Anne L. Green egy tipikus romantikus regényíró, ez pedig egy tipikus habkönnyű romantikus regény. Szándékosan használtam kétszer is a tipikus szót, mert a romantikus regényeken belül is vannak gyöngyszemek, amik nagyon, nagyon sokáig élnek még az olvasó emlékezetében, de az Eltitkolt múlt nem ilyen, ami közel sem nagy baj. Egyébként is igen nehéz már manapság maradandó romantikus regényeket alkotni, többnyire tömegkultúra ez is, akárcsak a krimik.
De egy romantikus regénynek nem is az a célja, hogy elgondolkoztasson, hogy mély nyomot hagyjon, hanem sokkal inkább a szórakoztatás, a pillanatnyi élmény átélése. Erre egy igen egyszerű történet is képes, sokszor arra van szükségünk, hogy ne gondolkozzunk, csak olvassunk és erre tökéletesen megfelel Anne L. Green Eltitkolt múlt című regénye. Nem hagy mély nyomot, nem gondolkoztat el, egyszerűen pillanatnyi szórakozást nyújt, ami nyáron tökéletes kikapcsolódást jelent.
Mindenképpen a regény számlájára írom a váltott szemszöget. Mindig is imádtam, ha mindkét főszereplő gondolatait megtudhatom egyes szituációkban és nem csak szubjektíven az egyikét. Így sokkal mélyebb benyomást, érzelmeket tud ezzel kiváltani a történet.
A történet. Az Eltitkolt múlt története önmagában igen egyszerű. Nagyon egyszerű. Nagyon átlagos szerelmi sztori, nagyon kiszámítható fordulatokkal. Egy tipikus, gazdag, de az egy éjszakás kalandokba beleunt 30-as éveiben lévő férfi, aki persze jól néz ki. Egy tipikusan küzdőszellemű nő, aki mindenkit ellök magától, csak a kisfiának él és hatalmas múltbéli titkot őrizget. Tipikusan beüt a ménkő kezdet: a férfi elüti a nőt a kocsijával. Tipikus huzavona, mert a nő más, mint a többi, ezért a férfi nem tágít. Tipikus szerelembeesés, de ezt tetézik a múlt árnyai. Mert egy romantikus regény nem is létezhet a múlt árnyai és egy enyhén veszélyes szál nélkül, ez most épp a maffia. Hány romantikus regényben is menekült már a nő a maffia elől?
A szerelem kiteljesedését követően ismét tipikus problémák ütik fel a fejüket: egy fogadás, amiről már az elején tudjuk, hogy ki fog derülni és konfliktust fog szülni; tipikusan van valaki, aki a szerelmespár közé akar állni és majdhogynem sikerül is a gonosz terv; a maffia persze feltűnik, de persze valaki áldozatot hoz valakiért. Egyszóval sok-sok helyzetet előre érzékeltem, holott nem olvasok sok romantikus regényt, így vált kiszámíthatóvá a történet.
A két főszereplővel megbarátkoztam. Rendben, Alexszel megbarátkoztam, mert az ő karakterét valahogyan jobban meg tudtam érteni, mint Lexie-ét. Alex sokáig ürességet érzett a sok-sok szórakozás után és végül rájött, mi is hiányzott az életéből: a család, a szeretet, a hovatartozás érzése. Lexie és a kisfia voltak erre a megoldás. Lexie karaktere azonban sokszor vívta ki ellenszenvemet, sokszor reagált úgy helyzetekre, amiket nevetségesnek véltem. Azt hiszem, a feltétlen ragaszkodása Alexhez dühített a leginkább. Amikor többször is kijelentette, hogy amint Alexszel valami történik, az ő életének is vége. Egy anya mikor mond ilyet? Olyasvalaki, akitől egy gyermek függ, hogy mondhat ilyet? Nem értem. Ez a feltétlen és vak ragaszkodás sok volt nekem.
Az írásmód és stílus gördülékeny volt, egyszerűen olvasható, könnyed, nem igazán lehet beleakadni a sorokba, mondatokba. Egyszerűen végigfolyik az ember szeme a szavakon. Persze, átlagos romantikus regény lévén, csöpögött a romantikától és a habos-babos hasonlatoktól, metaforáktól... Sok, sok, sok. Persze, csak nekem.
Mindent összevetve, egy igen kedves, egyszerű történet, jól megírva, egy délutánra tökéletes, amikor nem akar az ember agyalni, csak sodródni az árral. Igazi nyári könyvecske, ami minden romantikus regényeket kedvelőnek tetszene.
Köszönöm szépen a könyv élményét az Álomgyár Kiadónak!
Anne L. Green: Eltitkolt múlt |
Értékelésem: Tetszett |
Borító: 5/4 |
Kedvenc szereplő: - |
Sorozat: Eltitkolt múlt 1.) Eltitkolt múlt |
Megjelent: 2016 |
Kiadó: Álomgyár Kiadó |
Oldalszám: 408 |
Eredeti cím: - |
Műfaj: romantikus |
0 comments:
Megjegyzés küldése