1959-ban járunk és az évszázad legrejtélyesebb ügyét követhetjük nyomon, amit mindmáig nem sikerült megoldani és valószínűleg a megoldás már örökre a homályba is vész. 1959-ben ugyanis az oroszországi Urál hegységben egy diákokból álló képzett túracsapat hihetetlenül rejtélyes és vérfagyasztó halált halt.
Az ügy évtizedekig gondolkodóba ejtette az embereket, nyomozókat; az aktákat egy időre titkosították, majd nemrég ismét nyilvánosságra hozták őket, de senki nem tudta a rejtélyt megoldani a mai napig sem.
Elméletek, teóriák, összeesküvés-elméletek, elgondolások, következtetések... Oly sokan megpróbálták már megfejteni és eddig még senkinek sem sikerült.
A rejtélyhez való abnormális vonzódásom miatt kaptam rá én is egy időben erre az ügyre. Internetes oldalakat olvastam végig, dokumentumfilmeket néztem végig a témával kapcsolatban, de semmi sem adott kizárólagos választ a kérdést: Mi is történt 1959-ben?
Donnie Eichar, amerikai újságíró is ráakadt a témára és hamar a megszállottjává vált. A megrögzött floridai szörföző nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a fagyos Oroszországba utazott, hogy ráleljen a válaszra, ami e rejtély mögött lappang immár több mint ötven éve.
Annyi anyag kering már a történetről: dokumentumfilmek, cikkek, feljegyzések, még egy horrorfilm is napvilágot látott a történet feldolgozásával kapcsolatban, ami természetesen elrugaszkodik a valóságtól, de a horrorfilmek egy kiemelkedően jó példánya A Gyatlov-rejtély.
Amikor aztán megtudtam, hogy végre valahára valaki fogta a témát és egy külön regény/dokumentumkönyv formájában kiadta, rögtön rájöttem, hogy nekem ez kell. Az emberek válaszokhoz ragaszkodó természete mindig minden kérdésre és rejtélyre választ akar kapni. Mert a "nem tudás" félelmetes. Ha valamit nem tudunk racionálisan megmagyarázni az félelmetes és vérfagyasztó. Donnie Eichar pedig úgy döntött, megpróbál választ adni erre az ötven éves rejtélyre.
Tetszett, hogy egy racionális ember lévén nem rugaszkodott el a valóságtól. Holott én nagyon szívesen hajlok a földönkívüliek és más természetfeletti jelenségek elméletéhez is. Donnie Eichar teljesen racionálisan vitte végig a történetét.
Tetszik, ahogyan összefonta a saját élményeit, amik oroszországi túrája alatt érték, a csapat élményeivel, amiket a fennmaradt jegyzetekből és az elmondásokból szedett össze. A párhuzamos történetvezetés így váltakozott Donnie utazásai/nyomozásai és az orosz csapat túrája között, így egy élvezhető és feszült cselekményvezetést létrehozva.
Egy végtelenül érdekes és lebilincselő regény született ebből. Aminek nincs igazán bonyodalma, kibontakozása, tetőpontja, sőt még megoldást nem tud feltétlenül biztosítani, mégis minden egyes szava érdekfeszítő volt. Érzékelhető, hogy Donnie Eichar ért a szakmájához.
A végén pedig - úgy, ahogyan eddig még soha, sehol - megkapjuk azon "lehetőségek" listáját, amik miatt az orosz túrázók a Halálhegyen találhatták halálukat. De vajon ez lenne a megoldás? Amit Donnie Eichar felkínál? Vagy még ő is messze áll az igazságtól? Valószínűleg ez egy olyasfajta rejtély, amire sosem kapunk minden kétséget kizáró választ. Sajnos.
Donnie Eichar: Halálhegy
|
Értékelésem: Kedvenc
|
Borító: 5/5*
|
Kedvenc szereplő: -
|
Megjelent: 2016
|
Kiadó: Park Kiadó
|
Oldalszám: 256
|
Eredeti cím: Dead Mountain
|
Műfaj: dokumentumregény,
horror
|
0 comments:
Megjegyzés küldése