Az 1800-as években járunk. A mai könyvek esetében nehéz jó régi kori könyvet kifogni, ami hűen mutatja az akkora viszonyokat. Szerintem Libba Bray ezt tökéletesen lefestette az olvasó előtt. Ezekben az időkben ugyanis minden fiatal lány gúsba volt kötve, rengeteg szabály alá volt vetve és, ha akár egyetlenegy hibát is vétettek az az egész életükre kihathatott. Minden lánynak tudnia kellett hogyan járjon, egyen, éljen, táncoljon, beszéljen - s mindenek előtt férjet kellett találniuk maguknak.
Gemma
 Doyle Indiában éli fiatalkori napjait édesanyjával és apjával, valamint
 bátyjával Tommal. Azonban a makacs Gemmának minden vágya az, hogy 
Londonban élhessen, ahol mindenki kecses és minden előkelő. Sok 
veszekedés kíséri életét emiatt, s egy napon olyannyira összeveszik 
édesanyjával, hogy a legrondább dolgokat vágja anyja fejéhez, s faképnél
 hagyja. Pontosan ezután következik be Gemma első látomása. Az eső 
áztatta utcákon, a látomásában látja édesanyját meghalni. Ami percekkel 
később meg is történik... 
Gemma a nagy tragédia után Londonba kerül, 
ahol egy leányintézetben, a Spence-ben fog tovább tanulni. A Spence 
hatalmas falai régiek és kísértetiesek, az igazgató szigorú, a tanmenet 
nehéz. Gemma hamar felméri a diákok viszonyait. A gazdag családból való 
lányok és az ösztöndíjas lány, aki a hierarchia legaljára kerül. Persze 
Gemma pont Ann-el az ösztöndíjas, árva lánnyal barátkozik össze. Idővel 
azonban rádöbben, hogy a gazdag Felicity és Pippa sem olyannyira szörnyű
 és így négyen remek barátságot kötnek. Azonban a Spence falai között 
titkok rejtőznek, Gemmával pedig nincs minden rendben, ugyanis 
visszatérő látomásai vannak és olyan dolgokra képes, amikre mások nem. Kartik, egy helyes fiú, aki valami nagy és veszélyes dolognak a részese,
 rá akarja venni Gemmát, hogy ne használja a képességét. De a csábítás 
nagy és a múlt talán megismétli önmagát...
A történet varázslatos 
és lebilincselő, habár néha érthetetlen számomra, de ez talán csak az én
 véleményem. Eleve szeretem az 1800-as évekbeli regényeket, úgyhogy nem 
hagyhattam ki. Ez a történet egy régi időkben játszódó természetfeletti 
regény és én nagyon szerettem.
Voltak
 olyan részek, ahol bevallom elvesztettem a fonalat. Ilyenkor 
újraolvastam, de nem jutottam sokra. Mintha néha kapkodott volna az író,
 ennek ellenére tetszett, mert nem sok regényre szoktam mondani, hogy 
nem tetszett, szinte egyikre sem. Szóval kicsit akadoztam vele, ennek 
ellenére nem nehéz eldöntenem, hogy mi tetszett benne a legjobban. 
Tetszett benne a négy barátnő barátsága, tetszett Kartik, bár ő egy 
kicsit ködös személyiség volt a számomra, de a legfőképpen a régi kor 
lefestése tetszett, hisz a történet tükrözi az 1800-as éveben meglévő 
viszonyokat. Libba Bray nagyon jó munkát végzett.
 
| 
Libba Bray: Rettentő gyönyörűség | 
| 
Értékelésem: Tetszett | 
| 
Borító: 5/5 | 
| 
Kedvenc szereplő: Kartik | 
| 
Sorozat: Gemma
  Doyle 
1.)
  Rettentő gyönyörűség 
2.)
  Lázadó angyalok | 
| 
Megjelent: 2003 | 
| 
Kiadó: Könyvmolyképző | 
| 
Oldalszám: 372 | 
| 
Eredeti cím: A Great and Terrible Beauty | 
| 
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus, történelmi | 







 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
0 comments:
Megjegyzés küldése