Nicholas Sparks valahogy sosem volt az én stílusom. Általában véve nem az én stílusom a túlzott romantika, a meseszerű szerelem és a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" típusú love storyk.
De anno még láttam a Safe Haven, azaz Menedék című filmet, amely valamiért belopta magát a szívembe. Nem csak azért, mert Josh Duhamel alakította Alex szerepét a filmben, akit egyébként is szeretek, hanem magáért a történetért is, azonban a befejezés ütött a leginkább. Nem gyakran sírok filmen, de ezen sikerült.
A Könyvfesztiválon került a kezembe a Safe Haven angol nyelvű kiadása és mivel akkor készültem az angol középszintű nyelvvizsgámra, gondoltam, remek gyakorlás lesz. A történetet úgy is ismertem már, tehát nem lehetett nehéz olvasmány.
A regény történetének ismertetése pár szóban: egy ismeretlen nő érkezik Southportba, ebbe az isten háta mögötti kisvárosba, ahol mindenki ismer mindenkit és aková a madár se jár. Katie menekül a múltja elől, amely karomként nyúl utána. Minden pillanatban retteg, hogy eléri őt és a sötétségbe taszítja, esetleg a halálba. Alex egy kisboltot vezet és két gyerekét neveli, egyedül, miután felesége rákban halt meg. Elképzelni sem tudta, hogy újra tudna szeretni egy nőt, egészen addig, míg be nem lép a boltjába egy szőke, ismeretlen nő, aki nemrég költözött Southportba, Katie. Alex régi munkájából kifolyólag észrevesz dolgokat, amiket mások nem. A hadseregben és később rendőrként dolgozott, bajba került nőknek segített egy egységnél. Amint közötte és Katie között barátság szövődik, rájön a lány titkára. Katie évekig rettegett a férjétől, aki verte, korlátozta és elzárta a külvilágtól őt. De mihez kezdjen egy nő, ha a férje veri őt? Mihez kezdjen, ha nem fordulhat a rendőrséghez, mert a férje maga a rendőrség? Egy nyomozó feleségének senki sem fogja elhinni, hogy a férje veri őt. Egy nap, hosszas tervezgetés után Erinnek sikerül elmenekülnie, végül Southportban kötött ki és Katie néven éli mindennapjait. Alex és közötte lassan szerelem szövődik, de vajon mennyi idő adatik meg kettejüknek? Vajon mikor érkezik el a nap, mikor Katie férje eltalál Southparkba? Létezik Menedék egy ilyen férj elől egyáltalán?
Nicholas Sparks nem ír olyan cifrán, hogy ne tudjam megérteni a sorokat, egész könnyed és egyszerű olvasmánynak bizonyult, erre is számítottam. Életem első angol nyelvű regénye, ha már itt tartunk, első idegen nyelvű regénye is.
A történet egyáltalán nem tér el a filmtől, de a könyv által jobban át tudtam érezni Erin/Katie álláspontját, sokkal részletesebb képet kaptunk a múltjáról és a szökéséről, mint a filmben. Alex karaktere is mélyebb, átérezhetőbb. A könyvek mindig jobban átadják az érzelmeket, mint a filmek.
Egyes momentumok azonban sokszor idegesítettek, főleg a párbeszédek tekintetében, mikor mindent többször is elismételtek; Katie túlzott, többszöri ismétlései már soknak hatottak, mikor már harmadszorra is rákérdezett, hogy biztos nehéz egyedül nevelnie Alexnek a gyerekeket. De hát, apróságok ezek.
A történet önmagában, miszerint Katie menekül erőszakos, rendőr férje elől, mégis szerelembe esik egy kisvárosban egy olyan férfival, aki évekkel ezelőtt veszítette el a feleségét - tehát a történet önmagában semmi különlegeset nem foglal magába. A történet egyszerű, kiszámítható, a végén izgalmas, de mindenképpen tudjuk, milyen lesz a végkimenetel.
Azonban van a regényben egy kis momentum, amely engem teljesen elvarázsolt. Amely nélkül a történet egyáltalán nem érne olyan sokat, hisz annyi könyv és film feldolgozta már a bántalmazott feleség témáját, amely önmagában egy szörnyű dolog.
Az a különleges momentum Jo karaktere volt. Jo Katie szomszédja Southportban, aki szeret csacsogni, szereti a bort - tipikus legjobb barátnő karakter. A filmben egyébként az Így jártam anyátokkal és a Bosszúállók Cobie Smulderssze játsza. Jo egyszerű karakter, mindig támogatja Katie-t, meghallgatja a problémáit és segít neki a bajban. A mű végén azonban minden világossá válik a karakterével kapcsolatban.
Ha nem láttad a filmet vagy nem olvastad a könyvet, akkor erős spoiler következik!
Jo karaktere maga Carly, Alex halott felesége. Annyira szép maga a gondolat, miszerint az elhunyt feleség kíséri végig, amint a férje újra szerelembe esik, amint Katie-t a férje felé terelgeti, mert tudja, hogy mindketten megérdemlik a boldogságot, a gyermekei pedig megérdemelnek egy anyát. Gyönyörű és önzetlen gesztus. Mindez egy levélből derül ki a regény végén, amelyet Alex felesége még halálos ágyán írt annak a nőnek, akibe később Alex majd beleszeret, azzal a kikötéssel adta át akkor férjének, hogy csak annak adja majd oda, akibe beleszeretett és csak a nő olvashatja majd el. Katie szemében akkor válik biztossá, hogy Jo sosem létezett, hogy Carly segítette őt, hogy a szomszéd ház mindvégig üresen állt, hogy a történetben soha, senki sem szólt Jo-hoz rajta kívül...
A hideg kirázott, mikor a filmben kiderült.
A könyvben el is sírtam magam.
Első élményem Nicholas Sparkstól, lehetséges, hogy az utolsó is, de érdemes volt, mind megnézni a filmet, mind elolvasni a regényt.
|
Nicholas Sparks: Safe Haven
|
|
Értékelésem: Tetszett
|
|
Borító: 5/5
|
|
Kedvenc szereplő: Alex, Jo
|
|
Megjelent: 2010
|
|
Kiadó: Sphere
|
|
Oldalszám: 404
|
|
Eredeti cím: -
|
|
Műfaj: romantikus
|
A film előzetese, hátha kedvet kaptok hozzá:
0 comments:
Megjegyzés küldése