21 / 100 könyv. 21% kész!

péntek, május 06, 2016

Békefi Dorka: 10.32.


"Becsuktam a könyvet. Leraktam magam elé a kopott, kockás pléddel letakart ágyra, és egy darabig csak bámultam a megviselt fedelén az illusztrációt. Egy bombázórepülő húzott el rajta egy város felett. Mindennek csak a sziluettje látszott. A város lángokban állt, de fölötte, a sötét égbolton világítottak a csillagok. A csillagok akkor is ragyognak, ha szomorúak. Pedig biztosan nagyon, nagyon szomorúnak kell lenniük, hiszen már annyi szörnyűséget láttak. Itt, a földön pedig csak azért nincsen még teljes sötétség, mert bánatukban fényt sírnak le ránk." (Részlet a műből)

Hetekkel ezelőtt olvastam a regényt, egy egészen piciny könyvecske, mégis annyi minden van benne, amely olyan könnyen elgondolkoztathatja az olvasót, ha nyitott rá.

Békefi Dorka 10. 32. című műve a Canon 7. Digitális Könyvnyomtatási Pályázatának egyik díjazottja, elnyerte a 2015. Legszebb Könyv fődíját is. A díjátadón Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke így nyilatkozott a könyvről: "Ritkán találkozni ennyire egyedi hangvételű és a drámát ilyen fogyasztható módom tálaló, finom és intim művel."

Magam is egyedinek érzem a művet. Nem egy "egyszer elolvasom, aztán félreteszem" könyv, mindenképpen elmerengsz egyes dolgokon, amiket a szemed elé tár az írónő. Az első oldalakat olvasva nem vártam semmi különlegeset. Mind a mű beállítottsága, mind a hangulata Janne Teller: Semmi című művére emlékeztet, talán nem is állok annyira távol a valóságtól. A főszereplőnk itt is egy gyermek, aki a nagyvilággal szemben áll és felfedezi annak az igazi csúfságát, valóságát.

A mű egyáltalán nem vezeti rá az olvasót, miről is szól. Nem rág a szánkba semmit. Eleinte nem is igazán tudjuk, a főszereplő karakter, a gyerek, hány éves vagy milyen nemű. Nem tudjuk, mi a történet célja, mi az eleje és mi a vége. Minden ránk van bízva. Rengeteg elrejtett utalás és metafora van a történetbe szőve, amelyek egyénileg értelmezhetőek.

A történet egyszerre tűnik nagyon egyszerűnek és nagyon bonyolultnak. Könnyed mégis összetett. Pár óra alatt elolvasható, de időnként megköveteli, hogy abbahagyd az olvasást és elmerengj rajta.

Na, de miről is szól? Magányról? Gyermekkorról? Emberi kapcsolatokról? Barátságról? Az idő múlásáról? Megannyi válasz lehetséges, mégsem meghatározó egyik sem.

Mit is jelent a 10. 32.? Ezt a kérdést tettem fel magamnak mindvégig. Kerestem a sorok között, de végül nem is volt igazán elrejtve. Egy dátum. De hogyan lehet dátum a 10. 32.? Október 32.? Lehetetlen, mégis létező. Egy másik sík, egy másik valóság?

Megannyi gondolatom van a regénnyel kapcsolatban, megannyi elmélet, megannyi meglátás, mégsem vagyok képes mindet kiírni magamból, mert mind egyéni, talán csak általam érthető. Talán csak engem fogott meg ennyire a történet, talán belemagyarázok valamit, de számomra jó élményt nyújtott.

Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!

Békefi Dorka: 10. 32.
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 2015
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 160
Eredeti cím: -
Műfaj: dráma, filozófia
Szerinted?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése