Már nagyon régóta szándékomban állt elolvasni egy Szabó Magda könyvet - mindenki azt mondta, hogy a történetei gyönyörűek és lebilincselőek. Az Álarcosbál c. könyve nem hosszú, mégis olyan mondanivalója van, ami megérinti az embert, ugyanis a világháború utáni hatást és a családok helyzetét festi le, akik valakit elveszítettek a háborúban. Szívhez szóló történet, gyönyörű leírások és én magam is éreztem a súlyát a mondanivalónak.
A
történet főszereplője egy tizenöt éves kislány - Kriszti - aki
elveszítette az édesanyját a világháborúban. Kriszti olyan kicsi volt az
anyja halála idején, hogy nem is emlékszik rá. Édesapjával és
nagymamájával él, miközben az iskolában eszes gyerekként ismeri
mindenki, azonban nagyon visszahúzódó és nem szívesen vesz részt iskolán
kívüli tevékenységekben.
Éva néni - Kriszti osztályfőnöke - szeretné
megérteni a kislányt és ezért elmegy annak édesapjához, akivel később
rendszeresen összeülnek, hogy megbeszéljék a kislány nevelését és
állapotát. Kriszti édesapja is ráébred, hogy Krisztitől elvették a
gyerekkorát az édesanyja korai halála miatt. Kriszti nem nevet, nem
mulat, nem kislányként viselkedik. Krisztinek egy anyára van szüksége...
S vajon mit üzent a családnak az édesanya utolsó levelében? Ki lesz
Kriszti új mamája? Azon a bizonyos Álarcosbálon, ahová az egész iskola
elmegy, minden kérdésre választ kap Kriszti, Éva néni és Kriszti
édesapja is.
A történet lebilincselően gyönyörű, már-már szívhez
szóló, ahogy a kislány megváltozik, megérti a dolgok miértjét és egy
szétesett család újra összekovácsolódik. Megmutatja nekünk, hogy a
világháború miként hatott ki a későbbi generációkra.
Szerettem
a szereplőket és a történéseket, de volt egy rész, egy mondat, ami
engem nagyon megfogott és nagyon megtetszett. A következő volt: " (...)
az ember annyi, amennyit másokért tesz, mindenkiért. (...) "
Szabó Magda: Álarcosbál
|
Értékelésem: Felejthető
|
Borító: 5/4
|
Kedvenc szereplő: -
|
Megjelent: 1961
|
Kiadó: Európa
Kiadó
|
Oldalszám: 248
|
Eredeti cím: -
|
Műfaj: ifjúsági,
lányregény, szépirodalmi
|
0 comments:
Megjegyzés küldése