Na, ezután a kötet után, ha Böszörményi uram nem ír további folytatásokat, akkor nekünk szer'usz világ!
Az 1900-as évek eleji Budapesten ténykedő magyar Sherlock és (női) Watson kalandjai véget érni látszottak a Nász és tébollyal. Furfangos, izgalmas befejező kötet lett volna egy igen velős, ámde kielégítő befejezéssel.
Ám a történet a sok-sok rajongó szemében még igenis tovább élt, ahogy ezek szerint kedvenc írónk fejében is, így megszületett a folytatás, amit nagyon remélem, hogy továbbiak fognak követni.
A történet szorosan ott folytatódik, ahol a Nász és téboly befejeződött. Ambrózy Richárdot meglőtték, a Rókusban kezelik, és bár Mili az ágyánál virraszt, a bárónk mégis eszméletlen marad. Időközben Márikának különös levele érkezik, amelyben régi ingóságait akarják eladni neki. Az emlékdoboz felkeresésére Mili vállalkozik, ami egy gyors letartóztatásba torkollik, természetesen ennek közepén dönt úgy a kedves bárónk, hogy felébred.
A cselédség sorozatos letartóztatása után Márika úgy határoz, hogy ő márpedig igenis kihozza bárónéját a börtönből, ahová tudvalevőleg gyilkosság vádjával került... Márika pedig egyszemélyes hadseregként (mármint néha azért segédkezik Tarján Vili és Isti is) indul Mili megmentésére.
A történet fülszövegéből és a címből már könnyen ki lehetett találni, hogy ezúttal nem a kedvenc detektívpárosunk lesz a regény középpontjában, hanem a cserfes, ám imádnivaló újonnan lett komorna, Márika.
Bevallom, eleinte félve kezdtem bele a kötetbe. Márika karakterével csöpp bajom sincs, sőt. Egy nagyon szerethető, belevaló személyiség, bárki elfogadna egy hozzá hasonló barátnőt magának. Azonban kedves tájszólását gyakorta nehezen olvastam az előző kötetekben, mivel ott csak párbeszéd szinten volt jelen, ez csöppen sem zavart, de mivel a Szer'usz világ körülbelül háromnegyedében Márika szemszögét olvashatjuk, kicsit joggal aggódtam.
De hamar kiderült, hogy a gördülékeny olvasással semmi probléma nem adódott, ami azt illeti, pozitívan csalódtam. Márika gondolatait olvasva még sokkal üdítőbbek és kacagtatóbbak voltak a párbeszédek, amiken egyébként is jókat nevettem. Márika karaktere színesebbé tette a cselekményt, nem csodálom, hogy ennyire előtérbe került.
A kötet erősen előtérbe helyezte kedvenc női karaktereinket, Ambrózy báró erősen a háttérbe szorult. Míg Márika - hozzáteszem, a karaktere sokkal talpraesettebb, okosabb volt, mint az eddigi kötetekben, ezek szerint bőven ragadt rá okosság a detektívpárosunktól - Mili ügyén ügyködik, addig Mili a börtönben cellatársa ügyét igyekszik megoldani.
Természetesen azt, amit az előző kötetekben hiányoltam, és amire nagyon vágytam, most sem kaptam meg (csak darabokban), lévén Márika nyomozott, Mili börtönben volt, Richárd az ágyat nyomta. Pedig már nagyon, de nagyon szívesen olvasnék egy Ambrózy-Mili szemszögváltású kötetet. Egyszerűen muszáj egyszer nyomon követnem, ahogy ezek ketten immár a szerelmük tudatában dolgoznak egy ügyön. Ez érdekesen hangozhat, de Richárd akkor sem úszhatja meg! És bár persze Márika azért olykor-olykor leskelődött, ez közel sem volt elég.
Szóval továbbra is teli szeretettel, kitörő örömmel, soha nem szűnő reménnyel várom a további Ambrózy báró esetei köteteket, mert kizártnak tartom, hogy ennyivel vége volna. Az nem lehet. Nem.
Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!
Az 1900-as évek eleji Budapesten ténykedő magyar Sherlock és (női) Watson kalandjai véget érni látszottak a Nász és tébollyal. Furfangos, izgalmas befejező kötet lett volna egy igen velős, ámde kielégítő befejezéssel.
Ám a történet a sok-sok rajongó szemében még igenis tovább élt, ahogy ezek szerint kedvenc írónk fejében is, így megszületett a folytatás, amit nagyon remélem, hogy továbbiak fognak követni.
A történet szorosan ott folytatódik, ahol a Nász és téboly befejeződött. Ambrózy Richárdot meglőtték, a Rókusban kezelik, és bár Mili az ágyánál virraszt, a bárónk mégis eszméletlen marad. Időközben Márikának különös levele érkezik, amelyben régi ingóságait akarják eladni neki. Az emlékdoboz felkeresésére Mili vállalkozik, ami egy gyors letartóztatásba torkollik, természetesen ennek közepén dönt úgy a kedves bárónk, hogy felébred.
A cselédség sorozatos letartóztatása után Márika úgy határoz, hogy ő márpedig igenis kihozza bárónéját a börtönből, ahová tudvalevőleg gyilkosság vádjával került... Márika pedig egyszemélyes hadseregként (mármint néha azért segédkezik Tarján Vili és Isti is) indul Mili megmentésére.
A történet fülszövegéből és a címből már könnyen ki lehetett találni, hogy ezúttal nem a kedvenc detektívpárosunk lesz a regény középpontjában, hanem a cserfes, ám imádnivaló újonnan lett komorna, Márika.
Bevallom, eleinte félve kezdtem bele a kötetbe. Márika karakterével csöpp bajom sincs, sőt. Egy nagyon szerethető, belevaló személyiség, bárki elfogadna egy hozzá hasonló barátnőt magának. Azonban kedves tájszólását gyakorta nehezen olvastam az előző kötetekben, mivel ott csak párbeszéd szinten volt jelen, ez csöppen sem zavart, de mivel a Szer'usz világ körülbelül háromnegyedében Márika szemszögét olvashatjuk, kicsit joggal aggódtam.
De hamar kiderült, hogy a gördülékeny olvasással semmi probléma nem adódott, ami azt illeti, pozitívan csalódtam. Márika gondolatait olvasva még sokkal üdítőbbek és kacagtatóbbak voltak a párbeszédek, amiken egyébként is jókat nevettem. Márika karaktere színesebbé tette a cselekményt, nem csodálom, hogy ennyire előtérbe került.
A kötet erősen előtérbe helyezte kedvenc női karaktereinket, Ambrózy báró erősen a háttérbe szorult. Míg Márika - hozzáteszem, a karaktere sokkal talpraesettebb, okosabb volt, mint az eddigi kötetekben, ezek szerint bőven ragadt rá okosság a detektívpárosunktól - Mili ügyén ügyködik, addig Mili a börtönben cellatársa ügyét igyekszik megoldani.Természetesen azt, amit az előző kötetekben hiányoltam, és amire nagyon vágytam, most sem kaptam meg (csak darabokban), lévén Márika nyomozott, Mili börtönben volt, Richárd az ágyat nyomta. Pedig már nagyon, de nagyon szívesen olvasnék egy Ambrózy-Mili szemszögváltású kötetet. Egyszerűen muszáj egyszer nyomon követnem, ahogy ezek ketten immár a szerelmük tudatában dolgoznak egy ügyön. Ez érdekesen hangozhat, de Richárd akkor sem úszhatja meg! És bár persze Márika azért olykor-olykor leskelődött, ez közel sem volt elég.
Szóval továbbra is teli szeretettel, kitörő örömmel, soha nem szűnő reménnyel várom a további Ambrózy báró esetei köteteket, mert kizártnak tartom, hogy ennyivel vége volna. Az nem lehet. Nem.
Köszönöm szépen a könyv élményét a Könyvmolyképző Kiadónak!
Böszörményi Gyula: Szer’usz világ
|
Értékelésem: Kedvenc
|
Borító: 5/5*
|
Kedvenc szereplő: Ambrózy
Richárd, Mili, Márika, Tarján Vilmos
|
Sorozat: Ambrózy
báró esetei
4.)
Nász és téboly
5.)
Szer’usz világ 6.) A Barnum-rejtély
|
Megjelent: 2019
|
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadó
|
Oldalszám: 360
|
Eredeti cím: -
|
Műfaj: krimi,
történelmi, romantikus
|
0 comments:
Megjegyzés küldése