16 / 100 könyv. 16% kész!

kedd, február 07, 2017

Tóth-Bertók Eszter: Amolyan lépcsőházi, szerelmes


A címből ítélve én ismét egy habos-babos, végtelenül egyszerű, inkább kikapcsolódásnak szánt romantikus "limonádéra" számítottam. Amolyan lépcsőházi, szerelmes. A borító is egyszerű, a címhez passzol, fehér lépcsőház, ablakok, szép korlát.

Nagyon becsapós ez a cím. Végtelenül becsapós. Még ma is gondolkodom rajta, hogy miért éppen ez lett a regény címe. Mert egyáltalán nem fedi le azt, ami és ahogyan történik a műben, habár előrevetít, mégsem illik a műhöz, nagyon érdekes. Az "amolyan" jelző is könnyedséget fejez ki, legalábbis számomra. De ez a mű nem könnyed. Csöppet sem.

A történet viszont igen egyszerű, két főszereplő (nyilván egy nő és egy férfi), akiket meglepő körülmények sodortak egymás közelébe. A fő helyszíne ennek egy bizonyos lakóház és annak lépcsőháza, holott időnként kitekintünk e korlátok közül, mégis úgy érzem, ez a lépcsőház jelent valamit az írónő számára, vagy ki szeretett volna fejezni vele valamit.

A regény egyszerűen, tipikusan a romantikus regények stílusában kezdődik, de aztán elkezdtem érzékelni benne egy "amolyan" háttérüzenetet. Úgy éreztem, az írónő valamit szeretne megértetni, valamire fel szeretné hívni a figyelmet, valami mondanivalót akar közölni az olvasóval. Amikor rájöttem, hogy ez nem egy egyszerű romantikus ponyva, hanem valamit közölni akar, onnantól kezdve sokkal jobban odafigyeltem a sorokra. Mindig is szerettem az olyan regényeket, amiknek mondanivalójuk van. Mindig is mondtam/írtam, hogy lehetséges, hogy nem vagyok a romantikus regények rajongója, de ha mondanivalójuk van, nagyon tudnak rám hatással lenni.
Úgyhogy figyeltem. Kerestem?

Ez a titokzatosság, a lappangó feszültség megtetszett. Érdekessé tette a regényt, vártam, hogy "fejbe verjen", hogy eljöjjön az a pillanat, amikor meglepődve jövök rá, hogy mire is ment ki a játék. Aztán elérkezett a regényben egy pont, amikor nem értettem mi van. Meglepett. Amit én alapból pozitívan könyvelek el, az jó, ha egy regény meglep. Vártam, hogy a fordulat igazán értelmet nyerjen, hogy miért is volt rá szükség, de ekkor a regényben jött egy úgynevezett "snitt" és a női szemszöget felváltotta a férfi szemszög, csak elölről kezdve. Mindig is szerettem, amikor több perspektíva érhető el egy regényen belül, mindenféle előnyökkel és lehetőségekkel jár.

Gondoltam, na akkor most megértem, mi történt és miért. Az egész regényt belengte számomra egyfajta várakozás. Lehet, csupán én képzeltem be magamnak a tényt, hogy ez a regény valamit közölni akar velem. Valami mélyet, valami érdekeset. Egy végtelenül abszurd és szürreális pár találkozásával, egymásra találásával és szétválásával, amiből egyébként csak a találkozás és a különválás utáni állapotot kísérhetjük nyomon, se magát a párkapcsolatot, se a végének okát.

Ha a fordulatot figyelembe veszem, talán a beképzelt/plátói szerelem problémáját akarja taglalni a mű, ami végül sosem működhet. Vagy talán a véletlenek végtelen összejátszását, talán pont a végzetet? Lehetséges, hogy pont maga a lakóház/lépcsőház az üzenet, amit viszont nagyon érdekesen festett le az írónő. A lakóház minden egyes lakója ismeri egymást, egy közösséggé válnak, a lépcsőház a csatorna, melyen találkoznak, együtt élnek, de mégsem igazán lakótársak, sorsaik összefonódnak, mégis külön személyiségek.

Talán ez az. Talán nincs is üzenete a műnek, és csak én képzelem bele. Meglehet.
Talán már önmagában azzal is elér valamit, hogy elemezni próbálom és gondolkodom rajta.
Lehet, hogy ezért érzékelték többen is egy kicsit elkapkodottnak a műt, mert nem egészen lehet érteni, mire is akar kilyukadni. Érzékelhető rajta, hogy nem egy szerelmes limonádé, érzékelhetőek a mélyebb érzelmek, mégsem adja át őket teljesen, mégsem lelünk rá a mondandóra. Pedig én kerestem.

Köszönöm szépen a könyv élményét, Tóth-Bertók Eszter és Álomgyár Kiadó!

Tóth-Bertók Eszter: Amolyan lépcsőházi, szerelmes
Értékelésem: Tetszett
Borító: 5/4
Kedvenc szereplő: -
Megjelent: 2016
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 256
Eredeti cím: -
Műfaj: romantikus
Szerinted?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése