A. O. Esther: Hívogat a fény

Na, nekem ez most bejött! Nem gondoltam volna, az első rész ugyanis nagyon mesésre sikeredett és ez a második kötetben sem változott igazán. Ismét megjelentek a tündérek meg a manók, minden meseszerű, mégis... Már megéreztem azt az enyhe sötétséget, amely kezdi kiegyenlíteni a mérleget. Olvastam, olvastam, aztán valahol a felénél azt vettem észre, hogy nem akarom letenni. A történet még mindig nagyon gördülékeny, habár kezdetben nem nagyon tudtam mire vélni a gonosz szemszögéből látott visszatekintéseket,...

Tovább...

Jessica Sorensen: Callie, Kayden és a véletlen

Ez is olyan könyv, amit egy nap alatt olvastam ki. Noha, egyáltalán nem kellemes témákat dolgoz fel, sőt. Mégis gyönyörű, ahogyan mindezek közepette a két sérült lélek egymásra talál. Szép és szomorú is egyben. Callie és Kayden is sötét titkot hordoz, amely végigkíséri az életüket. A sötét folt, amely a múltjukon van gyógyíthatatlannak tűnik, azonban egy nyáron minden megváltozik. Minden egy aprócska lánnyal és egy fiúval kezdődik, egy megmentett élettel. Callie mindent maga mögött akar hagyni,...

Tovább...

Robert Galbraith: A Selyemhernyó

Hűha. Mivel az első rész élménye még élénken élt bennem, ezért gondoltam, inkább előbb olvasom el a másodikat, mint utóbb, hisz mindenki nagyra magasztalja a második kötetet. Nekem azonban ambivalens érzéseim vannak ezzel a résszel kapcsolatban.  Erősen érezhető a témán, hogy most ez valami komolyabb és szadistább, mint a Kakukkszó, hisz ott csak egy modellt gyilkoltak meg. Emlékszem, az első részt a Sherlock és Watson című sorozathoz hasonlítottam, hát akkor ez a második rész...

Tovább...

Konrad Lorenz: Salamon Király Gyűrűje

Nem minden nap írok ilyen könyvről, mert a biológia sosem volt a kedvenc tantárgyam, mindig inkább az irodalom, történelem felé húztam, meg talán pöppet a fizika felé, de mindennemű biológia, természettudományok... Ezek sosem feküdtek nekem. Viszont idén a tanárnőm úgy adta csupán meg nekem az ötöst évvégén, hogy mondhatni egy kis olvasónaplót adok be Konrad Lorenz ezen kis tanulmányából. Nem volt egyébként olyan rossz, néhol unalmas volt, néhol viszont egészen szórakoztó. Íme, az én kis beadandóm...

Tovább...

David Levithan: Nap nap után

Minden tekintetben érdekes történet. Egyedi. Elgondolkoztató. Ezt is a Könyvfesztiválon szereztem be, először, mikor a fülszöveget olvastam, még nem is tudtam, hová tenni a történetet, mégis megragadott. Egy személy minden nap más testben ébred. Jelenleg 16 éves, de mindössze ezt tudja határozottan, ugyanis egyik nap lány, másik nap fiú. Van, hogy sovány, van, hogy kövér; időnként szőke, fekete vagy barna a haja, máskor nem... Minden egyes reggel más ágyban ébred, más családban, más körülmények...

Tovább...

Michelle Hodkin: Mara Dyer eszmélése

Na, ez jó volt. Jó volt, de koránt sem tökéletes. Nem is tudom, hol kezdjem. A sztori érdekesen kezdődik, egy kis természetfeletti, egy kis rejtély, egy kis szerelem.  A kezdés eléggé hátborzongató, pont olyan, amilyenre vágytam. Olvasás közben érdekel a következő fejezet, hogy végre kiderüljön valami. Aztán egyre több kérdőjel vetül fel benned és egy választ sem kapsz. Tömören ennyi. Sokaknak nagyon tetszett, szerintem azért, mert fenntartja a cselekmény a figyelmet, na meg persze Noah...

Tovább...