Sziasztok!
Gondoltam akkor most összehozok egy ilyen locsifecsi bejegyzést, ugyanis ez itt, hölgyeim és uraim, a 200. bejegyzésem. Jó sokat pötyögtem már nektek.
Ez egy ilyen "most éppen mi van velem" hadoválás lesz, aminek se vége, se hossza, de néha-néha kell egy ilyen is.
Akkor vágjunk is bele.
A 2014-es év első fele eléggé körülményesen telt (német emelt szintű érettségi, autósvizsga, jogsiszerzés, közmunka... stb.), ezért sajnos félre kellett tennem a könyveket - a sok moly legnagyobb rémálma. Amint azonban véget értek a vizsgahetek és minden leülepedett, végre elengedhettem magam és kezdődhetett a határtalan lustálkodás és a korlátlan olvasás.
A nyáron rengeteg új könyvvel ismerkedtem meg, rengeteg új főhősbe szerettem bele (muhahaha :D) és rengeteg új sorozatot imádtam meg. Ezeket most nem fogom részletezni, majd a kritikák tükrözik az érzéseimet a könyvekkel kapcsolatban.
Egy sorozatra viszont kitérek, ami a Párválasztó. Nagyon sokáig várakozott a Várólistámon és gyönyörű borítója végre magához vonzott és belemerültem a történetbe. Kezdetben furcsálltam az egész világot, de aztán olyannyira a rabjává váltam, hogy most igyekszem az utolsó rész olvasását elnyújtani. Valamint olyan örömujjongásba kezdtem, mikor megtudtam, hogy az írónő bejelentette: következő három kötet is napvilágra fog kerülni az első három + a Párválasztó történetek után, hogy a kutya mellettem ijedtében kirohant a világból. :D Már szinte sírva olvasom az utolsó kötetet, mondván itt a vége fuss el véle, és erre kiderült, hogy mégsem. Csodálatos hír. Ekkor fogalmaztam meg magamban ezen bölcsességemet: "Ugyanolyan szenvedés egy hihetetlenül rossz könyvet olvasni, mert úgy érzed sosem fog véget érni, és ugyanolyan szenvedés egy hihetetlenül jó könyvet olvasni, mert tudod, hogy egyszer igenis véget ér".
Emellett rengeteg Vörös Pöttyös Könyvet olvastam a Könyvmolyképzőtől, hihetetlen, hogy ilyen minőségben adnak ki regényeket, egyszerűen imádom őket (a legtöbbet), mind megfelel az ízlésemnek és kezdek rájönni, hogy a kívánságlistámat a Könyvmolyképzős könyvek uralják. Olyan iramban jelennek meg újabb regények náluk, amiket el szeretnék egyszer olvasni, hogy milliomosnak kellene lennem ahhoz, hogy mindet elolvashassam egyszer. :D De ami késik az nem múlik. A Könyvmolyképzős listám, amiket már olvastam: KATT. És amik a kívánságlistámon vannak tőlük: KATT.
Ha már VP könyvek és új megjelenések akkor ezerrel vetettem bele magam ismét Jennifer L. Armentrout Obszidiánjába és Ónixébe, ugyanis ősszel jön a harmadik kötet: Az Opál. Hihetetlen, hogy második olvasásra is olyannyira imádtam, mint elsőre. Kat és Daemon most is magával ragadott és szinte viszketek már a harmadik kötetért. Majd a negyedikért... Majd az ötödikért... Bele sem akarok gondolni, hogy utána vége lesz. Mély fizikai fájdalom. :D
Megjelenik még hamarosan Cassandra Clare: A Végzet Ereklyéi utolsó kötete is: A Mennyei tűz városa. A helyzet az, hogy az első három kötet a legnagyobb kedvencem, de szerintem ott abba is kellett volna hagyni Clare-nek a történetet. Most az ötödiket darálom le, hogy elolvashassam a befejező kötetet is, de az ötödik kötet annyira furcsa érzésekkel tölt el. Mintha valami félre lenne kattanva, vagy nem is tudom. Szerintem teljesen felesleges ez a még három rész. Elég lett volna egy trilógiának, mint a Pokoli szerkezetek. Tudni kell, hol kell abbahagyni. Clare azonban még mindig a kedvenc íróim közé tartozik, ezért mindenképpen le fogok csapni a befejező, hatodik kötetre is ősszel. Most már furdal a kíváncsiság, hogy mit hoz majd még ki ebből.
Ha már kívánságlista, akkor nemrégiben fedeztem fel egy magyar írót: A. O. Esther-t, akinek a regényei egyre inkább piszkálják a fantáziámat. Bárcsak eljuthatnék már végre valahára egy könyvesboltba, hogy elolvashassam az egyiket. Mivel én is szeretek írogatni és nagy álmom, hogy egyszer az én könyveimet olvassák más molyok, blogosok, ezért nagyon szívesen olvasok magyar íróktól. Vegyük példának okáért Beninát, aki már bizonyított számomra. Olvastam már Szurovecz Kittitől, Helena Silence-től, Spirit Bliss-től, Tavi Katától valamint az Álomgyár Kiadó jóvoltából Arthur Madsen-től, Estelle Brightmore-tól és a kedves Borbás Edinától is. Nemrégiben egy másik magyar írónő is felkeresett, hogy olvassam el regényét, amit én örömmel meg is tettem, Izolde Johannsen bearanyozta a napomat mikor olvastam e-mailjét. :) És nem utolsó sorban persze híres vagyok arról, hogy imádom Leiner Laura írásait.
Ha már Leiner Laura, akkor gondolom már mindenki látta, hogy nemsokára ismét hoz nekünk egy új regényt, méghozzá egy sorozat első részét. Habár az Akkor szakítsunk-ban egy szemernyit csalódtam, mégis nagyon várom az új könyvet, ami biztosan a polcomat fogja ékesíteni a többi LL könyv mellett. A címe: Késtél. Még nem igazán tudom mire vélni. A borítón egy mikrofon található, aminek hihetetlenül örülök. Tehát a zenéé lesz a főszerep. Már alig várom, hogy újra elmerülhessek Laura egyik új humoros történetében.
Egyébként a közeljövőben könyvesboltba kívánkozom, de valahogy sosem jön össze. De ami késik az nem múlik, van már jó pár kiszemeltem, a családom retteg is a pillanattól, mikor kerülök be egy könyvesboltba. Nem is értem, ez miért lehet. :D
Persze, kezd rám törni a "nyárzárási pánik", ugyanis másfél hét és ismét az iskolapadban fogok ücsörögni, jaj ne már. Szinte fizikai fájdalom rá gondolni. Persze most hajrá-olvasás van, hogy kihasználjam még a fennmaradt időt. Annyira kiábrándító az egész.
Egy-két dolgot azért várok is az őszben. Az egyik természetesen a sok-sok könyvmegjelenés, amiket már fentebb említettem. A másik pedig a sorozat-mániás énem számára hatalmas drukk, ugyanis ősszel érkeznek a sorozataim új évadai. Vegyük például a Zöld Íjászt, ami a harmadik évaddal tér vissza októberben a CW-n, majd a Grimm, ami október 29.-én tér vissza a negyedik évaddal, közeleg a The Vampire Diaries, aminek bár az ötödik évada hatalmas csalódás volt, mégis folytatni fogom. Jön a The Originals is a második évaddal, a Supernatural a 10. évaddal!!! Valamint új sorozatok is érkeznek, amik szintén piszkálják a csőröm: a The Flash, Gotham... stb. Azért lesz itt mit nézni, azt hiszem. :D
Egyelőre ennyi belőlem, gondolom halálra untátok magatokat. :D A blogot NEM fogom hanyagolni. Mostantól ezerrel pötyögök, úgyhogy tartsatok ki mellettem, ha szeretitek az írásaimat. További szép nyarat kívánok nektek, már amennyi maradt belőle, bár az idő most is elég pocsék, szakad az eső, meg minden. Valamint természetesen jó olvasást kívánok minden egyes követőmnek, olvasómnak! Sziasztok! :)
A 2014-es év első fele eléggé körülményesen telt (német emelt szintű érettségi, autósvizsga, jogsiszerzés, közmunka... stb.), ezért sajnos félre kellett tennem a könyveket - a sok moly legnagyobb rémálma. Amint azonban véget értek a vizsgahetek és minden leülepedett, végre elengedhettem magam és kezdődhetett a határtalan lustálkodás és a korlátlan olvasás.
A nyáron rengeteg új könyvvel ismerkedtem meg, rengeteg új főhősbe szerettem bele (muhahaha :D) és rengeteg új sorozatot imádtam meg. Ezeket most nem fogom részletezni, majd a kritikák tükrözik az érzéseimet a könyvekkel kapcsolatban.
Egy sorozatra viszont kitérek, ami a Párválasztó. Nagyon sokáig várakozott a Várólistámon és gyönyörű borítója végre magához vonzott és belemerültem a történetbe. Kezdetben furcsálltam az egész világot, de aztán olyannyira a rabjává váltam, hogy most igyekszem az utolsó rész olvasását elnyújtani. Valamint olyan örömujjongásba kezdtem, mikor megtudtam, hogy az írónő bejelentette: következő három kötet is napvilágra fog kerülni az első három + a Párválasztó történetek után, hogy a kutya mellettem ijedtében kirohant a világból. :D Már szinte sírva olvasom az utolsó kötetet, mondván itt a vége fuss el véle, és erre kiderült, hogy mégsem. Csodálatos hír. Ekkor fogalmaztam meg magamban ezen bölcsességemet: "Ugyanolyan szenvedés egy hihetetlenül rossz könyvet olvasni, mert úgy érzed sosem fog véget érni, és ugyanolyan szenvedés egy hihetetlenül jó könyvet olvasni, mert tudod, hogy egyszer igenis véget ér".Emellett rengeteg Vörös Pöttyös Könyvet olvastam a Könyvmolyképzőtől, hihetetlen, hogy ilyen minőségben adnak ki regényeket, egyszerűen imádom őket (a legtöbbet), mind megfelel az ízlésemnek és kezdek rájönni, hogy a kívánságlistámat a Könyvmolyképzős könyvek uralják. Olyan iramban jelennek meg újabb regények náluk, amiket el szeretnék egyszer olvasni, hogy milliomosnak kellene lennem ahhoz, hogy mindet elolvashassam egyszer. :D De ami késik az nem múlik. A Könyvmolyképzős listám, amiket már olvastam: KATT. És amik a kívánságlistámon vannak tőlük: KATT.
Ha már VP könyvek és új megjelenések akkor ezerrel vetettem bele magam ismét Jennifer L. Armentrout Obszidiánjába és Ónixébe, ugyanis ősszel jön a harmadik kötet: Az Opál. Hihetetlen, hogy második olvasásra is olyannyira imádtam, mint elsőre. Kat és Daemon most is magával ragadott és szinte viszketek már a harmadik kötetért. Majd a negyedikért... Majd az ötödikért... Bele sem akarok gondolni, hogy utána vége lesz. Mély fizikai fájdalom. :DMegjelenik még hamarosan Cassandra Clare: A Végzet Ereklyéi utolsó kötete is: A Mennyei tűz városa. A helyzet az, hogy az első három kötet a legnagyobb kedvencem, de szerintem ott abba is kellett volna hagyni Clare-nek a történetet. Most az ötödiket darálom le, hogy elolvashassam a befejező kötetet is, de az ötödik kötet annyira furcsa érzésekkel tölt el. Mintha valami félre lenne kattanva, vagy nem is tudom. Szerintem teljesen felesleges ez a még három rész. Elég lett volna egy trilógiának, mint a Pokoli szerkezetek. Tudni kell, hol kell abbahagyni. Clare azonban még mindig a kedvenc íróim közé tartozik, ezért mindenképpen le fogok csapni a befejező, hatodik kötetre is ősszel. Most már furdal a kíváncsiság, hogy mit hoz majd még ki ebből.Ha már Leiner Laura, akkor gondolom már mindenki látta, hogy nemsokára ismét hoz nekünk egy új regényt, méghozzá egy sorozat első részét. Habár az Akkor szakítsunk-ban egy szemernyit csalódtam, mégis nagyon várom az új könyvet, ami biztosan a polcomat fogja ékesíteni a többi LL könyv mellett. A címe: Késtél. Még nem igazán tudom mire vélni. A borítón egy mikrofon található, aminek hihetetlenül örülök. Tehát a zenéé lesz a főszerep. Már alig várom, hogy újra elmerülhessek Laura egyik új humoros történetében.Egyébként a közeljövőben könyvesboltba kívánkozom, de valahogy sosem jön össze. De ami késik az nem múlik, van már jó pár kiszemeltem, a családom retteg is a pillanattól, mikor kerülök be egy könyvesboltba. Nem is értem, ez miért lehet. :D
Persze, kezd rám törni a "nyárzárási pánik", ugyanis másfél hét és ismét az iskolapadban fogok ücsörögni, jaj ne már. Szinte fizikai fájdalom rá gondolni. Persze most hajrá-olvasás van, hogy kihasználjam még a fennmaradt időt. Annyira kiábrándító az egész.
Egyelőre ennyi belőlem, gondolom halálra untátok magatokat. :D A blogot NEM fogom hanyagolni. Mostantól ezerrel pötyögök, úgyhogy tartsatok ki mellettem, ha szeretitek az írásaimat. További szép nyarat kívánok nektek, már amennyi maradt belőle, bár az idő most is elég pocsék, szakad az eső, meg minden. Valamint természetesen jó olvasást kívánok minden egyes követőmnek, olvasómnak! Sziasztok! :)
0 comments:
Megjegyzés küldése