Jay Asher, Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk

1996-ban járunk, amikor még senki sem tudja, hogy ki az a Harry Potter, senki sem láthatta még a Titanic c. filmet és még csak fogalmuk sincs róla az embereknek, hogy mi az a Facebook. Ekkoriban még nem szentelték a tinédzserek minden idejüket a technikának, úgy mint ma.

Emma egy zűrös családban él, édesanyjával és annak új élettársával, akik éppen átrenoválják a lakást; édesapja pedig valahol messze egy másik családban él egy második kislánnyal és csak ritkán találkoznak egymással. Emma gyerekkori barátja, Josh, vele szemben lakik. Kiskorukban sok időt töltöttek egymással, a legjobb barátok voltak, azonban egy félreértett pillanat miatt a barátságuk egy sablonos kapcsolathoz vezetett, amikor már alig beszélgetnek egymással, szinte nem is érintkeznek, annak ellenére, hogy egymással szemben laknak.

Egy nap Emma egy számítógépet kap édesapjától ajándékba, egy régi Windows 95-öt és amint rácsatlakoztatja a CD-ROM-ot a töltés elindul, azonban egy egészen különös program is megjelenik a gépen, aminek nem kellene ott lennie. A program neve: Facebook. Emma értetlenül áll a program előtt, ami arra kéri, hogy írja be az e-mailcímét és a jelszavát. Kis hezitálás után pötyög párat a klaviatúrán majd megnyomja az Entert és abban a pillanatban kinyílik egy világ, egy másik időből, a jövőből. 

A gyengébbek kedvéért: A Facebook még nem létezett 1996-ban. Emma, amint meglát az oldalon egy idősebb, harmincas éveiben járó nőt megijed, ugyanis azon a fényképen szereplő nő kísértetiesen hasonlít rá, a neve pedig feketén-fehér ott virít: Emma Nelson. Ez az ő neve volt és amint tovább kutakodott meglátta, hogy a születési idő és a kedvencek is megegyeznek. A kérdés tehát: mi folyik itt? Ki ez a nő, aki annyira hasonlít rá, csak idősebb és mik azok a posztolások a falon? Mivel Emma Josh-tól kapta a CD-ROM-ot, ezért őt vonja felelősségre, gondolván a fiú ízetlenül megtréfálta, azonban hamar kiderül, hogy ez egyáltalán nem tréfa, hanem maga a kegyetlen valóság.

A Facebook sokak életének központja manapság, ezért én is felfigyeltem a regényre. A jövőbe látás lehetősége a Facebook-on keresztül hihetetlenül megtetszett és kíváncsivá tett, ezért nem hagyhattam ki a regényt. A történet maga nem eseménydús, sokkal inkább elgondolkodtató a jövő-téma miatt. Az ilyesfajta regényeknél mindig elgondolkodom azon, hogy a döntések milyen nagy hatással is vannak a jövő alakulására. Ez a regény is ezt tükrözi, ezt taglalja. Még az is más irányba terelheti a jövődet, ha mondjuk a makaróni helyett spagettit eszel. Hülye példa? Olvasd el a regényt és rájössz, hogy miért ezt hoztam fel...

Persze engem mindenek előtt a két főszereplő közötti kapcsolat érdekelt. Két régi "legjobb barát" valami folytán elszakad egymástól és eltávolodnak. Ha ez a két személy egy fiú és egy lány, akkor hamar ki bírtam következtetni, hogy a regény végén valahogyan össze kellene jönniük. Végig arra vártam, hogy egymásra találjanak. Persze miután Emma kérdőre vonta Josh-t, elárulta a fiúnak az internetes oldal titkát, tehát ettől fogva ez a kettejük titka volt és ez a titok végre összehozta a régi barátokat. Hihetetlenül sok ilyen van a valóságban is. Úgy értem ez a fiú-lány kapcsolat, ami kis korban egyedi és természetes, mire felnövünk vagy csupán pár évet öregszünk a régi barátság elvész... Ez a lehető legrosszabb dolog a világon.

A történések lekötöttek, Emma karaktere nem nyerte el a tetszésemet, túl önző és kétségbeesett, néha mégis azonosulni bírtam vele. A kedvencem természetesen Josh lett, aki egyben kisfiús és komoly karakter is. Nagyon megszerettem. 

Még egy gondolat, ami nagyon tetszett ebben a regényben: imádtam, hogy Emma és Josh gondolatait is hallhattam, olvashattam, így mind a kettejük érzelmeit és gondolkodásmódját megérthettem, sokkal jobban élveztem. Összességében egy remek regény, elgondolkodtató ugyanakkor szórakoztató is. Talán egy kis humort én még raktam volna bele és akkor hibátlan is lett volna.

Jay Asher, Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Josh

Megjelent: 2011

Kiadó: Maxim Kiadó

Oldalszám: 354

Eredeti cím: The Future of Us

Műfaj: ifjúsági, romantikus

Tovább...

Melissa Marr: Veszélyes játék

Aislinn egy átlagosnak koránt sem nevezhető tinédzser, ugyanis Aislinn látja a tündéreket. Hihetetlen mégis igaz. A tündérek a mi világunkban élnek és a lehető legidegesítőbb lények a világon - annak, aki látja őket. Ugyanis az emberek többsége előtt láthatatlanok, Aislinn azonban különleges, öröklődő képességgel van megáldva, ami sokkal inkább átoknak nevezhető, mint áldásnak. 

Aislinn élete minden percében igyekszik betartani a nagymamája által létrehozott szabályokat, azonban a szabályok felborulni látszanak, amikor egy különösen gyönyörű és titokzatos tündérfiú leszólítja őt. De vajon miért? Hiszen a tündérek soha nem mutatkoznak az emberek előtt, vajon ez most miért szólította meg Aislinnt? Aislinn egyre jobban kétségbeesik, amikor ez a bizonyos tündérfiú feltűnik a gimnáziumában, mint új diák és úgy tűnik, hogy minden lány tetszését elnyerte, csupán egyét nem... Azét a bizonyos lányét nem...

Keenan évszázadok óta keresi őt. Azt a bizonyos személyt, aki végre megtörhetné az átkot és végre biztonságot nyújtana a tündérek és emberek számára. Keenan a Nyárkirály, a nyári tündérek királya, azonban a Nyárkirálynő nélkül nem tudja megmenteni alattvalóit és az embereket a Télkirálynő haragjától... Most végre megtalálta, rögtön tudta, amint meglátta az utcán, hogy ő az, hisz róla álmodik már napok óta. Mindent meg fog tenni, hogy a lány az övé legyen.

A történet olyan szinten lefoglalt, hogy egy nap alatt végeztem a sorozat első kötetével. Maga a téma: tündérek. Rögtön egy béna gyermekmesére gondol az ember, a borító azonban meggyőzött róla, hogy igenis kezdjek bele. Azon nyomban beleszerettem. Melissa Marr megalkotott tündérei egyszerre gyönyörűek és veszélyesek, sunyik és szerethetőek. A történet nagyon újszerű volt a sok vámpír, vérfarkas és ehhez hasonlók után. A sablontémák végre elmaradtak és egy tündérekkel teli világot kaptunk Nyárkirállyal és Télkirálynővel. 

Aislinn kapcsolatai: a lánynak van egy igaz barátja: Seth. Rögtön az első oldalakon rájöttem, hogy a fiú többet akar, mint barátságot, de tiszteletben tartja a lány döntéseit. Nagy huzavona után végül Aislinn is rájön, hogy szereti a fiút. Seth karakterét a könyv első felében imádtam. Néha a fejemet fogtam, mikor Ash visszautasította majd mikor végre ráeszmélt, hogy fontos neki a fiú, végre elégedetten bólintottam. Ekkor lépett a képbe Keenan. A fiú kezdetben titokzatos és sötét jellem volt - pontosabban egészen a  regény közepéig. Ekkor kezdett Keenan karaktere igazán kiteljesedni, megismertük az érzelmeit, a vágyait, a gondolkodásmódját. Innentől már ő volt a másik kedvencem és nem is tudtam, hogy kinek szurkoljak igazán.

Aislinn karaktere: szerethető személyiség, de kicsit változékony. Kezdetben csöndes és visszahúzódó volt, sokkal inkább félénk. Aztán a regény közepe felé magabiztos, vakmerő és bátor lánnyá vált a karaktere. Ezt elkönyvelhettem volna hibaként, de később Melissa Marr ezt is megmagyarázta.

Donia karaktere: nem a legfontosabb szereplő, de úgy érzem megérdemel pár szót. Donia, a Télleány, karaktere olyan sok és erőteljes érzelmet közvetít, hogy rögtön megszerettem. Lénye elvont ugyanakkor erőteljes. Mindenképpen különleges karakter.

A Tündérvilág sorozat első kötetét szinte felfaltam. Imádom a szerelmi háromszöget, ami kialakult. Úgy egyben az egész történet jó volt, hibát pedig nem igen találtam.

Melissa Marr: Veszélyes játék

Értékelésem: Tetszett

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Keenan

Sorozat: Tündérvilág 1.) Veszélyes játék 2.) Veszélyes álmok 3.) Törékeny örökkévalóság 4.) Radiant Shadows (Sugárzó árnyékok) 5.) Darkest Mercy (A legsötétebb kegyelem)

Megjelent: 2007

Kiadó: Kelly Kiadó

Oldalszám: 302

Eredeti cím: Wicked Lovely

Műfaj: fantasy, ifjúsági, urban fantasy

Tovább...

Ally Condie: Matched (Egymáshoz rendelve)

Nem is tudom hol kezdjem. Ally Condie trilógiájának első kötete szinte elvarázsolt. A történet maga hihetetlenül kidolgozott és érzelmekkel teli, ami kizárt, hogy hidegen hagyja az olvasót. Engem már az első oldaltól rabul ejtett, ittam a szavait és nagyon nagy hatással volt rám a történet, ami Ally Condie tollából született. Rá kellett jönnöm, hogy milyen fontos is egy ember számára a szabadság és a szabad akarat.

Már maga a borító is egy burkolt célzás a regény tartalmát illetően. Egy olyan Társadalomban járunk, ahol minden ember egy bizonyos buborékban/burokban él, amiből lehetetlenség szabadulni. Az állam bombabiztos szabályokat hozott létre, megtervezte az emberek életét, születését, halálát... És így egy egységes, látszólag tökéletes Társadalmat kaptunk, azonban mint mindennek ennek is vannak szépséghibái: az emberek nem hozhatnak önálló döntéseket, nem tehetnek kényük-kedvük szerint semmit, nem lehetnek önmaguk, mert az állam mindent eltervezett, mindent meghatározott és minden ember felett ők rendelkeznek. Ebben a világban nem mehetnél ki az utcára csak úgy futni, nem ehetsz azt és akkor amit és amikor csak akarsz, nem válhatsz azzá felnőttkorodra, akivé akarsz... Egyszóval: nem dönthetsz. Az állam dönt helyetted...

Cassia ebben a Társadalomban nőtt fel, az állam rendezi az életét, az államnak köszönhetően él egy gyönyörű házban, az édesanyja és édesapja is az államnak dolgozik, ő maga iskolába jár, barátai vannak és egy kisöccse. Cassia élete legnagyobb eseményére készül, a Párosítási Bizottság minden évben tart egy bált azoknak a fiataloknak a részére, akik párt szeretnének választani az életük további részére. Az állam összeveti a fiatalokat és mindenkihez a hozzá megfelelő párt rendelik. Cassia kiskora óta várt már erre a nagy eseményre és most végre elérkezett, ő is ott áll a bálon, a zöld báli ruhájában - ami egyébként a borítón is visszatekint ránk - és arra vár, hogy kirendeljék számára a tökéletes párt. Azonban a képernyőn nem jelenik meg senkinek az arca... Ez pedig csak egyet jelenthet...

Cassia karaktere nagyon megtetszett. A kezdetben engedelmes kislány végül ki akar törni a skatulyából, mert észre kell vennie, hogy nem dönthet saját belátása szerint. Miután gyerekkori barátját szánják neki a bálon, Xander-t, hirtelen minden tökéletesnek tűnik, hiszen szereti a fiút, ő a legjobb barátja, ő érti meg a legjobban Cassia-t. Minden tökéletes lett volna... ha azon a dokumentumokkal teli lemezen; amin a párjáról vannak információk és amit az államtól kapott, hogy még jobban megismerhesse párját; csak Xander képe nézett volna vissza rá. Azonban egy pillanat leforgása alatt a kép megváltozott és egy másik fiú arca nézett vissza rá, Ky Markham-é. Hiba történt volna a rendszerben? Cassia érthetetlenül áll a dolgok előtt és az események ezek után felgyorsulnak körülötte.

A történetben érdekesnek találtam azt a tényt, hogy minden egyes embernél található egy kis skatulya, amiben három tablettát tartanak, egy zöldet, egy kéket és egy pirosat. Ha valaki elveszti a tablettákat az súlyos büntetéseket von maga után. A zöld tabletta megnyugtatja az embert, azt bármikor be lehet venni, de nem szabad sűrűn. A kék bármikor képes megmenteni egy ember életét. A piros tabletta hatását azonban senki sem tudja... érdekes hiedelmek keringenek körülötte, sokak szerint halált okoz... Nagyon érdekesnek és egyedinek találtam ezt az ötletet.

Ahogy olvastam akaratlanul is elgondolkodtam azon, hogy ez a Társadalom akár létre is jöhet a jövőben. A cenzúrázott és diktatórikus világ, amit Ally Condie megalkotott élethűen ábrázolta az életviszonyokat, teljesen beleéltem magam. Ebben a Társadalomban minden az előző világban meglévő zenét, könyvet, verset és filmet megsemmisítettem, csupán mindenből százat hagytak meg. Nekem személy szerint fájt a szívem a sok megsemmisített könyv, zene meg film miatt. Ezzel is korlátozták ezt a Társadalmat, az emberek kezét gúzsba kötötték, tilos volt írni, alkotni. Mindenkinek az állam szerint kellett rendelkeznie.

Sok visszaemlékezés volt a regény elején, ami segített megismeri a szereplők lelkivilágát és a múltat, a viszonyokat - nagyon jól megoldotta ezt az írónő. Azonban sajnos hibát is találtam a regényben. Túlzottan sokszor hibáztak rá az emberek a másik gondolataira. Kezdtem már azt hinni, hogy gondolatolvasók a karakterek, de persze ez nem igaz. Csupán túl sokszor hibáztak rá, Ally Condie pedig túl sokszor írta le, hogy "tudta mi jár a fejemben" "tudta mire gondolok"... stb. 

A szerelmi szálakról: Cassia mellé Xander lett rendelve, ami akár tökéletesnek is bizonyulhatott volna, hiszen ismerik egymást és jó barátok. Azonban, amint Cassia meglátta a képernyőn Ky Markham arcát, rögtön feltűnt neki a sokszor csöndes fiú, aki megtűrt státuszban van, vagyis ki van rekesztve a Társadalomból, alantasabb munkát végez, mint a többiek - és mindez egy múltbéli eset miatt. Cassia felfigyel a fiúra és beszélgetni kezd vele, egyre többet vannak együtt, aminek az lesz a következménye, hogy a lány lassan beleszeret. És mivel Ky megtűrt státuszban van, ezért a szerelmük tilos és szabályellenes, főleg amellett, hogy Cassia mellé mást rendeltek. A szerelmi szál gyönyörű volt, imádtam. Ky karaktere elvarázsolt, mert kiderült, hogy a csöndes fiú igazából egy lázadó, csendben szenvedő típus.

Ky és Xander karaktere: muszáj, muszáj, muszáj róluk pár szót ejtenem. Xander a biztonságos és boldog világot nyújtotta volna Cassia számára, ez volt az ésszerű lehetősége, azonban Ky a szerelmet és az életet jelentette, ezért őt választotta. Xander karakterét is megszerettem, mert bármire képes lett volna Cassia-ért. Ky-t azért imádtam meg, mert az írónő lassan és fokozatosan ismertette meg velünk és a főhősnővel a karakterét. Szépen lassan, mindig egy töredéket tudtunk meg a karakterről és a személyisége végül az utolsó oldalakon teljesedett ki. Gyönyörű és veszélyes karakter egyben.

Összegezve a regényt: egy igazi élményt nyújtott számomra, nagyon örülök, hogy a kezembe vettem és elolvastam, legszívesebben tovább olvastam volna az első kötet utolsó sora után...

Ally Condie: Egymáshoz rendelve

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Ky, Xander

Sorozat: Matched 1.) Egymáshoz rendelve 2.) Összefonódva 3.) Célhoz érve

Megjelent: 2010

Kiadó: Ciceró

Oldalszám: 344

Eredeti cím: Matched

Műfaj: disztópia, ifjúsági, romantikus

Tovább...

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna

Sokat olvastam Kendare Blake Vérbe öltözött Anna c. regényéről, nagyon sok jó kritikát, de ami mégis megfogott benne az egyrészt a borítója volt, ami rögtön egyfajta ködös borzongást tükröz, másrészt pedig maga a történet, amit a hátoldalán olvastam. Nagyon emlékeztetett engem ez a mondhatni "szellemsztori" a Supernatural filmsorozatra, hisz egy fiú az apja halála után szellemekre vadászik, főleg arra az egyre, aki az apját megölte... Ismerős a Supernatural rajongóknak, nem igaz? Én magam is rajongó vagyok, ezért sem hagyhattam ki ezt a szellemregényt és nem is csalódtam benne...

Az első fejezetben bele is kezdünk a történések közepébe, ugyanis furcsa nevű főhősünk: Theseus Cassio Lowood éppen egy szellemstoppost készül megölni, aki a gyanútlan autósokat belevezeti a híd alatt elterülő folyóba. Cas édesapja athaméjával harcol a halottak ellen és ezt a szellemstoppos is megtudja, amint a hasába mélyeszti a kést...

Az a hangulat, amire vágytam már az első fejezetekben megvolt. Baljóslatú, ködös, félelmetes és borzongató. Egyszerűen nem bírtam letenni. A másik nagy pozitívuma a leírás volt, ugyanis főhősünk, egy tizenhét éves fiú, Cas gondolatait ismerhettük meg. Elég ritka mostanában, hogy nem egy lány/nő szemszögéből olvashatjuk a történéseket, hanem egy fiú gondolatait hallhatjuk. Ezért is örültem meg ennek a regénynek, végre valami újat és mást fogtam a kezemben.

Mindezek ellenére sajnos a kezdeti örömöm és kíváncsiságom egy kicsit lelohadt körülbelül a harmadik fejezet táján. Miután Cas végzett a gyilkoló szellemstoppossal, édesanyjával, a jószívű boszorkánnyal tovább áll egy újabb rejtély megoldására, ami maga a vérbe öltözött Anna meséje...Immár Thunder Bay, Kanada államban járunk, egy kisvárosban, ahol állítólag egy kísérteties házban egy ötven évvel ezelőtt meggyilkolt lány szelleme lakik és mindenkit megöl, aki átlépi a háza küszöbét. Cas kezdetben nyomozásba kezd a helyi gimnáziumban, ahová pár hónapra beiratkozik. Itt ismerkedik meg Carmel-el, az iskola üdvöskéjével, valamint a négy sportolóval, Chase-el, Will-el és Mike-al. A három utóbbi inkább ellenszenvet táplál Cas iránt, főleg miután Cas Carmel-el elegyedik beszélgetésbe, ugyanis Mike Carmel volt barátja. Cas célja, hogy minél többet kicsikarjon Carmel-ből Annával kapsolatban, pontosan ezért megy el egy esti buliba, ami végül végzetes katasztrófába fullad.

A történet szörnyen izgalmasan hangzik, de egy kicsit ellaposodott a közepe felé. Talán az volt benne kicsit unalmasabb, amikor a kezdeti rejtélyesség elmúlt Annával kapcsolatban. Az első gyilkosságnál felkaptam a fejemet, de utána megint lelohadt a történet. Na, ekkor jöttem rá, hogy miért is. Ugyanis ekkor kezdtük megismerni Anna személyiségét, ugyanis nem egy gyilkológépről beszélünk - és itt kezdett a leginkább érdekelni a történet - hanem egy kettős személyiséggel megáldott szellemről...

Anna karaktere: Anna Korlova ötven évvel ezelőtt halt meg abban a házban, amiben ma is kísért. Azóta minden egyes csavargót és odatévedt embert megöl, aki át merészeli lépni a háza küszöbét. A legkülönfélébb módokon gyilkol, de mindig ügyel arra, hogy ne keltsen feltűnést. Kezdetben ez volt a felállított sztereotípia. Azonban, amint Cas is bekerült a házba Anna valamiért visszafogta magát. Nem akarta megölni Cas-t és ez magának a főhősünknek is szemet szúrt, pontosan ezért ment vissza újra és újra a rejtélyesen tornyosuló házhoz. Szépen lassan megismertük Annát, aki az évek során egyre erősebb és kegyetlenebb lett - vagyis csupán az egyik énje. Ugyanis, amint Cas megtöri a szellemlányt kiderül, hogy Annában két személyiség bújik meg, az egyik a gyilkos a másik pedig egy átlagos kislány, aki egyáltalán nem akar Cas-nek ártani. A kérdés pedig az, hogy ezek után Cas hogyan is bírná megölni Annát? Főleg azok után, hogy a regény végén az is kiderül, hogyan halt meg...

Cas karaktere: főhősünkről sem feledkezhetek meg. Az ő karakterét érthettük meg a leginkább és ezért is őt szerettem meg a legjobban. A fiú tele van keserűséggel apja halála miatt, pontosan ezért adta a fejét szellemvadásznak. Távolságtartó és eszes gyerek, mindenféle emberi kapcsolatot igyekszik elkerülni, mivel tudja, hogy pár hónap múlva úgyis továbbáll és a búcsúzkodás lesz csak igazán rossz... Nem szeret ismerkedni, barátkozni - Thunder Bay-ben mégis kénytelen lesz, ahol nem csak a barátságot, de a szerelmet is megismeri...

Anna és Cas: a kezdetben gyilkos ellenségek között különös kapocs szövődik. Miközben Anna újra és újra megkegyelmez Cas-nak, a fiú is azt veszi észre, hogy nem megölni akarja a lányt, sokkal inkább megvédeni... De hogyan lehetséges ez? Egy szellem és egy ember lehet szerelmes egymásba? 

Thomas és Carmel karaktere: Cas legjobb barátjáról is említést akarok tenni, Thomas-ról, aki gondolatolvasó képességgel van megáldva és nagyapjával él. Érdekes karakternek hangzik nemde? Eleinte Cas idegesítőnek vélte a fiút, később kiderült, hogy ő kérte fel névtelenül Cas-t a vadászatra Anna ügyében, tehát nem zárhatta ki az akcióból. Így szövődött kettejük között barátság. A bolondos, félénk, mindig slampos Thomas-t is nagyon megszerettem, aki fülig beleszeretett Carmel-be, az iskola üdvöskéjébe. Carmel karakterét is megszerettem, talán ő a legerősebb és legmagabiztosabb szereplő mind közül. És a Thomas és Carmel közötti kapcsolatról csak annyit, hogy imádom mindkettejüket és kizártnak tartom, hogy ne találjanak egymásra.

Így alakult ki a kis csapat: Anna, Cas, Thomas és Carmel és miután már nem az volt a cél, hogy Annát megöljék egy újabb halálosan veszélyes dologgal kell foglalkozniuk, ugyanis a városban ismét gyilkosságok történnek és most nem Anna a bűnös. De akkor ki, vagy mi?

A felétől a végéig ittam a szavakat, egyszerűen leültem és kiolvastam órák alatt és mikor befejeztem legszívesebben már vettem is volna kezembe a második kötetet. Kendare Blake valami egyedit alkotott, aminek semmi köze a vámpírokhoz, vérfarkasokhoz és a mostani sok sablontémához. Ez egy nem átlagos kísértetregény, ami a kedvenceim közé fog tartozni a szerethető szereplőkkel, a hátborzongató hangulatával és az izgalmas, fordulatos történéseivel. Mindenkinek ajánlom!

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/5

Kedvenc szereplő: Cas, Thomas, Carmel

Sorozat: Anna 1.) Vérbe öltözött Anna 2.) A rémálmok lánya

Megjelent: 2011

Kiadó: Geopen Kiadó

Oldalszám: 284

Eredeti cím: Anna Dressed in Blood

Műfaj: dark fantasy, fantasy, horror, ifjúsági, urban fantasy

Tovább...

Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala

Már nagyon sokat hallottam erről a regényről. Olvastam róla jó és rossz kritikát is, hallottam, hogy film is készül belőle és érdeklődve vettem észre, hogy már mióta az első helyen áll az érdeklődési listákon. Ezek után úgy gondoltam, hogy meg kell tudnom, mi ez a nagy felhajtás a regény körül.

Egyik este bele is kezdtem. Rögtön rájöttem, hogy az írónő nagyon szemléletesen és részletesen ismerteti az olvasókkal a történéseket és nagyon precízen vezet be minket egy teljesen új világba. Végül teljesen beleszokunk ennek a különös életnek a mindennapjaiba, amiben a főhősünk él - és mindezt már az első fejezetben. Hallunk a Kapitóliumról, ahol a világ úgymond "főmuftiai" élnek, semmiben sem szenvednek hiányt; ott van a fényűzés és a gazdagok melegágya. Kiderül, hogy a Kapitóliumon kívül tizenkét körzet létezik, mindegyikben emberek élik mindennapjaikat, kereskednek, nevelkednek, tanulnak, dolgoznak... Mindegyik körzetet más és más jellemzi, logikusan nézve az utolsók (a tizenegyes és a tizenkettes) a legszegényebb körzet és így tovább... Az is kiderül, hogy létezett egy bizonyos tizenharmadik körzet is, amit azonban lázadások miatt eltörölt a Kapitólium a föld színéről és, hogy nyomatékossá tegyék a "főmuftik" a hatalmukat minden évben megrendezik az Éhezők Viadalát, ami abból áll, hogy minden körzetből kisorsolnak egy fiatal lányt és egy fiatal fiút és ez a huszonnégy gyermek (12+12) egy viadalon élet-halál harcot fog vívni a Kapitólium és a közönség szórakoztatására.

A mi főhősünk, Katniss, egy lobbanékony és harcias leányka, aki a tizenkettedik körzetben tengődik édesanyjával és egy szem húgával. Édesapja bányaszerencsétlenségben halt meg. Katniss, barátjával és fő szövetségesével Gale-el, vadászattal keresi meg a napi betevőt és mondhatni ők a családfők, akik eltartják a szeretteiket. A tizenkettedik körzetben mostohák a körülmények, és az Éhezők Viadal ismét megrendezésre kerül, ahol most már nem csak Katniss-t hanem a kishúgát is kisorsolhatják.

Az első fejezetet kiolvasva szinte szomjaztam a második után. Az izgalmak már az első fejezetekben nem hagytak nyugodni, a történések ezerrel pörögtek. Akkor már tudtam magamban, hogy jó döntés volt belekezdeni a regénybe. Miután végre sikerült letennem egy kicsit, megnéztem a film előzetesét is, ami szintén szörnyen megragadott. Biztos vagyok benne, hogy amint lehetőségem lesz rá, meg fogom nézni. Mindig is úgy gondoltam, hogy előbb elolvasni érdemes egy regényt és csak utána szabad a filmet megnézni. Tapasztalatból mondom, hogy ha előbb a filmet nézed meg, akkor a befolyásol a könyvben leírtak elképzelésében. Nem bírod megalkotni a saját igényed szerint a szereplőket, a helyszíneket, amit pedig imádom magam elképzelni. Viszont rosszabbik esetben meg csalódsz a filmben és akkor a könyvet el sem olvasod, mert nincs kedved abban is csalódni - ekkor pedig talán egy élménnyel szegényedsz meg.

Szóval ezerrel belevetettem magam a regénybe, bár egy kicsit lelassultak az események, ugyanis miután Katniss beváltotta magát a kishúga helyett (ugyanis a húgát sorsolták ki), Katniss és a fiú kiválasztott, a pék fia, Peeta - eljutnak a Kapitóliumba, ahol pár napig felkészítik őket a viadalra.  Itt lehet, hogy egy kicsit elveszíted az érdeklődésedet, kicsit én is untam, de nem adtam fel és onnantól, amint beküldik a kiválasztottakat az arénába a regény letehetetlen lesz.

Az izgalmak az arénában néha lelassultak, de néha ezerrel pörögtek és ez az egyveleg pont eléggé egyensúlyozta egymást. Teljesen azonosulni bírsz a főhőssel, mert az írónő részletesen leírja Katniss gondolkodásmódját, érzelmeit, cselekedeteit és következtetéseit. Főhősünk hihetetlenül okos, lelkileg erős, találékony - egy igazi túlélő.

Muszáj beszélnem a szerelmi szálról, ugyanis abban sem volt hiány. Sokat megtudunk a tizenkettes körzet fiú kiválasztottjáról is, aki Peeta. Kiderül, hogy Katniss-nek és Peeta-nak közös múltja van, ami elég csekély, de mégis jelenthetett valamit, ugyanis Peeta még a Kapitólumban azt állította, hogy beleszeretett Katniss-ba. Így kapta meg Peeta a "hősszerelmes" jelzőt. Katniss azonban nem tudja mit gondoljon, vajon Peeta csupán a győzelemért és a drámáért, a közönségért mondta azt amit mondott, vagy igaz az állítása. Nem kétséges, hogy Peeta az arénában érdekesen viselkedik, először úgy tűnik, hogy ellenség, azonban végül ki kell, hogy derüljön: végig Katniss-t védelmezte... Azonban, hogyan végezhet ez a szerelem jól? És Katniss eléggé sokszor gondol az otthoni szövetségesére, aki talán több, mint barát. Miközben Peeta szándékain gondolkodik, akaratlanul is Gale jut az eszébe. Vajon melyik fiú is az érdeklődésének központja? Az otthoni Gale, vagy a hősszerelmes Peeta? Én valamiért Gale-re szavaznék, de ez egyéni dolog. :)

Még egy szereplőről említést kell tennem, aki Ruta. A tizenegyed körzet tizenkét éves kiválasztottja, egy kicsi lány, akivel Katniss szövetséget köt. Lehet, hogy túl érzékeny vagyok, de a kislány a szívemhez nőtt és had ne mondjam, hogy mit éreztem, amikor elvesztettem őt. Igen, én úgy vagyok vele, hogy ha egy regényben, amit éppen olvasok, megszeretek egy szereplőt és az élete rossz véget ér, akkor én is elveszítem őt nem csak a főszereplő. Ez talán azért van, mert annyira azonosultam Katniss-el, lehet, hogy azért mert szimpatikus volt a kis Ruta. Ezt is rátok bízom majd...

Kedvenc jelenet? Hát, nem is tudom. Az egész regény drámaira és küzdelmesre sikerült. Hiába szurkolok Gale-ért, mégis azok a kedvenc jeleneteim, amikor Katniss és Peeta együtt van. Érdekes hallgatni Katniss gondolatait, vajon hogyan vélekedik Peeta-ról, mindig azon kattog, hogy vajon a fiú tényleg szerelmes-e belé vagy csak eljátssza... Érdekes, hogy ő ezt nem tudja, mikor nekünk, olvasóknak, ez teljesen nyilvánvaló. Ilyenkor a főszerelő naivságára fogom az értetlenségét.

Kedvenc szereplő? Fiúcentrikus vagyok, nem tehetek róla ( :D ), valamiért mindig egy fiú a kedvenc szereplőm és nagyon ritka, ha egy lányt válaszok kedvencemnek. Peeta nem tudom miért, de nem lopta be magát teljesen a szívembe. Valamilyen szinten biztos, de nem eléggé. Gale nagyon keveset szerepelt ebben a regényben, mégis megszerettem a csípős természetét, a harcias kisugárzását. És, ha arra fogom a dolgot, hogy még túl keveset láttam, hallottam, olvastam Gale-ről, akkor Katniss és Ruta között billegne a mérleg. Katniss-t azért szerettem meg, mert lobbanékony és nagyon találékony lány, erős és küzdőszellemű, ravasz. Ruta-t meg a kislányos bája miatt, ami mögött amúgy szintén egy harcias karakter bújik meg. Nehéz kérdés, bevallom. Talán a második részben eldől... Nem tudom...

A könyv hangulata és környezete: végig érdekes, néha baljóslatú, néha humoros, de legtöbbször izgalmakkal teli. Az aréna egy gladiátorküzdelem helyszíne is lehetett volna akár. A Kapitólium kinézete túl tiszta, és steril volt. A tizenkettedik körzet pedig néhol mocskos, de otthonosabb. A hangulat nagyon fontos tényező egy regénynél. Itt megvolt a feszültség a levegőben, míg olvastam.

Utálkoztam a Katpitólium igazságtalanságán és empátiát éreztem a kiválasztottak iránt.  

Suzanne Collins egy remekművet alkotott, amiről főleg jót tudok írni. Néhol unalmasabb, de főleg pörgős és izgalmas. Minden regényben vannak lassabb részek, ami nem is baj. Kell egy pár lehetőség lerakni, különben nem alszol és nem nyugszol, míg nem végzel vele.

Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/4

Kedvenc szereplő: Gale

Sorozat: Az Éhezők Viadala 1.) Az Éhezők Viadala 2.) Futótűz 3.) A kiválasztott #Énekesmadarak és kígyók balladája #Az aratás hajnala

Megjelent: 2008

Kiadó: Agave könyvek

Oldalszám: 390

Eredeti cím: The Hunger Games

Műfaj: disztópia, sci-fi

Tovább...

Meg Cabot: Reflektorfényben

Meg Cabot nálam alap... Imádom a nő humorát, fogalmazását, szereplőit. Úgy összességében mindent, ami az ő tollából pattan ki. Különösen ezt az édesded történetsorozatot, amit amúgy már vagy ezredszerre olvasok el, mégsem unok rá.

Mia, Genovia újdonsült hercegnője újabb problémákkal néz szembe, élete egyre kuszább és ez ellen nem tehet semmit, ugyanis amellett, hogy nemrég derült ki, ő egy kis ország hercegnője, beleszeretett a legjobb barátnője bátyjába, még mindig ő a legmagasabb az osztályban és még mindig bukásra áll matekból. De, ha ez mind nem volna elég akkor még az is kiderül, hogy Mia édesanyja terhes, méghozzá Mia matektanára az apa, Mr. Gianini. És ha ez még mindig nem volna elég Mia anyja és a matektanára összeházasodnak és együtt akarják felnevelni a csöppséget. Grandmére, amint ez a fülébe jutott, azon nyomban intézkedni kezdett egy hatalmas esküvő megszervezéséhez, amire Mia édesanyjának esze ágában sincs elmenni, de Grandmére hajthatatlan. És ez még mindig nem minden, ugyanis Mia élete első interjújára készül, egy hatalmas nézettségű show-ba. Minden kicsúszik a kezei közül és az egyetlen pozitív dolog, ami történik vele az a titkos hódolójának a levelei, amiket rendszeresen kap egy bizonyos Jo-C-Rox-tól. De vajon ki ez a titkos imádó? Mia minden vágya az lenne, ha maga Michael lenne, akibe már időtlen idők óta szerelmes...

A történet ezerrel pörög tovább. A pimasz stílus, az imádni valóan naiv főszereplők és a cikis jelenetek ugyanazok, csak az események és problémák változnak. Mia Reflektorfénybe kerül ebben a jelentben, a személyisége jobban kikerekedik, immár teljesen megértjük a nézőpontját és jobban bírunk azonosulni vele.

Egyetlen problémát találtam csupán. Kicsi probléma, de akkor is majd kiszúrta a szememet. Mia ugyebár az előző kötetben Josh Richter után epekedett és végül megtörtént azaz ominózus báli éjszaka... Immár ebben a kötetben Mia bele van esve Michael-ba, ami érthető is, na de a könyvben többször is hangoztatta, hogy "már időtlen idők óta bele van zúgva". De ez lehetetlen, hisz a könyv szerint pár hónappal ezelőtt még csak Josh Richter járt a fejében és Michaelt észre sem vette. Csupán a bál éjszakáján tűnt fel neki Lilly bátyja, miután akkorát csalódott Josh-ban. Tudom, tudom ez csekélység, de akkor is meg kellet említenem.

Új szereplő? Egyet említenék meg csupán, Mia unokatestvérét a farmer-falusi-gyereket, akinek van egy titkos álma, de olyan, amilyenre szinte senki sem számított. Ez meglepetés lesz. :)

Változás az előző kötethez képest? Nincs. Ugyanúgy imádom és ugyanolyan gyorsan faltam az oldalakat.

Meg Cabot: Reflektorfényben

Értékelésem: Kedvenc

Borító: 5/4

Kedvenc szereplő: Michael

Sorozat: A neveletlen hercegnő naplója 1.) A neveletlen hercegnő naplója 2.) Reflektorfényben 3.) A szerelmes hercegnő 4.) Mia Genoviában 4 és ½.) A neveletlen hercegnő naplója 4 és 1/2 5.) Talpig rózsaszínben 6.) Hajrá hercegnő! 6 és ½.) Mia karácsonya 7.) Bulihercegnő 7 és ½.) Boldog szülinapot, Mia! 7 és ¾.) Valentin-napi meglepetések 8.) Hercegnő a szakadék szélén 9.) Pizsamás hercegnő 10.) Mindörökké hercegnő 11.) A hercegnő férjhez megy # Valódi és képzeld hercegnők #Ünneplő hercegnő #Mia Thermopolis határidőnaplója 2006

Megjelent: 2001

Kiadó: Ciceró

Oldalszám: 224

Eredeti cím: Princess in the Spotlight

Műfaj: ifjúsági, romantikus

Tovább...