5 / 100 könyv. 5% kész!

kedd, június 07, 2016

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten


Böszörményi Gyula nevével kapcsolatban mindig a "mese" szó ugrik be. Évekkel ezelőtt, kislánykoromban olvastam el az első Böszörményi Gyula regényemet, a nem is olyan kis terjedelmű Rontásűzőket, ami - emlékeim szerint - nagy kedvencem volt akkoriban. Egy ideje azonban nem nyúltam egy regényéhez sem, de amint megláttam az Ambrózy báró esetei sorozatot, rögtön tudtam, hogy ezt a sorozatot nekem találták ki. Már nagyon, nagyon hosszú ideje (pár hónapja) állt a polcomon, arra várva, hogy végre belemerülhessek a kalandba, de az érettségi miatt nem mertem. Mert a végén még elcsábít a tanulástól. Ezért türelmesen kivártam, míg már nem kell egész napjaimat tanulással töltenem, hogy teljes egészében átadhassam magam neki.

Gondoltam, hogy szeretni fogom, de hogy ennyire? Kislánykori emlékeim kaptak szárnyra a meseszerű stílussal, különleges szereplőkkel és olvasmányos történetvezetéssel találkozva. Olyannyira elvarázsolt - igen, ez a jó szó rá - hogy igen rövid idő alatt elolvastam az első kötetet.

Az Ambrózy báró esetei egy történelmi krimi. A stílusa mégsem egy egyszerű krimié. Meseszerű, mégsem gyerekes. A hangvétele olyan, mint egy tündérmeséé, amit akár egy gyermeknek is felolvashatnánk éppen, de a történet sokkal komolyabb annál, hogy egy kisgyerek megértse. Holott a cselekmény komoly, a hangulata mégis könnyed. Ez a kettősség vonul végig a történeten.

1896-ban járunk. Hangay Emmát apuskája Budapestre küldte a rokonokhoz, hogy átélhesse a nagyváros forgatagát, megismerhesse annak látványosságait és érdekességeit. A rokonok azonban nem a legbarátibb arcukat mutatják, többnyire csak apuska pénzére hajtanak. Nemsokára azonban Hangay Emma különösen aggasztó körülmények között eltűnik. Pár évvel később, 1900-ban kishúga: Hangay Emília (Mili), miután ő is betöltötte azt a kort, hogy egyedül elutazhat papuskájától, Pestre megy, hogy kiderítse, mi történt a nővérével. Azonban a történések hamar begyorsulnak, amint gyilkosság történik, őt pedig elüti egy lovaskocsi. A lovaskocsi tulajdonosa azonban közel sem egy hétköznapi személyiség, maga Ambrózy Richárd báró az, aki a szárnyai alá veszi Milikét. De vajon ki követi őt folyamatosan? Ki ölte meg a rokonát? Mi történt Emmával? Ambrózy báró, a mesterdetektív beleveti magát a rejtélybe, hisz imádja a csalafinta bűneseteket, a fiatal Mili azonban egyáltalán nem könnyíti meg a dolgát.

A regény két szálon fut. Az egyik Emma szála a múltban, a másik pedig Mili szála a jelenben. Az írásmód igen érdekes, váltakozó, mégsem zavaró. Emma szemszöge E/3 személyben íródott és egy teljesen objektív szemlélő meséli el a cselekményeket, a történet jelenét viszont Mili szemszögéből kísérhetjük nyomon E/1 személyben, sőt a jelen eseményeinek minden mozzanatát ő mondja el, még akkor is, ha ő nincsen jelen. Időnként ki-kiránt minket a mesélésből egy-egy személyesebb hangvételű megnyilvánulással, mintha a köréje gyűlt gyerekeknek mesélne. Így ütközik össze egymással a történetbeli szubjektív elbeszélő a teljesen objektív elbeszélővel.

A karakterek egyszerűen fenomenálisak. A maga valójában mindegyiket egy-egy meseszereplőnek érzem. Hangay Emma a végtelen finomság, a mesebeli hercegnők tartása és kitartása jellemzi. Milike a tipikus talpraesett húgocska, akinek a kifinomultsága gyakran a háttérbe szorul az érzelmei, esze járása és makacssága miatt. A makrancos hölgy. Papuska meg csak papuska.

Az igazi személyiség a műben Ambrózy Richárd. A félkarú, roppantul eszes báró, aki rögtön beleveti magát az érdekes rejtélyekbe és különleges szemmel nézve azokat olyan dolgokat is észrevesz, amiket a hatósági személyek egyáltalán nem. A magyar, félkarú, enyhén hímsoviniszta Sherlock Holmes. Egy felettébb érdekes és felejthetetlen karakter, aki habár eléggé mogorva, sőt már-már lekezelő és arrogáns is, mégis könnyedén elnyeri az olvasók szimpátiáját. Én például szívesen betekintettem volna Ambrózy báró gondolataiba is, hogy ne csak Mili szemével láthassam őt.

Ambrózy és Mili kettőse egy igazi, felejthetetlen duó. A komoly, eszes, de arrogáns báró és a makrancos lányka. A mi magyar Sherlock és Watson duónk, csak éppen egy női Watsonnal, ahogyan az amerikai sorozatban is feldolgozták ezt a kettőst.

De nem csak a hangulat, a történetvezetés, az elbeszélőmód és a felejthetetlen szereplők tették kedvenccé ezt a művet. Nem utolsó sorban ez egy történelmi regény - igen, általában nem vagyok oda értük - de ez most kifejezetten tetszett. Főleg az, hogy a történet nagy része nem szubjektív, hanem valós helyszíneken zajlik, valós eseményeket beszél el, valós történelmi személyeket tár fel. Rengeteg utalás, rengeteg igaz történet és esemény közé van belefűzve a mi nyomozó duónk története. És ez az, amit kiemelkedően élveztem a műben. Nagyon ritkán olvasom végig az összes lábjegyzetet egy könyvben, mert általában sokkal inkább érdekel a cselekmény, de most szinte faltam azokat is, mert érdekességeket tárt a szemünk elé. Hihetetlenül izgalmas volt történelmi személyekkel találkozni, ilyen személyes hangvételben, vagy éppen még akkor, mikor még nem voltak híres személyek. Színészek, orvosok, újságírók... híres személyiségek, akik valami maradandót alkottak. Egy vonaton csevegtünk Jászai Marival, a nagy színésznővel; találkoztunk Tarján Vilmossal, aki akkor még mint zöldfülű csak igyekezett hírmorzsákat összekaparni egyes tetthelyeken az aznapi cikkéhez. Olyan volt ez a regény, mint egy időutazás az 1900-as évekbeli Budapestre.

Igazából ritkán van olyan, hogy egy sorozatot közvetlenül folytatok, mert általában kell egy kis idő két rész között, hogy leülepedjenek a dolgok és ismét lekössön a történet, de most nem bírtam magammal és mivel - nagyon előrelátóan - már a második kötet is a polcomon árválkodott jó ideje, így rögtön elkezdhettem a Rudnay-gyilkosságok című második kötetet. Balzsamos felüdülés a lelkemnek az Ambrózy báró esetei sorozat, amely bárcsak sosem érne véget.

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Értékelésem: Kedvenc
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Ambrózy báró, Hangay Emília
Sorozat: Ambrózy báró esetei
1.) Leányrablás Budapesten
Megjelent: 2014
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 334
Eredeti cím: -
Műfaj: krimi, történelmi, romantikus

2 comments:

  1. Nem rég szereztem be a könyvet és úgy terveztem, hogy egy ideig nem fogom elolvasni, de most már annyira érdekel, hogy miről áradozik itt mindenki :D Szerintem még ma nekikezdek.
    Eddig milyen a második rész? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jó, kiforrottabbak a szereplők, izgalmas a cselekmény. Nemsokára írok arról is a blogon. :)

      Törlés