Az első rész után kétségekkel fogtam bele a másodikba. A borító továbbra is gyönyörű, az alapsztori (bukott angyalok) az egyik kedvenc témám, de a történet továbbra sem éri el azt a szintet, hogy fejvesztve faljam az oldalakat. Nagyon sok helyen olvastam negatív kritikákat erről a sorozatról, merthogy a.) sablontéma és b.) értelmetlen zagyvaság. Nem is tudom, szerintem egyszer simán képes az ember elolvasni majd közömbösen félreteszi a regényt. A második kötet talál egy hajszálnyival érdekesebb volt, mint az első, de tényleg egy icipici hajszálnyival.
A történet: Nora Grey
és Folt szerelme elé rengeteg akadály kerül. Az arkangyalok, akik Folt
minden lépését figyelik, Marcie, aki akár kettőjük közé is állhat,
valamint egy régi barát a múltból: Scott. Furcsa dolgok keringenek Nora
körül, pedig azt hitte, hogy a veszélynek vége, hisz Folt az őrangyala.
Nora nem érti, hogy szerelme, Folt miért van ilyen sokat Marcie körül.
Nem érti mégis mi köze lenne Foltnak a mindig ellenséges Marcie-hoz.
Ezért sok veszekedés és vita fűszerezi a könyvet, míg Nora nem szakít
Folttal és ki nem jelenti, hogy nem akarja őt őrangyalának. De ki fogja
akkor megvédeni Norát? És ki az a Fekete Kéz? Hogyan lehetséges az, hogy
Nora mostanában mindenhol az édesapját látja, aki pedig évekkel ezelőtt
meghalt?
Nem rossz ez a sorozat, csak nem teljes, mindig úgy érzem, hogy valami elengedhetetlen dolog hiányzik belőle. Azt kell, hogy mondjam, hogy a sorozat valamiképpen
kötődik az Alkonyat alapszálához. Az első részben titokzatos fiú,
tiltott szerelem. A második részben, pedig szakítás és még több dráma. Persze ezt egyre több sorozatnál veszem észre. Ez is egyfajta sablon-dolog lett úgy hiszem. Nem számít, én tele vagyok esélyekkel, amiket ennek a sorozatnak még adhatok, hátha csak jobb lesz és eléri a kívánt ötös szintet, nem tudom, talán naiv vagyok. Becca Fitzpatrick eddig egyáltalán nem nyűgözött le - főleg most, hogy szinte ismét csak drámát olvastam, amit már nagyon unok - úgyhogy itt az ideje, hogy végre alkosson valami olyat, amitől hátraesek a székemben, persze jó értelemben. Plusz pont, hogy ennek a második kötetnek a vége kicsit eseménydúsabb volt és egy csavart is sikerült nyélbe ütnie az írónőnek. Azért van még mit csiszolni rajta, de haladunk...
Becca Fitzpatrick: Crescendo
|
Értékelésem: Tetszett
|
Borító: 5/5*
|
Kedvenc szereplő: Folt
|
Sorozat: Csitt,
csitt
1.)
Csitt, csitt
2.)
Crescendo
3.)
Vihar előtt
4.)
Végjáték
|
Megjelent: 2010
|
Kiadó: Könyvmolyképző
|
Oldalszám: 392
|
Eredeti cím: Crescendo
|
Műfaj: fantasy, ifjúsági,
romantikus, urban fantasy
|
0 comments:
Megjegyzés küldése