Robert Galbraith: A Koromfekete szív

Azt hiszem, mostanra sikerült rájönnöm, hogyan érdemes olvasni ennek a sorozatnak az 1000 oldalas köteteit. Nyilvánvalóan nem volt hatékony hetekig ülni a Zavaros vér felett, amikor már teljesen összekuszálódtak a fejemben a szálak. Nem, ezt egyben, a lehető leghamarabb érdemes végigolvasni, mert most igazán sikerült képben maradni, és ahelyett, hogy azon bosszankodtam volna, hogy minden túlírt, és elvesztettem a fonalat, sikerült értékelnem a mű zsenialitását, mint olyan. El se tudom képzelni,...

Tovább...

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

2023Nem voltam biztos benne, hogy írni akarok-e erről bármit is. A Harry Potter sorozatot már jó korán olvastam végig, talán a hatodik kötet megjelenése táján kapcsolódtam be. Az első 3 köteten kívül a többit csupán egyszer olvastam.De szeretem a szép kiadású könyveket. És amint szemet vetettem erre a Minalima kiadássorozatra, rögtön tudtam, hogy ezt én szeretném a polcomon látni. És ekkor érkezett az az ötlet, hogy akkor olvassuk végig az egész Harry Potter sorozatot angolul, ezekkel a csodálatos...

Tovább...

Robert Galbraith: Zavaros vér

 Hát… Nem tudom. Muszáj volt így kezdenem ezt az értékelést, mert én tényleg nem tudom. Annyira kettős érzések vannak bennem. Egyrészről: én nagyon szeretem ezt a sorozatot. Akkor kezdjük azokkal a tényezőkkel, hogy miért. Strike és Robin kettőse zseniális. Az évszázad egyik legszerethetőbb detektívpárosa, a modernkori Sherlock és Watson. A kettejük dinamikája, tánca, ahogy kettőt hátra lépnek, majd egyet előre a „barátságnak nevezhető, mégis valami több is lehetne” kapcsolatukban… Kétségtelen,...

Tovább...

Aurora Lewis Turner: Lloyd, a belső szörnyeteg

Őszintén megmondom, első bliccre – senki se kérdezze, hogy miért – de azt hittem, hogy Jack/Káin regény ez. Tudom, tudom, a cím szinte kiszúrja a szemem. De annyival jobban illik a regény kinézete és stílusa Azikerlángbűbájhoz, és addig nem is igazán gondoltam bele, hogy ez nem hiéna, hanem medve, amíg el nem kezdtem olvasni… De ezt a kis malőrömet félretéve. Lloyd. A Bolygókeringő Farkas-karaktere. S bár az írónő fixaideája ez a fajta morgó, magánakvaló, enyhén hímsoviniszta, mégis jó humorú,...

Tovább...

Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje

 Egy sokkalta sötétebb kötet ez, amelyben már igencsak Ciri feje felett lebeg az a bizonyos baljóslatú balta… Kevésbé volt szórakoztató, de kárpótlásul sokkal több izgalom volt benne, illetve derültek is ki dolgok.A Vaják könyvsorozat továbbra sem a kedvencem. Néha elszórakoztat, néha könnyen elvesztem a fonalat. Sapkowski nagyon érdekesen ír, kicsit Rejtőre emlékeztet. Nagyon sok a párbeszéd, van hogy oldalakon keresztül csak a dialógus megy, ami nem feltétlenül rossz, meg néhol szórakoztató...

Tovább...

Andrzej Sapkowski: Tündevér

Csak azért vettem előre a Witcher könyvsorozatot, mert megérkezett az új évad, pont mint legutóbb. S bár az első két kötettel úgy elvoltam, még nem szippantott be a varázsa, úgy mint a sorozat egyedi hangulata és persze Cavill maga. Nem tudom, hogy ennek mi lehet az oka, de ez a harmadik kötet (ami egyébként a második évad cselekményét fedi le) most nagyon szórakoztató volt számomra. Egyenesen mulattatott, hangosan felnevettem a riposztokon. Geralt, Yen és Ciri hármasa alapjáraton is komikus tud...

Tovább...

Aurora Lewis Turner: A hét pecsét

Egy érdekes utazás ér ezzel a lezáró kötettel véget, és ezzel összességében elmondható, hogy egy igencsak egyedi (és ez nagy szó), és színes történetet tudhatok magam mögött. Ismét csak idegeket szaggató függővéggel búcsúzott tőlünk a történet a második kötetben, most tehát Jack helyére Káin lépett, az Elsők pedig a Föld pusztulását igyekeznek előidézni. Ennek a közepében igyekszik a színes fiatal csapatunk helyt állni, és megmenteni a világot. Utolsó kötet lévén a cselekménybe már nem szeretek...

Tovább...