29 / 100 könyv. 29% kész!

vasárnap, július 11, 2021

Anne L. Green: Elvakult szerető

 
Olyasfajta novellák ezek, amik jól tudnak esni egy-egy rendelt könyv mellé, de pénzt azért nem adnék ki értük.

Az Eltitkolt múlt mellé két novella is készült. Az Elvakult szerető egy átvert vőlegény rövid sztorija, ami során kiderül, Alex Cross miért is veti meg a nőket. Egy bosszúszomjas esküvős történet.

Mivel régen olvastam az Eltitkolt múltat, a sztori szempontjából nem igazán emlékszem, hogyan kötődnek össze a szálak, csak azt akartam, hogy minden kerek legyen és ez a novella is az elolvasottak között landoljon. DONE.

Anne L. Green: Elvakult szerető
Értékelésem: Felejthető
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: -
Sorozat: Eltitkolt múlt
#Elvakult szerető
Megjelent: 2018
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 24
Eredeti cím: -
Műfaj: novella, romantikus

csütörtök, június 17, 2021

Sarah Rees Brennan: A káosz leánya


Hát ez valami fenomenálisan jó volt!

Az elején teljesen össze voltam zavarodva. Ugyanis, ahogy az ember elkezdi olvasni a második kötetet, olyan dolgokról vannak említések folyamatosan, amik az első kötetben nem történtek meg. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy kihagytam egy teljes kötetet. Ami fura.

De mint kiderült, nem hagytam ki semmit. Csakhogy a sorozat első évada igenis szükséges ehhez a második kötethez. Ígyhát, ahogy haladtam előre a sorozatban, kezdtek megtörténni azok a dolgok, amikről a második kötet csak említést tesz.

Ez így egy kicsit furcsa volt. Vagy megírhatták volna az első évad történéseit egy kötetben, vagy írhattak volna valamit a kötet elején, hogy szükséges hozzá a sorozat is, mert ha nem kezdem el magamtól nézni, nem is jöttem volna rá.

Amint ezt a zavart feloldottam, marhára jól éreztem magam olvasás közben. A szürreális helyzetek, amik a varászlók-halandók közötti szembeötlő különbségekből adódtak, humoros vonulatot adtak az egész cselekménynek.

Egyszerűen imádtam Harvey és Nick kettősét. Ahogy a halandó halandó-csábításra tanítja a nőfaló mágust, hogy elnyerje annak a lánynak a szívét, akit maga a boszorkányvadász is szeret. Egy mondatban leírva ez így is hihetetlenül hangzik, nemhogy fejezeteken át olvasva. A párbeszédek aranyat értek. Az egészben nem is Sabrinát szerettem, ez valahogy nem is az ő kötete volt. Sokkal inkább Nické és Harveyé. Mindeközben a történet azt is eléri, hogy bírni kezdjem a gonosz vérbanyát, Prudence-t, aki csak szeretetre vágyik, amit a gonosz és gúnyos stílussal leplez.

Az egész egyben van, tetszetős, szórakoztató. Már nagyon várom a további köteteket, a sorozatot pedig szépen folytatom tovább a Netflixen. Bár ezt a második kötetet jobban szerettem, mint a képernyőn visszaadott sztorit.

Sarah Rees Brennan: A káosz leánya
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Sabrina, Nick, Harvey
Sorozat: Sabrina hátborzongató kalandjai
2.) A káosz leánya
Megjelent: 2020
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 400
Eredeti cím: Daughter of Chaos
Műfaj: fantasy, horror, ifjúsági, romantikus, urban fantasy

kedd, június 15, 2021

Baráth Viktória: A főnök 2.


Hát nem is tudom.

Rendszeresen előjön belőlem a kényszer, hogy folytassam a félbehagyott sorozataimat, és hát ott árválkodott ez A főnök második kötet is, meg rövid is volt, gondoltam, miért ne?

Baráth Viktória könyveivel olyan se veled, se nélküled a kapcsolatom. Van, amit szeretek, van amit nagyon nem. A főnök a nagyon nem kategória volt. Az Igazság sorozat viszont nagyon is a kedvenceim közé tartozott. Holott a kettő egy "univerzumon" belül helyezkedik el, Oliver karaktere köti össze a kettőt, akit viszont megszerettem. Gondoltam, ha itt főszerepet kap, csak jobb lesz, de nem.

Ez arról szólt, amit sokan akartak, egy visszatérésről, egy utolsó nagy bonyodalomról, amiben Ana válaszút elé kerül. Új életet kezd Oliver mellett, vagy visszatér a gengszterek közé.

Az eleje vontatott. Ana szenved. Közben ismét feltűnik, hogy Baráth Viktória gonoszai olyan stílusban beszélnek, mintha egy '80-as évekbeli rossz gengszterfilmből léptek volna ki, ami fura és szürreális, de ez van.

Közben a regény felénél járva egy gengszter DEA általi lefülelésén ügyködve Ana csak két férfi között pinpongozik. Ennyi a cselekmény. Mindazonáltal érdekelne az Ana gyermekéről szóló kötet, ami nemrég jelent meg, szóval még visszatérek Baráth Viktória világába, csak nem azonnal.

Baráth Viktória: A főnök 2.
Értékelésem: Felejthető
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: -
Sorozat: A főnök
1.) A főnök
2.) A főnök 2.
Megjelent: 2020
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 312
Eredeti cím: -
Műfaj: erotikus, romantikus, thriller

 

hétfő, június 14, 2021

Sarah Rees Brennan: Boszorkányszezon

 
Megint egy Netflix sorozat miatt kézbe fogtam egy könyvet. Ez szinte már kezd szokásommá válni.

Régóta szemezgettem a sorozattal, és mikor megtudtam, hogy a Könyvmolyképző kiadja a könyvváltozatot is, és rögtön megtetszett a borító, meg a fehér-fekete fejezetváltás, úgy voltam vele, akkor belevetem magam mind a könyvbe, mind a sorozatba.

Ez egy rövid kötetecske, egy délután alatt kiolvasható. Végtelenül szórakoztató volt a vizsgaidőszak kellős közepén.

Sabrina egy félboszorkány. A szülei halála után két nénikéjével és a házba átkozott unokatestvérével él. Nemsokára válaszút elé érkezik. Maradjon a halandók világában, barátai mellett, vagy írja alá a Bestia Könyvét és tanuljon mágiát a boszorkányok és mágusok között, akik mind Lucifert imádják?

Annyira szürreális, annyira más, hóbortos. Szerettem. Nagyon. Az első kötet elolvasása után kezdtem bele a sorozatba, ami, ha lehet, még szürreálisabb és szórakoztatóbb. Érdekes ez a szinte fordított világ - ahol mindenki a Sátánt imádja. A humor és a horror tökéletes elegyet alkot (főleg a könyvben).

Tökéletes kikapcsolódás, és nagyon hamar kézbe vettem a folytatást is.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!

Sarah Rees Brennan: Boszorkányszezon
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Sabrina
Sorozat: Sabrina hátborzongató kalandjai
1.) Boszorkányszezon
Megjelent: 2019
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 264
Eredeti cím: Season of the Witch
Műfaj: fantasy, horror, ifjúsági, romantikus, urban fantasy


vasárnap, június 13, 2021

Leigh Bardugo: Árnyék és csont

 
A sorozat érkezte meglengette a piros zászlót, miszerint ez a trilógia még mindig olvasatlanul hever a polcomon, ideje elővenni és kezdeni vele valamit.

Ígyhát a sorozat megnézése előtt kézbe vettem az Árnyék és csontot - mert film előtt a könyvet érdemes elolvasni, szól a mondás.

A könyv egy érdekes fantasy világot festett le, egy ügyetlen lánnyal a főszerepben, akiről kiderül, hogy ő lehet az egész világ megmentője (Harry Potter effektus). Amint kiderül, hogy fényhozó, kiszakítják az eddigi környezetétől, baráti köréből és előkelő helyet kap a grisák között. Megkezdődik a kiképzése az Éjúr oldalán.

Az első kötet elég kiforratlan. Alina karaktere gyermeteg, naiv, nem egy erős karaktert fest le előttünk, de karakterfejlődés szempontjából így több lehetőséget rejthet magában a későbbi kötetekben.

Az Éjúr karaktere érdekes lett (főleg a sorozatbeli nyerte el a tetszésem persze), de Mal elég lagymatag lett, és míg a könyvben annyira nem lett hangsúlyozva az Alinával való érzelmi kötődése, addig a sorozatban folyamatosan erőltették.

A fordulat után nem igazán tudom, hova akarják kivinni a sztorit, de biztosan tovább fogom olvasni, mert kellemes kikapcsolódás, ha nem is kiemelkedően jó fantasy, egy álmos délutánra tökéletes.


Leigh Bardugo: Árnyék és csont
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5*
Kedvenc szereplő: Éjúr
Sorozat: Grisa
1.) Árnyék és csont
Megjelent: 2012
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 376
Eredeti cím: Shadow and Bone
Műfaj: fantasy, high fantasy, ifjúsági, romantikus

vasárnap, május 02, 2021

Aurora Lewis Turner: A hetedik bolygó

 

Az első fejezetek alatt elmosódottak voltak a sorozatról alkotott emlékeim. Az viszont élénken élt bennem, mennyire szerettem, főleg a két főhős kettősét. Ezért mikor kézhez kaptam a folytatást, alig vártam, hogy ismét belevethessem magam a kalandba.

Ahogy peregtek a szemeim a lapokon, hamar visszatértek az emlékeim, nemsokára úgy süppedtem bele az ismerős történetbe, mintha én is a csapat tagja lennék.

A Bolygókeringő egy erős kezdés után fenn tudta tartani a színvonalát. Ha lehet, még eseménydúsabb, színesebb folytatást kaptam, amit szinte le se tudtam tenni, amint belekezdtem. A kalandokat bonyodalmak, azokat újabb menekülés, majd izgalmak követték. Végtelen fantáziavilág az egész történet, egy igazi színkavalkád - nem igazán tudok jobb szót rá.

És mindennek a közepébe az írónő egy olyan erős, szépen felépített kapcsolatot helyezett, ami eléri, hogy az olvasó minden pillanatban csak arra vágyjon, hogy Auróra és Lloyd közös jelenetei következzenek.

Nagyon a szívembe zártam ezt a párost. Sok idő óta az egyik kedvencem. Csak azt érzem, hogy még-még-még! És olyan szép íve van ennek a "románcnak". (Tiszta Ross és Rachel.) Amikor az olvasó már azt hinné, ott van a mézesmadzag előtte, akkor történik valami, ami ismét visszaveti a dolgot. Veszekedések, csipkelődések, védelmezés, majd újabb veszekedések követik egymást, akár egy hullámvasúton.

Csak azt sajnáltam, hogy Lloyd szemszögéből nagyon keveset kaptunk, többnyire Auróra volt a középpontban, pedig Lloyd gondolataira és vívódásaira is annyira kíváncsi lettem volna egyes helyzetekben.

A végéről már nem is mondok semmit. Nem tudom feldolgozni az újabb függővéget, ahogy azt sem, hogy még egy évet várhatok a zárókötetre, holott nem is igazán akarom elengedni a történetet... Annyira örülök, hogy az írónő bevezetett engem ebbe a történetbe, a második kötettel, ha lehet, még jobban megszerettette velem a világát.

Köszönöm szépen a könyv élményét, Aurora Lewis Turner!

Aurora Lewis Turner: A hetedik bolygó
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Lloyd, Auróra
Sorozat: Bolygókeringő
2.) A hetedik bolygó
Megjelent: 2021
Kiadó: Olvasni Menő
Oldalszám: 548
Eredeti cím: -
Műfaj: fantasy

vasárnap, március 28, 2021

C. S. Forester: Greyhound

 
Egy ideje már gyengéim az igaz történeten alapuló történelmi filmek, sorozatok és könyvek.

A Greyhoundra persze Tom Hanks miatt figyeltem fel, ha őt vegyítjük egy történelmi művel, abból rossz dolog nem sülhet ki.

A második világháború közepébe csöppenünk, egy George Krause nevezetű fragettkapitány viszontagságos küzdelmét élhetjük át, amint a jeges óceánon igyekszik helyt állni, s véghezvinni feladatát az ellenséges erők támadásai közepette. Minden döntés életekbe kerülhet. Minden ember az ő felelősségével dolgozik, minden perc számít, minden üzenet pontos figyelmet kíván.

Bár a filmet még nem láttam, meg fogom nézni, s valószínűleg ez jobban is fog működni a vásznon. A történet és a tálalás - a megtörtént eseményeken alapulva - nem hatásvadász, a film valószínűleg az lesz.

A könyv azonban önmagában tényszerű, a fragettkapitány szemszögében marad, nem tekint ki a gondolatai közül. Forester alkotása a tömény történelmen belül sikeresen megalkotott egy feszült atmoszférát és feszültséget, aminek persze mi, olvasók, csak egy töredékét élhettük át, mint amit akkoriban a legénység első kézből átélhetett. És ez ijesztő.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Partvonal Kiadónak!

C. S. Forester: Greyhound
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 1955
Kiadó: Partvonal Kiadó
Oldalszám: 320
Eredeti címThe Good Shepherd
Műfaj: történelmi

vasárnap, március 21, 2021

Gregus Gábor: Megjelöltek

 
Hát ez érdekes volt.
Gregus Gábor stílusa nem ismeretlen a számomra, de most egy másfajta művel készült, mint az Elmezavar.

Kezdjük egy kicsit a borító és cím nézegetésével. A jel előrevetít egy végtelen ciklust, egy szimbólumot, ami végigkíséri a sztorit, egy érdekes disztopikus atmoszférát vetít előre, ami felidézheti Az Éhezők Viadalát, a Beavatottat és társaikat - és ha eddig megyünk a tippelgetésben, nem tévedünk nagyot.

A cím is ezen a vonalon marad, de egy érdekes elkülönítéssel él. (Ki tudja, hogy szándékos-e, vagy sem.) A Megjelöltek ugyanúgy működik Meg-Jel-Öltek elosztásban is, és mint azt az olvasó tudja, a történetben központi szerepet játszik a jel és az ölés is. Szóval ez így tetszett.

Amit Gregus Gábor lefest előttünk az egy hétköznapi életbe beágyazódott "természetfeletti viadal", ami évente kerül megrendezésre és a kiválasztottak, miután kiválasztják saját fegyverüket, az éves eseményen kihívnak valakiket, majd aki nyer, az tovább él, mint egyébként, aki veszít, annak a maradványai egy ősi szerkezetbe kerülnek.

Röviden, tömören. Az alapsztori mindenképpen érdekesnek nevezhető. Megannyi kérdés felmerül az emberben, amint olvassa a sorokat. Miért ezek az emberek a kiválasztottak? Mióta működik ez az éves viadal? Hogy működik? Miért létezik? És maga a viadal részletei: mi alapján választanak fegyvert? Mi lesz azokkal, akik meghalnak? Hová tűnik a gépezet egyébként? Hogy kaphatnak hosszabb életet a nyertesek?

Megannyi, megannyi kérdés, ami természetes, hogy felmerül az olvasóban. Az érdekes része az, hogy maga a főhősünk is végigmegy egyfajta megkérdőjelező folyamaton. Míg a regény elején hamar elveti a kérdéseket és rálegyint, hogy mit számítanak a válaszok, úgyse kap soha egyet sem; addig ahogy haladunk a történetben egyre több és egyre kíváncsibb kérdés égeti az elméjét. Ez a fajta válaszkeresés központi tényező a történetben.

Ez a megkérdőjelezés kellemes sejtelmességet kölcsönzött az eseményeknek, ezért hagytam magam sodródni az árral. Megismerhettem az eleinte érzéketlen, majd szerelembe eső főhőst, a mellette kikötő főhősnőt, az érdekesen összeállított "főgonoszt", az imádnivalóan mackós legjobb barátot... S eközben jöttek az érdekesebbnél érdekesebb nevek: Szikra, Herceg, Behajtó, Plazma, Indigó... Kitalált nevek, mintha ezzel is elvonatkoztatnának a főhősök az eközben dúló hétköznapi világtól.

Előrehaladva kezdenek felsejleni dolgok: egy tudós, aki szintén a megszállottja a válaszok kutatásának, ahogy a főgonoszunk is egyre inkább keresi a nagy megoldást. Az olvasó pedig agyal. És az író előtörténete miatt - Elmezavar ugye - én akaratlanul is egy nagy csavart vártam, egy meta-fordulatot: esetleg egy virtuális valóságról van szó, amibe menekülnek az emberek a hétköznapi élettől? Magyarázatot adna a furcsa nevekre, a kihívásokra, egyfajta Mortal Kombat virtuális aréna keretein belül. Érdekes elgondolás. Tetszett is volna.

Mire pedig az olvasó a végére ér, kap egy nagy maflást. Félreértés ne essék, imádom az olyan műveket, amik agyalásra ösztönöznek, amik "elvárják" az olvasótól, hogy próbáljon rájönni, mi lehet a háttérben. A Megjelöltek tökéletesen ilyen alkotás. De ehhez társulnia kell egy végkifejletnek, egy (akár részleges) magyarázatnak. Mert az olyan művek is érdekesek, amelyek valamilyen szinten választási lehetőséget adnak az olvasónak egy befejezésre: gondold tovább, éljen az elmédben tovább a történet!

De jelen esetben nemigen kaptunk semmit. Ami pedig ötletem volt, az is hamar megbukott. Ilyenkor persze igyekszem rájönni, mi lehetett az üzenet. A folytonos megkérdőjelezése a dolgoknak esetleg utalhat a világ megválaszolatlan kérdéseire, a sors és véletlenek kérdéskörére, az univerzum nagy rejtélyeire, amiket mi, kis emberek, sose fogunk megtudni, bárhogy igyekszünk. Vagy az ember ne is keressen magyarázatot, mert egy egyszerű sci-fi vagy fantasy regénnyel volt dolgunk - de ezzel meg az a baj, hogy a Megjelöltek olyan nagy feneket kerített a kérdések feltevésének, hogy akaratlanul is ezt tűzi ki célul az olvasó maga elé.

Nem tudom. A sztori jó. A karakterek briliánsak. A felépített kártyavár érdekes, de az alapjait nem mutatták meg nekünk, ezért csak pár kártyát látunk egy lehetséges kártyarengetegben. Ha nem lesz folytatása - amit erősen kétlek - akkor csak azt tudom mondani, hogy ennek egy mögöttes üzenetet tulajdonított az író: ne keress válaszokat, mert úgysem kapsz sosem!

Köszönöm szépen a könyv élményét, Gregus Gábor!


Gregus Gábor: Megjelöltek
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 2021
Kiadó: Mogul Kiadó
Oldalszám: 252
Eredeti cím-
Műfaj: fantasy

vasárnap, február 28, 2021

Cassandra Clare, Sarah Rees Brennan, Maureen Johnson, Kelly Link, Robin Wasserman: Az árnypiac kísértetei


Megfogadtam, hogy minden egyes Árnyvadász univerzumos könyvet elolvasok. Pont.

A Végzet Ereklyéi és a Pokoli szerkezetek után Az árnypiac kísérteteihez nyúltam. Nem tudom, jó-e a sorrend, ugyanis még ott van a Gonosz fortélyok és a két novellasorozat is. De majd azokra is sor kerül.

Az árnypiac kísértetei, amint elkezdtem olvasni, kiderült, hogy egy novelláskötet. Ami azért érdekes, mert bár időben eltérnek az egyes novellák eseményei, mégis mind tudjuk, hogy egy univerzumban kapnak helyet, s mindezt egy karakter köti össze, Zakariás testvér, azaz Jem. Szóval valamiképp mégse teljesen egy novelláskötettel van dolgunk, valahol ez inkább a Pokoli szerkezetek utáni Jem története.

És ezt - lerágott csont ide-vagy-oda - mindig is szerettem Cassandra Clare világában. Hogy minden mindennel összefügg, minden karakter egy nagy univerzumban kap helyet, ami vagy két évszázadot felölel. Igazi történetisége van.

Ez a kötet meglepően érzelmes lett. Az ember végigkísérheti Jemet, Zakariás testvért a Pokoli szerkezetek utáni életén, míg végbemegy a Végzet Ereklyéi és tovább. Betekintést kapunk a jövőbe, majd Alec és Magnus jövőjébe, tömérdek mellékszereplő kerül rivaldafénybe...

Eleinte nehezen kapott be a sztori, de ahogy haladtunk a jelen felé egyre jobban lekötött. Mégis, azt kell, hogy mondjam, minden fejezet külön értékkel bírt.

Meglepően komoly és mély lett ez a kötet. Nem annyira a humor volt a lényeg. A második világháborús fejezet, Tessa és Jem közös jelenetei... és még sorolhatnám, olyan komolyak és érzelemdúsak lettek, lelket érintőek, hogy hol-hol megkönnyeztem.

Bár a vége felé rájöttem, hogy jelentős spoiler áradatot húztam a nyakamba, amiért a Gonosz fortélyok előtt olvastam, annyira nem zavart. Legalább ízelítőt kaptam abból a trilógiából is, nincs megállás.

Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!


Cassandra Clare, Sarah Rees Brennan, Maureen Johnson, Kelly Link, Robin Wasserman: Az árnypiac kísértetei
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Jem
Megjelent: 2019
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 648
Eredeti címGhosts of the Shadow Market
Műfaj: fantasy, ifjúsági, novella, urban fantasy