágtól. De vajon mi rejtőzhet egy régi, nagy tiszteletnek örvendő, híres szálloda falai között? A megannyi összejövetel, híresség, a szobákban és termekben megbújó titkok, viszonyok, gyilkosságok...
King ismét olyan személyiségeket elevenített meg a lapokon, akik emberiek, vétkesek, Jack ismét megtestesíti a hibákkal rendelkező középszerű embert, aki nagyra vágyik, de sose éri el saját gyarlósága miatt. A gyenge elméje, amely alkoholizmusra készteti, a dühkitöréseihez vezet ,végül addig süllyeszti a fertőben, hogy kirúgják, miután egy diákját bántalmazta, pár évvel azelőtt pedig egy dühroham folytán eltörte Danny karját.
Mindez egyenes ágon vezetett ahhoz a leépüléshez, amit a szálloda majd kivált belőle. King az emberi elme gyengeségét állítja szembe az erősségével, mintha csak a szálloda szellemei igazából életünk függőségeit, erkölcstelen tetteit, s rossz gondolatait képviselnék, mik a gyengébb elméken elhatalmasodnak, s az erősebbek ellenállnak nekik. Vagy megint túl mély hátteret képzelek egy King mű mögé...
Danny kiemelkedik, mint a történet gyermeki, ártatlan lelke, aki még efelett is különleges, ugyanis a hozzájuk hasonlóak elnevezésével: ragyog. Szellemeket lát. A képessége határai nem voltak teljes mértékben kifejtve, de érzékelésem szerint nemcsak szellemeket lát; érzéseket, hangulatokat, eseményeket érzékel, gondolatokban olvas, esetenként jövőt-múltat lát. A történet szerint nem egyedül van a világon ezzel a képességgel, de kiemelkedik a többiek közül.
Valahol sajnáltam, hogy ez csak a szállodára szűkült. Danny az eddigi legérdekesebb King karakter, akiről eddig olvastam. A képessége már önmagában elég ahhoz, hogy lekössön. Ezért is örülök, hogy megannyi év után King úgy döntött, megmutatja nekünk, mi is történt Dannyvel az eset óta az Álom doktorban.
King ért ahhoz, hogy nyomon kövesse és leírja egy elme teljes leépülését. Szinte ijesztő volt olvasni, szellemek ide vagy oda. A hangulat így is hátborzongató volt, főleg mikor elértük a teljes őrületet, bár azt mondanám, ezt sokkal hamarabb is elérhettük volna, a történet sok aspektusa felesleges szócséplésnek tűnt, de mint tudjuk, King a pontosság és részletesség híve.
Végül - bár a körülményekhez nem illően - de ez egy remek King mű, nem a legjobb, de nem is gyengébb. Szimplán erős, főleg Danny miatt, a maga fénykorában pedig azért lehetett oly sikeres, mert a horror műfaj akkor dívott igazán.
Mindez egyenes ágon vezetett ahhoz a leépüléshez, amit a szálloda majd kivált belőle. King az emberi elme gyengeségét állítja szembe az erősségével, mintha csak a szálloda szellemei igazából életünk függőségeit, erkölcstelen tetteit, s rossz gondolatait képviselnék, mik a gyengébb elméken elhatalmasodnak, s az erősebbek ellenállnak nekik. Vagy megint túl mély hátteret képzelek egy King mű mögé...
Danny kiemelkedik, mint a történet gyermeki, ártatlan lelke, aki még efelett is különleges, ugyanis a hozzájuk hasonlóak elnevezésével: ragyog. Szellemeket lát. A képessége határai nem voltak teljes mértékben kifejtve, de érzékelésem szerint nemcsak szellemeket lát; érzéseket, hangulatokat, eseményeket érzékel, gondolatokban olvas, esetenként jövőt-múltat lát. A történet szerint nem egyedül van a világon ezzel a képességgel, de kiemelkedik a többiek közül.
Valahol sajnáltam, hogy ez csak a szállodára szűkült. Danny az eddigi legérdekesebb King karakter, akiről eddig olvastam. A képessége már önmagában elég ahhoz, hogy lekössön. Ezért is örülök, hogy megannyi év után King úgy döntött, megmutatja nekünk, mi is történt Dannyvel az eset óta az Álom doktorban.
King ért ahhoz, hogy nyomon kövesse és leírja egy elme teljes leépülését. Szinte ijesztő volt olvasni, szellemek ide vagy oda. A hangulat így is hátborzongató volt, főleg mikor elértük a teljes őrületet, bár azt mondanám, ezt sokkal hamarabb is elérhettük volna, a történet sok aspektusa felesleges szócséplésnek tűnt, de mint tudjuk, King a pontosság és részletesség híve.
Végül - bár a körülményekhez nem illően - de ez egy remek King mű, nem a legjobb, de nem is gyengébb. Szimplán erős, főleg Danny miatt, a maga fénykorában pedig azért lehetett oly sikeres, mert a horror műfaj akkor dívott igazán.
Stephen King: A ragyogás
|
Értékelésem: Tetszett
|
Borító: 5/5
|
Kedvenc szereplő: Danny
|
Sorozat: A ragyogás
1.) A ragyogás
2.) Álom doktor |
Megjelent: 1977
|
Kiadó: Európa Kiadó
|
Oldalszám: 500
|
Eredeti cím: The Shining
|
Műfaj: horror, pszicho-thriller, thriller
|
0 comments:
Megjegyzés küldése