5 / 100 könyv. 5% kész!

hétfő, október 09, 2017

Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó


Fogalmam sem volt, miért vártam ennyit azzal, hogy ismét belemerüljek Böszörményi Gyula 1900-1901-es évekbeli Magyarországába... Aztán végigolvastam és rájöttem, hogy miért. Mert ez kegyetlenség volt.

Nem tudom, mi újat mondhatnék erről a sorozatról, kezdjük azzal, hogy egyszerűen imádom. Már a borítók is meggyőztek engem arról, hogy ezek a regények nekem íródtak, Böszörményi Gyula stílusa és elmesélése olvastatja magát, egyszerre érzem azt, hogy egy valós,  komoly krimit és egy varázslatos mesét olvasok. A szavak, mondatok csak úgy csilingelnek, egyedi és otthonos egyszerre.

Ambrózy Richárd báró és Hangay Mili egy utánozhatatlan és megismételhetetlen páros, a 20. századi magyar Sherlock és Watson. Emellett most először úgy éreztem, hogy a többi szereplő is nagyobb teret kapott, így immár még közelebb érzem magam Emmához, aki végtelen erőről és kitartásról tett tanúbizonyságot. Még jobban megszerettem az esetlen Tarján Vilit és az egyszerű, de belevaló Mück Márit.

Még mindig zseniálisnak tartom, ahogyan Böszörményi Gyula képes ilyen szépen összevegyíteni a valós eseményeket és személyeket a fikcióval, megannyi érdekes tény és érdekesség bújik meg ebben a regényben a 20. századi Magyarországról, egyszerűen imádom, ahogyan az író bemutatja nekünk ezt a kort a maga minden szépségével és mocskával együtt. Különösen értékelem, hogy ilyen szinten megjelennek a kor híres személyei a regényben, vegyük például Krúdy Gyulát.

Ehhez még hozzátartozik a regény stílusának bája és egyedi humora, ami sokszor hangos nevetésre sarkallt, az abszurd jelenetek és felülmúlhatatlan karakterek egy olyan vicces egyveleget alkottak, ami igen nehezen kivitelezhető, de amint sikerül egy írónak, nálam már nyert ügye van.

A harmadik, Ármány és kézfogó kötet rengeteg mindenre ad választ, amit eddig nem is sejtettünk, és habár én hamar rájöttem arra, amit Ambrózy báró végig sejtett, így a végén nem ért nagy meglepetés, ez mégsem rontotta el az élményt. Ez a kötet az eddigi legizgalmasabb, legátfogóbb és a legtöbb választ adó, végre kezd igazán kikerekedni Emma története, ami magával ragadta és egymás mellé sodorta Milit és Ambrózyt.

Valamint ahogy már az imént is említettem, már tisztán látom, miért várhattam eddig ezzel a kötettel, hisz az a függővég, mely az utolsó oldalon várt, egyszerre volt meglepő és kiszámítható, ugyanakkor, ami a legfontosabb, olyannyira megmelengette a szívemet, hogy nem is emlékszem, melyik regény váltotta ki ezt belőlem legutoljára. Az utolsó kérdésre pedig számomra egyértelmű a válasz: csakis Mili lehet. Jaj, csak ne kelljen annyit várni a negyedik kötettel, kérlek, kedves Böszörményi Gyula! Egyenesen könyörgök!

Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Ambrózy Richárd, Hangay Mili, Hangay Emma, Tarján Vili, Mück Mári
Sorozat: Ambrózy báró esetei
Megjelent: 2016
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 702
Eredeti cím: -
Műfaj: krimi, történelmi, romantikus

0 comments:

Megjegyzés küldése